A választások előtt tuti elviszik az Ötöslottót?! - Itt az igazság: alusisakos konteó, vagy tényleg van benne valami?

Minden idők negyedik legnagyobb nyereménye a tét az Ötöslottó szombati sorsolásán, 5 milliárd 899 millió forintért izgulhatnak a hazai szerencsevadászok. Ahogy az lenni szokott, és nő a nyeremény, ilyenkor felkapja az internet a különféle konteókat arról, hogy manipulált a sorsolás, és csak akkor "nyeretik meg valakivel" a milliárdos főnyereményt, amikor éppen kedvük szottyan rá, vagy "valaki utasítja" a szervezőket.

Az ehhez hasonló összeesküvés-elméleteknek 2026-ban még az országgyűlési választás is táptalajul szolgál, ráerősítve arra, hogy "valakik" még a voksolás előtt meg fogják nyerni a milliárdokat, mert így áll érdekükben. Olyan kommentet is olvastünk, amely szerint "a tények magukért beszélnek", a korábbi választások előtt is rendre megnyerték az ötöst, mert a háttérben tevékenykedőknek ez volt az utasítása.

De valóban így van? Elmerültünk a lottóstatisztikákban, mi több, egészen a rendszerváltásig megnéztük az eredményeket, hogy kiderüljön: tényleg valamilyen magasabb hatalom mozgatja-e a szálakat, mi pedig valóban csak parasztok vagyunk-e a "nagyok" gigászi sakktábláján - akik mindig szépen elballagnak a lottózóba, hátha most tényleg összejön.

Mit mondanak a tények?

Hogy megcáfoljuk, vagy éppen igazoljuk a feltételezést, hogy az országgyűlési választások előtt "feltűnően gyakran" viszik el "valakik" az ötöslottó főnyereményét, megvizsgáltuk az egyes választási éveket a Szerencsejáték Zrt. részletes, 1957, azaz az első Ötöslottó-sorsolás óta vezetett statisztikáiban.

Arról nem vezet nyilvános statisztikát a lottótársaság, hogy egy-egy sorsolásra hány szelvényt adtak fel a játékosok, pedig ez is egy fontos elem, hiszen minél többen lottóznak az adott héten, annál nagyobb az esély, hogy a sokaságból legalább egyvalaki eltalálja mind az öt számot. Az viszont ismert, hogy minél nagyobb a jackpot, annál többen játszanak. Ezért azt is figyelembe kell venni, hogy ha egy-egy adott sorsoláson magas a főnyeremény, akkor több szelvényt adhattak fel - és ahogy lentebb láthatjuk, ennek lehetett jelentősége.

Az adatok vizsgálata során megnéztük, az adott évben összesen hány telitalálat volt, ezek közül mennyi esett a választás előtti időszakba - január 1. és a választás időpontja, jellemzően 17-18 játékhét -, valamint milyen nyeremények és számsorok tartoztak hozzájuk.

• 2022-ben az év első szakaszában három telitalálat volt, és mindhárom a választás (április 3.) előtt esett. Január 15-én 3 348 134 835 forintot nyertek a 21, 49, 53, 59, 79 számokkal, március 12-én 1 596 759 860 forintot a 4, 11, 14, 40, 44 kombinációval, majd április 2-án két nyertes osztozott a nyereményen (fejenként 283 944 725 forint; 4, 8, 10, 55, 66).

Annyit elárulhatunk: ez az egyetlen választási év, amely első ránézésre illeszkedik a konteóra, ugyanakkor mindössze három eseményről beszélünk, ami statisztikailag kevés.

• 2018-ban az év eleje és a választás (április 8.) között egyetlen telitalálat volt: február 24-én 906 255 450 forintot nyert valaki a 9, 11, 32, 40, 55 számokkal. A választást közvetlenül megelőző hetekben nem volt nyertes, így a nyeremények nem koncentrálódtak a kritikus időszakra.
• 2014-ben a választás (április 6.) előtti időszakban egyetlen telitalálat született: március 15-én 3 054 187 380 forintot nyert valaki az 5, 10, 54, 59, 80 számokkal. Sem előtte, sem közvetlenül utána nem volt újabb nyertes a voksolásig, így ez egy izolált esemény maradt.
• 2010-ben a kétfordulós választás (április 11. és 25.) előtti teljes időszakban egyetlen telitalálat sem volt. Ez különösen erős ellenpélda, mert teljesen hiányzik az a jelenség, amit a konteó feltételez.
• 2006-ban a választás előtti időszakban egyetlen telitalálat volt: március 4-én 1 073 599 437 forintot nyertek a 44, 71, 73, 76, 84 számokkal. Ezt követően a voksolásig nem volt újabb nyertes, tehát itt sincs sűrűsödés.
• 2002-ben egy alkalommal volt telitalálat a vizsgált időszakban, ráadásul rögtön két nyertessel (összesen 525 409 724 forint; 27, 35, 39, 68, 71). Ugyanakkor ez sem a választás közvetlen közelében koncentrálódott, és az év egészét tekintve is elszórt esemény maradt.
• 1998-ban az év során több telitalálat is előfordult, de ezek nem a választás előtti hetekben sűrűsödtek. Például volt nyeremény a 8, 13, 18, 54, 74 számokkal (362 899 684 forint), illetve korábban kisebb összegek, de ezek időben szétszórva jelentek meg.
• 1994-ben a rendelkezésre álló adatok alapján a választás előtti időszakban nem volt telitalálat, ami ismét azt mutatja, hogy nincs rendszeres „választási hatás”.
• A rendszerváltás utáni első választás idején szintén sem látszik semmilyen kiugró minta: a vizsgált időszakban nem volt telitalálat 1990-ben, így itt sincs nyoma a feltételezett jelenségnek.

Azaz az egyes választási évek külön-külön vizsgálata is azt mutatja, hogy nincs konzisztens minta. Van olyan év, ahol több telitalálat is a választás előtt van (2022), de több olyan is, ahol egy sincs (2010, 1994, 1990), vagy csak egy elszórt esemény jelenik meg (2018, 2014, 2006). A nyeremények összegei és a kihúzott számok minden esetben véletlenszerűen alakulnak, és nem mutatnak kapcsolatot a politikai eseményekkel.

Megnéztük azt is, hogy az egyes választási években összességében hány telitalálat volt, a kép itt is egyértelmű:

A vizsgált években összesen 35 ötös volt a lottón, választás előtt 10 telitalálat, választás után pedig 25 darab. Több évben (1990, 1994, 2010) egyáltalán nem is volt választás előtti telitalálat, sőt, a legtöbb esetben a nyeremények egyértelműen a voksolás után jelentek meg.

Nincs olyan ismétlődő mintázat, ami a választások előtti időszak kiemelt szerepét mutatná, sőt a statisztika szerint a teljes éves sorsolások szintjén sincs semmilyen kimutatható rendellenesség.

A Szerencsejáték Zrt. hosszú idősoros statisztikái alapján egy átlagos évben az Ötöslottón nagyjából 3-5 telitalálat szokott lenni, a választási évek átlaga gyakorlatilag egybeesik a hosszú távú átlaggal. Ha létezne bármilyen rendszerszintű "választási hatás" az Ötöslottón, akkor annak nemcsak az időzítésben, hanem az éves darabszámokban is meg kellene jelennie. Ehhez képest azt látjuk, hogy a választási évek teljesen beleolvadnak a normál ingadozásba, nincs se kiemelten sok, se nagyon kevés telitalálat a nagyátlaghoz képest.

Két rekord az ep- és önkormányzati választás évében

A 2024-es év elég különleges volt lottótörténeti szmpontból. Az ep- és önkormányzati választásokat 2024. június 9-én tartották, így az év eleje és a voksolás közötti időszak itt is nagyjából 22-23 játékhétet fed le. Ebben az időszakban két telitalálat volt:

• február 24-én egy játékos 6 523 768 955 forintot nyert a 4, 15, 47, 59, 83 számokkal - ez az Ötöslottó történetének második legnagyobb nyereménye! -,
• majd március 2-án újabb telitalálat született (226 923 075 forint; 41, 45, 46, 53, 64).

Ezt követően - március elejétől egészen a választásokig - egyetlen telitalálat sem volt, vagyis a közvetlenül a voksolás előtti hónapok teljesen „üresen” teltek ilyen szempontból.

Ez az év kifejezetten gyengíti a konteót: bár az év elején volt két nyeremény, ezek nem a választás közeledtével jelentek meg, hanem jóval korábban, és utána hosszú nyereménymentes időszak következett. Ha a feltételezés igaz lenne, akkor legalább a választás előtti hetekben várnánk egyfajta sűrűsödést, de ennek nyoma sincs.

A telitalálatok időzítése elszórt, a nyeremények a jackpot felhalmozódását követik, és nem mutatnak kapcsolatot a választási időponttal. Ez tovább erősíti azt a következtetést, hogy a „választások előtti nyereményelvitel” inkább utólagos mintakeresés, mint valós jelenség.

Érdekesség, hogy a jelenleg is érvényes rekordnyereményt, 6 613 905 020 forintot is 2024-ben vitték el a 42. héten - jóval a választások után. Azaz abban az évben kétszer is új csúcs-telitalálat született az Ötöslottón.

Itt jön be a szerencsefaktor

A képlet világos: a szabályok és a rendszer úgy vannak kialakítva, hogy szinte lehetetlen hatalmas nyereményt bezsebelni. Ugyanakkor az óriási, életre szóló jackpot folyamatosan ott lebeg a játékosok előtt, akik nem akarják kihagyni a lehetőséget.

A Szerencsejáték Zrt. sem titkolja: az esély az Ötöslottó főnyereményének eltalálására rendkívül alacsony. Számokban kifejezve ez csupán 1:43 949 268 - ennyi az esélye, hogy valaki mind az öt számot eltalálja és elvigye a jackpotot. Igazi szerencse kell hozzá, amit csak keveseknek ad az élet. Mégis, minden játékosnak ugyanannyi esélye van szombat esténként a sorsoláson.

Lehet csalni az Ötöslottón, Hatoslottón?

A hazai számsorsjátékok tisztaságát és megbízhatóságát független szakértők által ellenőrzött sorsolási eszközök, valamint szigorú biztonsági intézkedések garantálják. Mindez a játékosok bizalmának megőrzését és a csalás kizárását szolgálja.

Időnként ugyan felmerülnek összeesküvés-elméletek a lottósorsolások kapcsán: egyesek szerint hosszú évek óta előfordulnak manipulációk, mások szerint a számítógépes rendszer bevezetése óta gyakoribbak. Az ilyen spekulációk azonban végtelen számban terjedhetnek.

A valóság ezzel szemben megbízható: a sorsolóeszközök megfelelnek a nemzetközi és magyar szabványoknak, és független külső szervezetek – például a Szerencsejáték Zrt., a SZEF, közjegyzők és az MKEH Metrológiai Hatóság – rendszeresen ellenőrzik és hitelesítik őket. Minden eszköz engedélyezett és kétévente újrahitelesített, figyelembe véve fizikai tulajdonságaikat, mint az átmérő, szín és anyag.

A golyók és sorsolási eszközök védelme szigorú: leplombált tárolás, kizárólag közjegyző jelenlétében történő használat, valamint a sorsolás utáni újrazárás biztosítja, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá. A NAV SZEF folyamatosan ellenőrzi az eszközök kezelését és használatát.

A fogadási adatok sem manipulálhatók: online zárt rendszerben tárolják őket, független szerv időbélyegzi, és minden adathoz készül másolat, amelyet a sorsolás előtt a Szerencsejáték Felügyeletnek küldenek. Minden sorsolást nyilvánosság előtt tartanak - élőben közvetíti a tévé -, lehetővé téve bárki számára az előkészületek és a sorsolás megfigyelését.

Manipuláció nélkül is óriási üzlet

Gazdasági szempontból sem éri meg a csalás: a játékosok bizalma kulcsfontosságú a Szerencsejáték Zrt. sikeréhez, és az adózott játékbevétel mértéke is jelzi, hogy nincs szükség manipulációra. Egy átlagos játékhét során több millió játékot adnak fel, ami jelentős, teljesen transzparens bevételt jelent a társaság számára.

A legfrissebb adatok szerint a Szerencsejáték Zrt. 2024-ben kiemelkedő pénzügyi eredményeket ért el. A teljes árbevétel, vagyis a játékosoktól származó bevétel meghaladta az 1 235 milliárd forintot, ami jelentős, 26 százalék körüli növekedést jelent az előző évhez képest. A nyereményekkel csökkentett tiszta játékbevétel szintén emelkedett, mintegy 12 százalékkal, ami a társaság tényleges bevételét mutatja.

A profit, vagyis az adózott eredmény 2024-ben 50,3 milliárd forint volt, az EBITDA pedig 57,6 milliárd forintot ért el. A játékosok részére kifizetett nyeremények összege meghaladta a 929 milliárd forintot, míg a társaság a központi költségvetésbe közel 178 milliárd forintot fizetett adók, járulékok és osztalék formájában. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a Szerencsejáték Zrt. számára a működés teljesen nyereséges, és a játékosok bizalmára épülő üzleti modell stabilan működik.

Címlapkép: Szerencsejáték Zrt.