Pénzcentrum • 2025. május 22. 19:32
Az Északi-sarkvidék nem csupán a nagyhatalmak, mint a Donald Trump által vezetett Egyesült Államok radarjára kerültek fel, hanem a nemzetközi turizmus is felfedezte magának. Így a regionális, benne többek között a grönlandi turizmus is évről évre kimagasló növekedési rátát produkál, függetlenül attól, hogy ezeket a hajós utazásokat általában csillagászati (több millió forintnak megfelelő) összegért kínálják.
Az éghajlatváltozás, és ebből fakadóan a növény- és állatvilág átalakulása, valamint az őshonos kultúrák visszaszorulása miatt az Északi-sarkvidékre irányuló idegenforgalmat sok esetben utolsó esély turizmusként tartják számon.
A turisztika e formája a sarkvidékek mellett a Föld más, rendkívül törékeny természeti környezetével rendelkező régióban is megjelent. A jelenség leglátványosabb példája mégis a klímaváltozás által leginkább sújtott Északi- és Déli-sarkvidék.
A Föld legészakibb óceánját, köznyelvi elnevezéssel a Jeges-tengert, tudományos nevén az Arktikus-óceánját 2019-ben már 100 ezernél is többen keresték fel tengerjáró hajóval, ami meghaladta a Déli-sarkvidék turizmusát. Utóbbi esetében a látogatók száma csak 2023-ra érte el a 100 ezer főt.
A tengeri hajók mellett az Északi-sarkkörtől északra elterülő szárazföldek látogatóinak száma meghaladhatta a 10 millió főt a 2024-es évben.
A dinamikusan bővülő sarkvidéki idegenforgalom nem újdonság az Arktiszon (Északi-sarkvidéken): a régiót már a 19. század óta látogatják turisták. Az Antarktiszt (a Föld legdélibb kontinensét) az 1950-es években fedezte fel magának a turisztikai ágazat. A sarkvidéki utazástörténetben összemosódik, kit tekinthetünk felfedezőnek, kalandoroknak vagy éppen a kalandsportok szerelmesének. A fagyos térségek a hazai utazástörténetben és a kortárs utazási irodák által nyújtott kínálatban egyaránt megjelennek.