Pénzcentrum • 2026. február 12. 18:32
A nyugdíj-előtakarékosságban a túlzott óvatosság hosszú távon komoly anyagi hátránnyal járhat: a kockázatkerülő megtakarítóknak akár 30 százalékkal többet kell félretenniük ugyanazon nyugdíjcél eléréséhez, mint azoknak, akik magasabb részvénykitettséget vállalnak - számolt be a Bankmonitor.
A hosszú távú nyugdíj-megtakarítás egyik leggyakoribb hibája a túlzott kockázatkerülés. Számokban ez azt jelenti, hogy míg egy részvénytúlsúlyos, dinamikusabb portfólió (80 százalék részvény, 20 százalék kötvény) esetén a jövedelem 15,14 százalékát kell havonta befektetni a kívánt nyugdíjvagyon eléréséhez, addig egy óvatosabb, 40 százalék részvényt és 60 százalék kötvényt tartalmazó portfólió esetében ez az arány 19,33 százalékra nő.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a biztonságosnak hitt stratégiát választóknak lényegesen mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk: havi 30 ezer forintos átlagos megtakarításnál ez több mint 8 ezer forintnyi plusz befizetést jelent minden egyes hónapban.
A jelenség hátterében a várható hozamok közötti különbség áll. A magasabb kötvényarányú, konzervatív portfóliók historikusan, és az előrejelzések szerint is, alacsonyabb hozamot érnek el. A kieső hozamot így a megtakarítónak kell pótlólagos tőkével pótolnia.
Bár a befektetők többsége az árfolyam-ingadozást tekinti a fő kockázati tényezőnek, hosszú távon – például egy 30 éves időtávon – a valódi veszélyt nem a tőzsdei hullámzás, hanem az alacsony hozam miatti elégtelen vagyonfelhalmozás jelenti. Ennek következménye az alacsonyabb időskori életszínvonal. A rövid távú, akár 1–2 százalékos tőzsdei esések kockázata eltörpül amellett a veszteség mellett, amelyet a tartósan túl óvatos befektetési politika okozhat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A portfólió összetételét alapvetően a nyugdíjig hátralévő idő határozza meg. Ha még több mint két évtized van hátra a visszavonulásig, érdemes bátrabban vállalni a részvénykitettséget, mert a hosszú időtáv segít kisimítani a rövid távú árfolyam-ingadozásokat. Ezzel szemben, ha a nyugdíjkorhatár 10–15 éven belülre kerül, indokolt a fokozatos óvatosság. Ilyenkor már célszerű 50 százalék alatt tartani a részvények arányát, és a céldátum közeledtével tovább növelni a biztonságos eszközök súlyát a felhalmozott tőke védelme érdekében.
A megfelelő befektetési stratégia kialakítása független a választott megtakarítási formától, a részvénykitettség szabályozása minden fő nyugdíjcélú konstrukcióban megoldható. Erre lehetőség van az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítások esetében is. A rendszeres öngondoskodást az állam adókedvezménnyel támogatja: a befizetések után évente akár 280 ezer forint adójóváírás is igénybe vehető.