Pénzcentrum • 2024. augusztus 15. 13:32
Hiába nő ismét a vásárlók érdeklődése, a lakásépítés, tehetetlenségéből adódóan csak késleltetve tud reagálni erre a választék bővítésével. Mint a KSH friss gyorsjelentéséből kitűnik, idén még tovább csökkenhet az átadott új otthonok száma.
Az OTP új elemzésében rámutat, hogy a január-márciusi mélypont után következő három hónapban valamelyest nőtt a használatba vett új otthonok száma (2,8 ezerről 3,2 ezerre) a KSH vonatkozó összefoglalója szerint. Az év első felében átadott 6.027 lakás összességében azonban 18 százalékkal kevesebb, mint az ágazat egy esztendővel korábbi eredménye, s olyan szerény teljesítmény, amelynél gyengébbet legutóbb 2017 elején láthattunk. Hosszabb időt tekintve is csekély az idei termés: az utolsó tíz év január-júniusaiban ugyanis átlagosan 6 274 új lakás vált beköltözhetővé Magyarországon.
A mostani gyengülés egyelőre Budapestet érintette legkevésbé, ahol „csak” 8,3 százalékos az esés. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 20, a kisebbekben 27, míg a községekben 19 százalékkal csökkent egy év alatt az első lakóikra váró otthonok száma. Az is megfigyelhető volt, hogy az egyes régiók teljesítményét döntően befolyásolhatták egy-egy szűkebb terület fejlesztései.
Például a fővárosban az új otthonok majd' fele (46%) egyetlen kerületben, Újbudán épült meg. A Dél-Alföldön pedig, ahol a régiók közül egyedüliként regisztráltak növekedést (+15 százalék) az előző év hasonló időszakához viszonyítva, a Kecskeméten megélénkülő lakásépítések bizonyultak meghatározónak.
Az idén befejezett lakások statisztikája azt is mutatja, hogy az építők elbizonytalanodása inkább a vállalkozókat érintette, míg a magánszemélyek szerepvállalásának aránya változatlan maradt az előző évihez képest, addig az előbbieké némileg csökkent (62 → 60 százalék). Hasonlóan csekély elmozdulás látszik az értékesítési céllal (60 → 59 százalék), illetve a saját használatra (37 → 38 százalék) épített lakások arányában. Az eleve bérbeadásra szántak részaránya továbbra is minimális volt (2,7 százalék), bár a 2023. évihez képest valamelyest növekedett.
A jövőbeli választék alakulásának egyik legfontosabb előre jelzője a kiváltott építési engedélyek száma és azok megoszlása. A KSH gyorsjelentésében vázolt kép e tekintetben sem különösebben ígéretes. Miután az első negyedévben 4,5 ezer lakás építésének szándékát jelezték az engedélykérések és az egyszerű bejelentések, a második negyedben már csak 4,4 ezerét. Így az idei első fél évben összesen tervbe vett mennyiség (8.972) mintegy 18 százalékkal csekélyebb, mint az egy esztendővel korábbi. Legutóbb 2015-öt indították az ideinél is kevésbé ambiciózus tervekkel a lakásépítők, akkor 5.581 otthon felépítésére készültek.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint két ellentétes hatás alakítja most a beruházók lendületét. A növekvő piaci kereslet, s a készletek fogyatkozása az újabb projektek elindítása mellett szól. Ugyanakkor az 5 százalékos lakásáfa alkalmazási lehetőségének – idén májusban bejelentett – meghosszabbítása viszont azt sugallja, hogy ráérnek a kínálat bővítésével, hiszen a 2026 végéig megszerzett építési engedélynél is élhetnek ezzel a kedvezménnyel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Összességében úgy tűnik, hogy a vállalkozók egyelőre inkább halogatnak, ezzel szemben a maguknak építők / építtetők könnyebben belevágnak. Erre vall az az adat is, hogy míg a többlakásos épületekben tervezett otthonok száma 34 százalékkal visszaesett, addig az egy-két lakásos épületekben kialakítandóké nőtt mintegy 5 százalékkal.
A tervek idei visszafogása főleg a fővárost és a nagyobb beruházásokat érintette. Az első fél évben kiadott építési engedélyek száma Budapesten 63 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a többlakásos házaknál a 70 százalékot is elérte a csökkenés. Így míg tavaly a lakások majd 40 százalékát a fővárosban tervezték felépíteni, most ez az arány csupán 18 százalék.
Míg a fővárosban kifejezetten hanyatlott az építési kedv, addig a vármegyei, illetve a kisebb városokban 17-18 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, s a községekben is inkább csak stagnált (-0,7 százalék) az építők lendülete.
Az idei évről eddig megismerhető adatok arra vallanak az elemző szerint, hogy bár a piaci körülmények javulnak, s a kereslet is látványosan erősödött a tavalyihoz képest, az építőipar „tehetetlensége” miatt még nem vagyunk túl a lakásépítés mélypontján. Az újonnan átadott otthonok száma 2024-ben még a tavalyitól is elmaradhat.