Pénzcentrum • 2024. december 18. 17:03
Kevés külföldi dönt magyarországi ingatlan vásárlása mellett, piaci részesedésük a három százalékot sem éri el idén. A kínaiak csak Budapest belvárosára fókuszálnak és a magyar átlag másfélszeresét fizetik ki, míg a németek Somogy vármegyét kedvelik, ezért tűnhet úgy, hogy sokkal visszafogottabban költenek. „Elsöprő többségben vannak a hazai ingatlanpiacon honfitársaink: az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével vásárlók mindössze 2,5 százaléka volt külföldi az év első kilenc hónapjában” – ismertette az állampolgárság szerinti bontást Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető egyúttal azt is megjegyezte, hogy a külföldi vevők egy része régóta Magyarországon él, ugyanakkor a lakcíme alapján nem az országban élő, de itt ingatlant vásárló ügyfelek aránya mindössze 1,4 százalék volt idén.
A külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagértéke 51,1 millió forint, amely 2,2 millió forinttal magasabb a magyar vevők által vásárolt ingatlanok átlagértékénél. Emellett az elemzésből az is kiderült, hogy a külföldiek vásárlási szokásai között igen jelentős eltérés mutatkozik: a kínaiak és a németek a legaktívabbak a magyar ingatlanpiacon, de eltérő helyeket preferálnak és ez a vásárolt ingatlanok átlagértékében is megmutatkozik. Amíg a németek által vásárolt ingatlanérték csak 27,8 millió forint, addig a kínaiak átlagosan 76 millió forintot fizetnek egy-egy kiszemelt ingatlanért. Utóbbi összeg a 48,9 millió forintos magyar átlagot 27,1 millióval haladja meg.
A nagy különbség a vásárolt ingatlanok elhelyezkedésével magyarázható: a kínaiakat szinte csak a fővárosi, belső kerületi ingatlanok érdeklik, míg a németek döntően Délnyugat-Magyarországon aktívak; kedvenceik a térség határmenti települései, mint például Somogy vármegyei Bolhó, Bélavár, Babócsa vagy a Zala vármegyei Zalaszentbalázs, és Zalakomár, ahol a fővárosi érték töredékéért tudnak ingatlant vásárolni.
A külföldiek kilencven százaléka a határ menti térségekben és a főváros, valamint közvetlen környezetében vásároltak. A két térségen kívül csak eseti vásárlások fordultak elő. A legtöbb, általuk bonyolított adásvétel a VIII. kerülethez köthető. Ebben a kerületben a legaktívabbak a nyugat-európai és amerikai vásárlók mellett az
ukránok voltak. A külföldiek döntően készpénzzel fizetnek (95,3 százalékuk), ezzel szemben hitelt elvétve vesznek igénybe. A magyar vásárlók esetében mást mutat a gyakorlat, jóval kevesebben finanszírozzák a tranzakciót készpénzzel (63 százalék), és többen vesznek fel hitelt (28 százalék).
A külföldiek körében a használt téglalakás a legkedveltebb, a vevők 51,6 százaléka dönt ilyen ingatlantípus mellett. A nem Budapesten vásárlóknál a használt ház a favorit, a vevők 42,2 százaléka választ házat, míg a panel és az új építésű lakás elhanyagolható esetükben. A magyar vásárlási szokások ettől is jelentősen eltérnek, a magyarok 18 százaléka választ panelt, új építésű lakást pedig a vevők 7,3 százaléka.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
De a nemi arányok megoszlása is különböző: honfitársaink esetében nagyjából ugyanannyi nő és férfi jelenik meg az ingatlanpiacon, míg ugyanez a külföldieknél 59,4 százalékkal erős férfi dominanciát tükröz – ismertette a szakember, aki a korfával kapcsolatban megjegyezte: a magyarokhoz hasonlóan a külföldieknél is jelentős a középkorúak túlsúlya: az 50-64 év közötti vásárlók aránya 35,7 százalék, míg a 40-49 év közöttieké 25 százalék. Fiatalból kevés van a magyar ingatlanpiacon, 30 év alatt az összes külföldi vásárló csupán 8,9 százaléka vásárol nálunk.