Pénzcentrum • 2025. november 17. 20:29
A KSH 2023-as adatai szerint a 18–24 éves roma fiatalok 59%-a korai iskolaelhagyó volt, a nem roma fiatalok esetében ez az arány mindössze 9,3 százalék. A korai iskolaelhagyás pedig potenciálisan munkanélküliséghez vezet: az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek kevesebb, mint a fele, mindössze 10-ből 4 ember foglalkoztatott jelenleg Magyarországon. A roma gyermekek oktatási esélyei jelentősen elmaradnak a nem roma társaikétól, ennek a hátterében pedig a szegregált romatelepek sajátosságai állnak. Kassai Réka pszichológus szerint iskolakezdéskor már túl késő elkezdeni a felzárkóztatást, ennek megelőzésében fontos lehet, hogy felhívják a társadalom figyelmét az iskolai lemorzsolódás jelenségére. Ezt célozza meg a Bagázs "Hátsó padban" elnevezésű kampánya is, ahol a következő időszakban a Ruttkai Éva parkban kiállított padnál zajlanak a témával kapcsolatos érzékenyítő programok.
„Ha beülsz a hátsó padba és csendben maradsz, akkor átmehetsz kettessel” – mondta általános iskolai tanára az akkor még Bag romatelepén élő fiatal lánynak. A mondat egy összetett jelenséget szemléltet, amely mögött mélyen gyökerező gazdasági és szociális problémák húzódnak. A roma gyerekek korai iskolai lemorzsolódása jelenleg is problémája az oktatási rendszernek és a magyar társadalomnak – erre a jelenségre hívja fel a figyelmet a Bagázs “Hátsó padban” elnevezésű kampánya.
A hátsó pad, mint szimbólum a roma gyerekek elszigetelését és elszigetelődését jelképezi: általában ide ültetik a problémásnak címkézett tanulókat. Az egyik legnagyobb akadály, hogy a szegregátumban élő gyerekek a többségi társadalomtól eltérő, ingerszegény szociokulturális környezetből kerülnek az iskolákba, az oktatási rendszer pedig gyakran nem képes erre a helyzetre megfelelő eszközökkel reagálni. A Bagázs átfogó kampányának része a “Nálunk, a telepen” podcast, ahol cigánytelepen élők számolnak be iskolai tapasztalataikról, betekintést adnak a telepi élet mindennapjaiba.
Lemorzsolódás és munkanélküliség
A KSH adatai szerint a 18–24 éves roma fiatalok 59%-a korai iskolaelhagyó volt 2023-ban, tehát 16 éves kora előtt elhagyta az oktatási rendszert. A nem roma fiatalok esetében ez az arány mindössze 9,3 százalék volt az említett időszakban.
A korai iskolaelhagyás pedig potenciálisan munkanélküliséghez vezet: szintén a KSH adatai alapján az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek kevesebb, mint a fele, mindössze 40,1%-a foglalkoztatott. A középfokú végzettséget megszerzőknek már jelentősen könnyebb elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, esetükben ez az arány 78,6%.
Fontos a korai megelőzés és felkészítés
Kassai Réka pszichológus, a Bagázs szakmai vezetője szerint iskolakezdéskor már túl késő elkezdeni a felzárkóztatást. „A korai fejlesztés, a prevenció elengedhetetlen a hátrányos helyzetű gyerekek esetében. Ha egy gyerek romatelepen nő fel szegregált, ingerszegény környezetben és iskolás korba lép, megfelelő előzetes felkészítés híján szinte borítékolható, hogy lemaradásai lesznek. Erre a jelenségre pedig az oktatási rendszernek nincs válasza. A gyakori sikertelenség miatt pedig az érintett gyerekekben is kialakulhat az iskola iránti ellenszenv – ez pedig egy ördögi körré válhat” – fogalmaz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hátrány akár egészen apró tényezőkben is megtalálható: a gazdasági és társadalmi elszigeteltség mellett olyan egyszerű dolgok hiányában, mint a tanszerek vagy akár a megfelelő ruházat. Külön nehézséget okoz, hogy a telepen élő gyerekeknek – különösen a lányoknak – előfordul, hogy már egészen fiatalon segíteniük kell a házimunkában vagy épp a gyereknevelésben, így a tanulás és az iskola státusza is egészen más ezekben a családokban, mint a többségi társadalomba tartozók esetében.
„A hátrányos helyzetű gyerekeknek gyakran lenne szükségük segítségre az iskolában nemcsak a tanulás, hanem az érzelemszabályozás, szociális készségek, együttműködés területén is, amelyhez szükséges egyéni figyelmet és differenciált fejlesztést gyakran nincs lehetőség biztosítani számukra. Ennek oka sok esetben a tanterv rugalmatlansága és a szakemberek kapacitásaik végessége. A magyar iskolarendszer sajátosságai miatt az is jellemző, hogy állami intézményekben (például az egyháziakkal szemben) gyakran kialakul az a helyzet, hogy magasabb a hátrányos helyzetből érkező gyerekek aránya, ami a pedagógusoknak a megnövekedett figyelemigény miatt fokozott terhelést jelent – esetükben akár a kiégés fokozott kockázata is fennáll” – tette hozzá a szakértő.