Pénzcentrum • 2025. augusztus 18. 14:34
Bár az utóbbi években egyre több kritika érte a tűzijátékokat – zaj, állatvédelem, biztonsági aggályok –, a legfrissebb kutatások szerint a magyarok többsége továbbra is érzelmileg kötődik ehhez a látványos hagyományhoz. Egy felmérés alapján a tűzijáték nemcsak kulturális és közösségi élmény, hanem generációkat összekötő ünnepi szimbólum is. A jövő kérdése már nem az, hogy legyen-e tűzijáték – hanem az, hogyan lehet azt okosan, szabályosan és fenntarthatóan megőrizni.
A tűzijáték évtizedek óta része a magyar ünnepeknek – augusztus 20-án a Duna fölött, szilveszterkor a városi égbolton, falunapokon, kisebb-nagyobb rendezvényeken. Bár a közelmúltban a nyilvános vita leginkább annak korlátozásáról és a zavaró hatásokról szólt, a legfrissebb kutatásokból világosan kiderül: a magyarok jelentős része továbbra is szereti a fényjátékot, támogatja és érzelmileg kötődik ehhez a látványos hagyományhoz.
Az Europion kutatásainak számai jól mutatják a magyar emberek érzelmi kötődését a tűzijátékokhoz: a közös élmény fontosságát, a látvány varázsát és a hagyomány erejét, ami egy dolgot biztosan igazol: ha okosan, szabályosan és innovatívan használjuk, a tűzijáték a jövőben is ugyanúgy hozzátartozhat az ünnepeinkhez, mint a Himnusz vagy a családi koccintás éjfélkor.
Az állatbarátok nem szeretik
Áprilisban tette közzé a Fővárosi Önkormányzat azt a kérdőívet, amely a budapestiek tapasztalataira és véleményére kérdezett rá a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatával kapcsolatban. A társadalmi konzultáció eredményeiből egyértelműen kiderült: a túlnyomó többség számára (73%) minden kellemetlensége ellenére a tűzijátékok eddig nem okoztak semmiféle egészségügyi panaszt. Mindezek ellenére – főként a kutyatartók és állatbarátok – többsége indokoltnak tartaná a jelenlegi szabályok megváltoztatását. Ők leginkább a hanghatásokat érzik zavarónak, és az állatok védelmét tartják kiemelt jelentőségűnek: ennek megfelelően véleményük szerint a tűzijátékok használatának időbeli szűkítése kiemelten fontos lenne (81 %), ami egyébként azért is érdekes, mert valójában ez az álláspont a szakma képviselői véleményétől sem áll távol.
Kulturális és nemzeti jelentőség: egy élmény, ami összeköt generációkat
A kutatás szerint a magyarok jelentős része (63%) úgy gondolja, hogy minden kellemetlenség ellenére a tűzijáték kimondottan fontos kulturális és közösségi szereppel bír. A megkérdezettek több mint fele (58%) fontosnak tartja, hogy a tűzijáték megmaradjon a nemzeti ünnepek részeként, amit figyelembevéve nem csoda, hogy az ország túlnyomó többsége számára az augusztus 20-a ünnepség sorozat elképzelhetetlen tűzijáték nélkül.
A tűzijáték megrendezése elsősorban a fővároshoz kötődik, de egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az ilyen jellegű események vidékre is „leköltözzenek”. A magyarok mintegy fele (42%) egészen biztosan szeretné, ha nemcsak a nagyvárosokban, de egyre több vidéki településen is lennének tűzijátékok, amihez egészen biztosan hozzászámolhatjuk a 25%-éknyi „egyet is ért meg nem is” válaszadók egy részét is, ami pedig jól mutatja, hogy a vidéki közösségek is vágynak az olyan közös ünneplésre, ahol a helyi lakosok egy estére együtt lehetnek, és a mindennapok gondjait félretéve a látványra figyelhetnek. Másképp fogalmazva, jelentős igény mutatkozik arra, hogy a tűzijáték élménye szélesebb körben elérhető legyen.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A fiatalok lelkesedése – a hagyomány jövője
A fiatalok nem csak nézni szeretik a tűzijátékokat, de maguk is aktív felhasználói a pirotechnikai eszközöknek! A magyar fiatalok (16-29 évesek) körében a tűzijáték iránti lelkesedés és annak személyes felhasználása is kiemelkedő: a válaszadók mintegy 43%-a évente legalább egyszer használ valamilyen pirotechnikai eszközt, 10% pedig évente többször is.
A törvényi szigorítás növelné az illegális vásárlást
A kutatás talán egyik legérdekesebb kérdése arra vonatkozott, hogy mennyire erősíti a törvényi szigorítás az illegális vásárlás ösztönzését. Arra a kérdésre, hogy „Beszerezné-e más forrásból, ha nincs hivatalos árusítás?” 8% azt felelte, hogy „Igen” – tehát aktívan keresne alternatívát, 17%uk pedig azt mondta, hogy „talán” – ami alapján joggal feltételezhető, hogy a magyarok 25%-a, azaz minden negyedik magyar hajlana arra, hogy szigorúbb törvényi szabályozás esetén az illegális vagy nem teljesen szabályos beszerzés irányába induljon el.
Hagyomány és modernitás kéz a kézben
Természetesen vannak aggályok is a pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatosan – zaj, állatvédelem, biztonság –, de ezek nem zárják ki, hogy a tűzijáték a jövőben is része legyen a magyar ünnepi kultúrának. Főleg úgy, hogy ma már a technológia fejlődése lehetővé teszi a csendesebb, környezetbarátabb pirotechnikai megoldásokat. Ha ezek szélesebb körben elérhetővé válnak, a hagyomány és a fenntarthatóság összebékíthető.