Pénzcentrum • 2026. február 19. 13:03
Magyarország az OECD-átlag alatt teljesített a diákok kreatív gondolkodását vizsgáló PISA-felmérésben, ami fontos figyelmeztetés az oktatás és a gazdaság jövője szempontjából. Miközben a kreativitás a modern munkaerőpiac egyik kulcskompetenciájává válik, a nemzetközi rangsor élén Szingapúr és több fejlett gazdaság áll. A lemaradás hosszabb távon nemcsak az egyéni életpályákat, hanem az ország versenyképességét is befolyásolhatja.
A kreativitást egyre inkább a modern gazdaság egyik kulcskompetenciájaként tartják számon. Ahogy az automatizálás és a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot, az eredeti ötletek megfogalmazásának, az ismeretlen problémák megoldásának és az alkalmazkodóképességnek a jelentősége felértékelődik. Ebben a környezetben már nem elegendő a lexikális tudás: a kreatív gondolkodás önálló versenytényezővé vált.
Ezt a készséget vizsgálta az OECD a PISA felmérés kreatív gondolkodás moduljában, amely a 15-16 éves diákok teljesítményét értékelte. A teszt azt mérte, mennyire képesek a tanulók eredeti ötleteket generálni, azokat kritikusan értékelni, valamint valós élethelyzetekben alkalmazható megoldásokat kidolgozni. A legjobban teljesítő országok 40 pont feletti eredményt értek el.
A rangsort magabiztos fölénnyel Szingapúr vezeti 41 ponttal, egyedüli országként átlépve a 40 pontos küszöböt. Ez illeszkedik az ország más PISA-területeken - például matematikában és természettudományokban - mutatott kiemelkedő teljesítményéhez.
A siker mögött a problémamegoldásra és az interdiszciplináris gondolkodásra épülő oktatási megközelítés állhat, még akkor is, ha a közvélekedés gyakran kevésbé kreatívnak tartja az ázsiai oktatási modelleket. A dobogó mögött Dél-Korea és Kanada 38 ponttal, majd Ausztrália és Új-Zéland következik, jelezve, hogy a kisebb, fejlett gazdaságok különösen erősek ezen a területen.
Európán belül Észtország és Finnország 36 ponttal az élmezőnyhöz tartozik, míg Dánia, Lettország és Belgium 35 ponttal szintén az OECD-átlag felett teljesít. A mezőny közepe 33 pont körül sűrűsödik: ide tartozik többek között Németország, Csehország, Spanyolország és Litvánia is. Ez az eredmény stabil, de nem kiemelkedő kreatív készségszintet jelez.
Magyarország ezzel szemben 31 ponttal az OECD-átlag alatt teljesített, és a rangsor alsó harmadában helyezkedik el.
A magyar diákok eredménye megegyezik Olaszországéval, Máltáéval és Chiléével, és elmarad a régiós versenytársak egy részétől is. Ez arra utal, hogy a kreatív gondolkodás tudatos fejlesztése még nem tölti be azt a hangsúlyt az oktatásban, amelyet a nemzetközi élmezőny országai már évek óta építenek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A problémamegoldásra épülő, projektalapú és interdiszciplináris tanulási módszerek erősítése kulcsfontosságú lehet a felzárkózáshoz. A lista végén Görögország áll 27 ponttal, ami jelentősebb lemaradásra utal.
Miért olyan nagy baj ez?
Ha a diákok nem tanulnak meg kreatívan gondolkodni, az hosszú távon súlyos alkalmazkodási problémákhoz vezethet. A rutinfeladatokra épülő tudás a munkaerőpiacon egyre gyorsabban elértéktelenődik, mivel ezeket a tevékenységeket az automatizáció és a mesterséges intelligencia hatékonyan kiváltja.
Kreatív készségek hiányában a fiatalok nehezebben birkóznak meg új, nem tankönyvszerű helyzetekkel, kevésbé képesek önálló döntéseket hozni, és nagyobb eséllyel szorulnak ki az értékteremtő munkakörökből. Ez nemcsak egyéni karrierkockázatot jelent, hanem a társadalmi mobilitást is visszafogja.
Gazdasági szinten a kreativitás hiánya az innováció lassulásában, a termelékenység romlásában és a versenyképesség csökkenésében csapódik le. Azok az országok, amelyek nem képesek kreatív, problémamegoldó munkaerőt képezni, könnyen a globális értékláncok alacsonyabb hozzáadott értékű szintjein ragadhatnak.
Ez hosszabb távon alacsonyabb béreket, kevesebb magas tudásigényű munkahelyet és sérülékenyebb gazdasági növekedést eredményezhet. A kreatív készségek fejlesztése így nem oktatáspolitikai mellékkérdés, hanem a jövő gazdasági teljesítményének egyik meghatározó feltétele.