Portfolio • 2025. január 22. 15:33
A magyar nyugdíjrendszer reformja és a nyugdíjasok helyzetének javítása egyre sürgetőbb feladattá válik, miközben az Európai Unió tagállamai folyamatosan keresik a leghatékonyabb megoldásokat a nyugdíjak értékállóságának megőrzésére. A környező országok gyakorlata és a hazai helyzet összevetése rávilágít a lehetséges változtatási irányokra - foglalja össze a nyugdíjszakértő a Portfolionak írt cikkében.
Mint Farkas András írja: az EU-tagállamok többsége három fő módszer közül választ a nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor. Egyes országokban kizárólag az inflációt veszik figyelembe, máshol csak a bérek változását, míg a harmadik csoportba tartozó államok e kettő kombinációját alkalmazzák.
"Minden EU-tagállam szakadatlanul keresi a leghatékonyabb választ a nyugdíjak karbantartására" - fogalmaz a szakértői elemzés. A különböző megközelítések közül például Franciaország, Ausztria és Belgium az inflációhoz köti a nyugdíjemelést, míg Németországban a bérek változása a meghatározó. Finnország, Norvégia és Szlovénia vegyes indexálást alkalmaz, eltérő arányban figyelembe véve mind az árindex, mind a bérindex változását.
Több közép-európai ország, köztük Csehország, Szlovákia és Lengyelország, az infláció mellett a reálkereset-növekedés egy részét is beépíti a nyugdíjemelés számításába. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasok részesüljenek a gazdasági növekedés előnyeiből is.
Az emelés gyakoriságában és időzítésében is jelentős eltérések mutatkoznak az egyes országok között. Míg a legtöbb állam éves emelést alkalmaz, addig például Hollandia és Magyarország évente kétszer emeli a nyugdíjakat. Svájcban kétévente, Lengyelországban pedig háromévente kerül sor nyugdíjemelésre. A magyar rendszer egyik sajátossága, hogy előrejelzések alapján hajtja végre a nyugdíjemelést, szemben a legtöbb országgal, ahol utólagos korrekciót alkalmaznak a tényleges adatok alapján. Ez a módszer kockázatokat hordoz magában, különösen gyorsan változó gazdasági környezetben.
Az OECD legújabb elemzései arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne a jövedelmi rétegzettség alapján mért fogyasztói kosarakhoz igazítani a nyugdíjemelés mértékét, mivel jelentős eltérések mutatkoznak az egyes jövedelmi csoportok fogyasztási szerkezetében.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szakértők szerint a magyar nyugdíjrendszer reformja során nemcsak a relatív lecsúszást kellene lassítani, hanem orvosolni kellene a korábban megállapított nyugdíjak fokozatos értékvesztését is. Ennek érdekében javasolják a vegyes indexálás bevezetését, amely figyelembe venné mind a béreket, mind az inflációt, valamint egy kompenzációs növelést is tartalmazna. Ha ez nem történik meg, akkor a 13. havi nyugdíj csillapító hatása ellenére elkerülhetetlenné válhat a nyugdíjak külön korrekciós célú emelése - figyelmeztet az elemzés. A szakértők szerint a nyugdíjemelés rendszerének nemcsak a nemzetgazdasági átlagkeresettől való leszakadást kell kezelnie, hanem a nyugdíjas társadalom szétszakadását is.
A javaslatok között szerepel a sávos nyugdíjemelés módszere, amely szerint a kisebb nyugdíjjal rendelkezők nagyobb arányú vagy összegű emelésben részesülnének. Ez segíthetne mérsékelni a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségeket.