Pénzcentrum • 2025. november 26. 18:29
Tovább mélyül a lakhatási válság Magyarországon – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által 14. alkalommal publikált Lakhatási jelentésből, amely a 2024–2025-ös lakáspolitikai intézkedések hatását és a lakhatás megfizethetőségének alakulását vizsgálja. A kutatások szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből. Az idei riport 2-3. fejezetének bemutatóját november 26-án tartották a Margit körúti Habitat Kreatív Központban.
A jelentés rámutat: a 2026-ra tervezett mintegy 1000 milliárd forintos állami lakhatási kiadás 95%-a nem szociálisan célzott, vagyis a támogatások döntő része a jobb anyagi helyzetű emberekhez jut el. A rászoruló embereket érintő támogatások – például a települési támogatás vagy a szociális tüzelőanyag-támogatás – összege évek óta nem növekedett, reálértéke pedig folyamatosan csökken.
Ezzel szemben a nagy összegű, nem rászorultsági alapon működő programok (pl. Otthon Start, babaváró hitel, Vidéki Otthonfelújítási Program) többszáz milliárdos terhet rónak a költségvetésre, miközben a lakhatási szegénységben érintett háztartások számára elérhetetlenek vagy hatástalanok.
Lakhatási válság: közel 2,9 millió embert érint
A megfizethetőséggel foglalkozó fejezet szerint 2024-ben a magyar lakosság 30,3%-a – 2 877 937 ember – érintett a lakhatási szegénységben. A lakbérek és lakásárak meredeken emelkednek, miközben az átlagjövedelmek nem tudnak lépést tartani a drágulással.
Magyarországon nőtt legjobban a lakások ára az Európai Unióban: 15 év alatt nominálisan több mint háromszorosára, reálértéken több mint két és félszeresére. Budapesten 2025 elején a használt lakások átlagos négyzetméterára 1,2 millió forint volt.
“A magas árak miatt a lakáshoz jutás még a középosztály számára is egyre nehezebb, a szociálisan rászorulók pedig teljesen kiszorulnak a fenntartható lakhatási megoldásokból. Ha az emberek nem jutnak hozzá megfelelő lakhatáshoz, az egy nagyon súlyos, akár generációkon átívelő társadalmi probléma” – emelte ki Ámon Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, a Megfizethetőség fejezet szerzője.
Az új kormányzati eszközök sem mérséklik a válságot
A 2024 őszén bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv a megfizethető lakhatást tűzte a zászlajára, azonban:
- az új programok szinte kizárólag a hitelképes, magasabb jövedelmű háztartásoknak kedveznek;
- az intézkedések fő célja valójában a fogyasztás ösztönzése és az építőipar támogatása, nem a lakhatási szegénység kezelése;
- a kamattámogatott hitelek jelentős költségvetési kockázatot hordoznak;
- a bérlakás-szektor továbbra is háttérbe szorul, miközben a magántulajdonú bérlakások bérleti díja folyamatosan növekszik.
A jelentés szerint a kormány kommunikációja a lakástulajdonlást állítja középpontba, és aktívan ellenzi a bérlakásprogramokat, holott a szakmai szervezetek egyértelműen állítják: erős állami és nonprofit bérlakásszektor nélkül nem oldható meg a lakhatási válság.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Megfizethetőség és energiaszegénység: a legnehezebb helyzetben élő emberek maradnak segítség nélkül
Különösen nagy nehézséget okoz, hogy a sérülékeny csoportok – köztük:
- a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok,
- a hajléktalan emberek,
- az energiaszegénység által érintett háztartások,
- az ukrajnai menekültek
gyakorlatilag nem jutnak célzott lakhatási támogatásokhoz.
Az energiaszegénység kezelésére szolgáló programok nincsenek összehangolva más felújítási támogatásokkal, amelyek így a tehetősebb háztartásokhoz szivárognak el
- emelte ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a Lakáspolitikák és költségvetési kiadások fejezet szerzője.
A jelentés legfontosabb ajánlásai
A szakértők szerint sürgős lakáspolitikai fordulatra van szükség. A leglényegesebb javaslatok:
- Országos lakhatási stratégia megalkotása, átfogó célokkal és mérhető mutatókkal.
- A „megfizethető lakhatás” egyértelmű definíciójának bevezetése, amely nem csak a vételárra, hanem a fenntartási és bérleti költségekre is kiterjed.
- Közcélú lakásszolgáltatók jogi kereteinek megteremtése és célzott támogatása.
- A rászorultsági alapon célzott támogatások bővítése, a meglévők értékének helyreállítása.
- Önkormányzati lakásállomány bővítése és normatív lakásfenntartási támogatás visszavezetése.
- A sérülékeny csoportok számára hosszú távú, kiszámítható lakhatási programok kialakítása.