Pénzcentrum • 2010. augusztus 5. 12:02
2010 első félévében számottevő mértékben csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma az előző év hasonló időszakához képest az Állami Autópálya Kezelő Zrt. által kezelt autópálya-hálózaton. A csökkenés annak ellenére következett be, hogy a szokatlanul csapadékos téli hónapokban tavalyhoz viszonyítva mintegy 14 százalékkal több balesetet regisztráltak a szóban forgó gyorsforgalmi utakon.
Az ÁAK Zrt. szakemberei folyamatosan elemzik a társaság kezelésében lévő autópálya-szakaszokon bekövetkező balesetek körülményeit és azok kiváltó okait. Az elmúlt évek során regisztrált pályaesemények értékelése és a közlekedésbiztonsági szakterületen leggyakrabban használt statisztikai mutatók alapján elmondható, hogy az útkategóriák közül az autópályák forgalombiztonsága a legkedvezőbb. A hazai autópályákon gyakorlatilag háromszor kisebb a baleseti kockázat, mint az országos közutakon, ugyanakkor az egyes balesetek átlagosan súlyosabbak, hiszen a forgalom átlagsebessége is lényegesen nagyobb.
Korábban: Elkészült a Budapestet elkerülő egérút - Ennyit spórolhatsz rajta
Az idei első féléves statisztikai adatok elemzését követően megállapítható, hogy míg a társaság kezelésében lévő úthálózaton mért futásteljesítmény, vagyis a járművek által átlagosan megtett útszakasz hossza folyamatosan növekszik, addig 2009 hasonló időszakához képest 18,4 százalékkal kevesebb személyi sérüléssel járó baleset következett be. Különösen szembeötlő a halálos balesetek számának csökkenése: 2009 első félévében még 23, 2010 első hat hónapjában viszont már csak 14 ilyen esetet regisztráltak, ami 39 százalékos visszaesést jelent. Összehasonlításképpen súlyos balesetből a tavalyi 65 helyett idén 54 (16,9%-os csökkenés), míg könnyű balesetből 140 helyett csak 118 következett be (15,7%).
A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy a balesetek száma (az anyagi kárral járókat is ideszámítva) összességében mintegy 17,4 százalékkal nőtt. Ennek hátterében a szakemberek szerint elsősorban a szokatlanul csapadékos téli időjárás áll, amelynek következtében a szerencsétlen kimenetelű pályaesemények előfordulása - az előző évekhez képest is - ugrásszerűen megnőtt.
A személyi sérüléses balesetek előfordulásának tekintetében az egyes útszakaszok eltérő képet mutatnak. A legnagyobb visszaesés az M0-s autóút és a hazánkon áthaladó tranzit forgalom lebonyolításában fontos szerepet játszó M1-es autópálya esetében tapasztalható: az előbbinél 39,3, az utóbbinál 22 százalékos csökkenés mutatkozik. Örvendetes tény, hogy a legrosszabb baleseti mutatókkal rendelkező M2-es autóút esetében is javulás figyelhető meg, hiszen míg 2009 első félévében 6 halálos és 5 súlyos, addig idén csupán 4 halálos és 2 súlyos baleset következett be ezen a szakaszon. Ez részben azoknak a forgalombiztonsági intézkedéseknek is köszönhető, amelyeket az ÁAK Zrt. a közelmúltban vezetett be az M2-es autóúttal kapcsolatban. Ezek között szerepel az előzési tilalom kiterjesztése vagy módosítása az egyes pályarészek esetében, elválasztó sáv hiányában az ellentétes haladási irányok hangsúlyosabb jelzése (kettős záróvonal színes elválasztással) valamint a balesetveszélyes szakaszokra figyelmeztető, speciális táblák kihelyezése.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A balesetek kiváltó okait vizsgálva elmondható, hogy azok eloszlásában 2010 első félévében némi változás következett be a korábbi arányokhoz képest. Továbbra is a figyelmetlen vezetés (27%) vezeti a listát, de a második helyet ezúttal a gyorshajtás foglalja el, amely a tavalyi 8 százalékos részesedésével szemben idén 15,66 százalékkal szerepel. A harmadik helyen a követési távolság be nem tartása (9,25%), míg a negyediken a szabálytalan sávváltás áll (8,43%). Viszonylag magas arányuk miatt érdemes megemlíteni még a vadelütést (7,23%) és az elalvást (4,7%) is, mint a balesetek gyakori kiváltó okait.