Pénzcentrum • 2025. október 12. 15:27
Egy rövid időre elvonultak az ingatlanpiacot megrengető nagyobb változások - mint a pandémia okozta karaténhatás, vagy a rezsikrízis és rekordinfláció -, azonban máris itt az Otthon Start Program okozta felbolydulás. Az új, támogatott hitel bizonyára hatással lesz a Magyarországon zajló szuburbanizációs folyamatokra is: ismét népszerűbbé válhat az agglomeráció. A közelmúlt változásai után ugyanis egy időre megtorpant a lakosság kiáramlása az agglomerációba, és a friss adatok szerint ez a tendencia folytatódott 2025-ben is. A legfrissebb adatok szerint már 1,6 millióan éltek agglomerációs térségekben a főváros, Győr, Miskolc és Pécs vonzáskörzetében további 2 millió fő agglomerálódó térségekben vagy nagyvárosokat övező településegyütteseken. A magyar lakosságnak ezek alapján közel 38 százaléka él tehát jelenleg szuburbán területen.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2025 januárjában nagyjából 1 millió 562 ezer fő élt olyan térségben, mely agglomerációnak tekinthető. Ezek Budapesten túl a Győr, Miskolc és Pécs körüli térséget jelentik. Vannak továbbá agglomerálódó térségek, melyek Eger, Szombathely, Zalaegerszeg, valamint a Balaton vonzáskörzetébe tartoznak, itt nagyjából 420 ezren élnek összesen. A nagyvárosokhoz - pl. Debrecenhez, Szegedhez, Székesfehérvárhoz, Nyíregyházához, stb. - közeli településegyütteseken további 1 millió 640 ezer fő élt év eleji adatok szerint.
A fővárosi agglomeráció központjában, vagyis Budapesten eközben 1 millió 685 ezer fő élt, miközben a különböző agglomerációs szektorok lakónépessége 2025-ben is nőtt. Így már csak 123 ezer főnyi a különbség az agglomeráció és a főváros tényleges lakónépessége között. Ha tágabban értelmeznénk az agglomerációt - ami már bőven elnyúlik Székesfehérvárig, vagy akár a Balatonig, ha az ingázó dolgozók szempontjából nézzük -, akkor már meg is haladná a lakosságszám Budapest összlakosságát.
Ahogy egyébként Győr, Miskolc és Pécs esetében az agglomeráció lakossága meghaladja a központ lakónépességét. Budapest agglomerációjában egyébként minden szektorban növekedés vagy stagnálás látszik, a győri agglomerációban stagnálás, a miskolci és pécsi agglomerációban csökkenés mutatkozik a 2024-es adatokhoz viszonyítva.
Ha pedig megvizsgáljuk az úgynevezett agglomerálódó térségeket is, a csökkenés látszik általánosnak. 2022-ben még közel 430 ezren éltek összesen a balatoni, egri, szombathelyi és zalaegerszegi agglomerálódó térségekben, ami 2025-re 420 ezer alá csökkent. A KSH által nagyvárosi településegyütteseknek nevezett térségekben is általánosnak tűnik a csökkenés 2024-hoz képest; kivéve Debrecen környékét, ahol 2022-ben kevesebb mint 266 ezren éltek, mára azonban már meghaladja a lakónépesség száma a 268 ezret. A debreceni nagyvárosi településegyüttes lakónépessége évről évre folyamatos növekedést mutat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A pandémia kezdeti éveiben jelentős volt a kiáramlás a nagyvárosokból a környező térségekbe, később azonban az energiaválság - elsősorban a korszerűtlen, felújítandó ingatlanok nagy aránya miatt -, illetve az infláció nagymértékű emelkedése befagyasztotta az ingatlanpiacot és ezáltal a szuburbanizációs folyamatokat is megakasztotta. Felértékelődtek a korszerűbb ingatlanok, városi lakások, így elkezdődött egy visszaáramlási trend. A főváros környékén ennek ellenére újra sokan választják lakóhelyül az agglomerációt, máshol népességcsökkenés látszik. A lakónépesség csökkenésének oka persze az egész országra jellemző negatív demográfiai trend is lehet, nem feltétlenül a visszaáramlás a városokba.
Érdekes kérdés lehet, hogy hogyan hat majd az Otthon Start Program bevezetése a szuburbanizációs folyamatokra. Mert ugyan a kereslet növekedésnek indulhat a nagyvárosokat övező városias térségekben, viszont ezzel együtt az árak is emelkedhetnek. Korábban lapunk kérdésére Jakab Zsolt a Gránit Alapkezelő ingatlanalapokért felelős portfóliómenedzsere elmondta, hogy az Otthon Start Program bevezetésének következtében egyes városrészekben, különösen a budapesti agglomerációban, rövid távon az átlagot meghaladó árnövekedés várható, míg más területeken a program hatása közvetett marad.