Gosztola Judit • 2026. március 8. 06:01
Budapest ma már nemcsak „rejtett gyöngyszem” a turisták térképén, hanem egy olyan város, amely egyszerre élvezi a növekvő nemzetközi figyelmet, mellette küzd a szezonalitással, az Airbnb‑robbanással, a hiányzó luxusretaillel és a légi összeköttetés korlátaival. Mindeközben a világ top food destinationjei közé küzdötte fel magát, Bajnokok Ligája‑döntőt rendez, Forma–1‑et, világsztárkoncerteket fogad. A Drechsler‑palotában működő W Budapest ebből a komplex képletből próbál kulturális találkozópontot, élményalapú luxust és nemzetközi karrierugródeszkát építeni vendégeknek és dolgozóknak egyaránt. Ennek a finom egyensúlynak a kulisszái mögé enged betekintést Igor Buercher, a W Budapest general managere.
Pénzcentrum: Mióta élsz Magyarországon?
Igor Buercher: Budapestre négy éve érkeztem, 2022. február 1-jén. Intenzív időszak volt, éppen épült a hotel, emlékszem, a munkások épp a padlót rakták és csiszolták. Fantasztikus projekt volt. Előtte Ibizán dolgoztam, ahol a W Ibiza megnyitását vezettem COVID alatt, ami komoly kihívás volt. Azelőtt Amszterdamban nyitottam meg egy szállodát. Úgy tűnhet, a hotelnyitásokra szakosodtam… Ibizáról az akkori kelet-európai régióvezető hívott el. Őszintén szólva nem sok kedvem volt otthagyni a szigetet, de amikor megláttam az épületet, a terveket, eldöntöttem, hogy jövök. Ez az egyetlen palota a W portfóliójában az egész világon és persze elfogult vagyok, de szerintem a legszebb is.
Jártál korábban Budapesten?
Csak egyszer, 2006–2007 körül, egy születésnapi hétvégén. Amikor ideköltöztem, arra számítottam, hogy kicsit „kelet-európaibb” lesz, de ez a város hihetetlenül kozmopolita. Meglepett a pezsgő kulturális élet, a gasztronómia, a város szépsége, a biztonság, az időjárás, tényleg nagyszerű hely. Sok városban éltem, és mindig aszerint értékelem őket, hogy visszamennék‑e, és eddig csak Stockholm és Budapest az a két hely, ahová biztosan visszatérnék.
És mi a véleményed a magyar emberekről?
Szintén pozitív csalódás volt, azt látom, kifejezetten erős a szolgáltatási kultúra Magyarországon, és ezt látom a Marriott hotelek vendégelégedettségi eredményein is: a régióban kiemelkedően teljesítenek. Úgy látom, a magyarok kicsit zárkózottak, de ha megnyílnak, nagyon kedvesek és szenvedélyesek. Budapest ráadásul turisztikai város, így az emberek hozzászoktak a vendégekhez. Ami talán a legjobban meglepett, hogy milyen sokan beszélnek angolul.
Szerinted mi az a három dolog, ami a W Budapestet megkülönbözteti a város többi luxusszállodájától?
Az első mindenképpen maga lokáció. A nemzetközi márkák között mi vagyunk az egyetlenek, akik közvetlenül az UNESCO‑világörökségi Andrássy úton állunk, szemben az Operával. Ez valóban egyedülálló pozíció. A második maga a Drechsler-palota különlegessége. Nem szeretném összehasonlítani a többi palotával, mind gyönyörűek, de úgy gondolom, ez építészetileg is kiemelkedő, egy nagyon erős karakterrel. Az épület a korai francia reneszánsz stílus jegyeit tükrözi, és Lechner Ödön, a magyar építészet kiemelkedő alakja, valamint Pártos Gyula tervei alapján készült. A harmadik pedig az, hogy a W volt az első lifestyle‑luxusmárka Budapesten, amikor megnyitottunk 2023 közepén. A legtöbb helyi versenytárs a hagyományos luxust képviseli, míg mi teljesen más szemlélettel közelítünk: felszabadultabban értelmezzük a luxust. A design nálunk kulcsfontosságú, modern, váratlan, és mindig ad egy „aha‑élményt”. Olyan dolgokkal találkozik itt a vendég, amit egy klasszikus luxusszállodában nem feltétlenül lát.
Plusz egyként említeném, nekünk komoly célunk, hogy kulturális találkozópont legyünk, nemcsak a vendégeinknek, hanem a budapestieknek is. Olyan eseményeket, együttműködéseket és programokat szervezünk, amelyekbe a helyieket is bevonjuk. Amikor 2023-ban megnyitottunk, ez az épület több mint húsz éve üresen állt. Mindenki ismerte, mindenki kíváncsi volt rá. De a nagy kérdés az volt: hogyan érjük el, hogy ne csak egyszer jöjjenek be, hanem másodszor és harmadszor is visszatérjenek? Erre ad választ a kulturális program és a közösségi jelenlétünk.
De nem túl drága a magyar kulturális szcénának egy ilyen kaliberű luxusszálloda?
Luxusszálloda vagyunk, de szerintem az áraink nem szélsőségesek, nem mi vagyunk a legdrágábbak, persze nem is a legolcsóbbak. Arra törekszünk, hogy aki szeretne bejönni, az kényelmesen megtehesse. Ha valaki kiülne a teraszra egy kávéra, szerintem ez az egyik legjobb hely erre. A kulturális programoknál pedig kifejezetten figyelünk arra, hogy elérhetőek legyenek: a kiállításaink és együttműködéseink általában ingyenesek. Bárki besétálhat és megnézheti őket. Az első évben például Nanushkáva dolgoztunk együtt, és a látogatóknak nem kellett fizetniük. Tavaly volt egy nagyszerű Kiss Miklós kiállításunk, és Tombor Zoltán fotóssal is együttműködtünk. Ezek a projektek arról szólnak, hogy teret adjunk a helyi művészeknek, hogy a nemzetközi vendégeink megismerjék a magyar kreativitást, és hogy a budapestiek is be tudjanak jönni, megnézni, akár egy kávé vagy koktél mellett. Vannak ingyenes eseményeink és vannak fizetősek is, de a cél ugyanaz: hogy mindenki élvezhesse őket, legyen akár vendég, akár helyi.
A márka világszerte arról híres, hogy merész és egyedi. Mennyire lehet ezt az erős identitást Budapesten megmutatni?
Ahogy említettem, jelenleg 71 W hotel működik világszerte, és körülbelül 30 van előkészületben, tehát a márka valóban globális. Ami különlegessé teszi, az az, hogy minden egyes hotel más, lényegében egy butikhotel vagyunk, amely egy globális márkához kapcsolódik. A design minden esetben az adott helyszínen alapul. Ha itt ülsz Budapesten, azonnal érzed, hol vagy. A körülöttünk lévő műalkotások hagyományos magyar viseleteket ábrázolnak, ez Amszterdamban vagy Hongkongban nem működne, de itt igen, mert ide tartozik. A zöld szín itt körülöttünk a vízre utal, a kékek a fürdőkultúrára, mindennek helyi jelentése van. A koncepciót a helyi közeghez igazítjuk. A programjainknál is ez a szemlélet: nem nemzetközi trendeket vagy globális sztárokat emelünk ki, hanem azt, amit maga a város tud adni. A mai vendégek lokalitást keresnek, nem például egy Nike sneaker kiállítást, aminek semmi köze Budapesthez. A relevancia a kulcs. Azt kérdezzük, mit tudunk adni a helyieknek, amivel kapcsolódni tudnak a nemzetközi vendégeknek, hogy jobban megértsék Budapestet és Magyarországot?
Az elmúlt években sokat változott a magyar turizmus. Mit gondol, 2026-ban mi fogja leginkább vonzani a látogatókat Budapestre?
2022 óta élek itt, és tudom, hogy 2019 volt Magyarország történetének legerősebb turisztikai éve. Aztán jött a COVID, és mindent újra kellett építeni. Úgy látom, hogy tavaly ismét rekordév volt az érkezések számában, és a növekedés folytatódik. Úgy látom, 2026-ban a nagy események lesznek a legfontosabb vonzerők. A futball mindig hatalmas húzóerő, a Bajnokok Ligája döntője bármelyik városnak óriási lehetőség, és szerencsére 2026 májusában Budapest ad otthont neki. A Forma–1 szintén áldás a városnak, ez a két esemény önmagában képes megtölteni a teljes szállodakapacitást.
A koncertek is sokat számítanak. A Coldplay tavaly hatalmas siker volt, májusban pedig jön a Scorpions is. Ezek az események komoly hatással vannak a városra, még ha csak egy-egy napra szólnak is.
Ezen túl Budapest elsősorban kulturális úti cél. A vendégek városnézésre, múzeumokba, galériákba jönnek, az egész város olyan, mint egy szabadtéri múzeum. Gasztronómiai szempontból is erős: Budapest a világ top 50 food destination-je között szerepel, amit sokan nem tudnak. Emellett sok az úgynevezett „heritage travel” is, főleg amerikaiak körében, akiknek a nagyszülei innen származtak, és visszajönnek felfedezni a gyökereiket.
Ugyanakkor sokan panaszkodnak, hogy a retail szektor nem teljes, hiányoznak a luxusüzletek
Igen, ez valóban probléma. Egyszerűen nincs elég high‑end üzlet. Aki vásárolni akar, az gyakran továbbmegy. A szállodaszövetség rendszeresen jelzi a minisztériumnak, több luxusüzletre lenne szükség. Ha a luxusvárosokat kategóriákba soroljuk, akkor az első kategóriában van például London és Párizs, a másodikban például Bécs vagy éppen Amszterdam, és Budapestnek is itt kellene már lennie, de még nincs. Nem azért, mert a város ne lenne alkalmas rá, hanem három fő ok miatt. A legnagyobb gond a légi összeköttetés: sokkal kevesebb városból érkezik ide járat, mint Bécsbe vagy Prágába. és a járatok 60%-a fapados. Ha valaki business classon akar Budapestre jönni, annak nehéz megfelelő járatot találni. Az USA-van való összeköttetés javul, de még mindig alacsony a járatok száma, pedig nekünk az amerikai a legnagyobb piacunk.
Mennyire vagy elégedett a vendégek átlagos tartózkodási idejével Budapesten?
Az üzleti utazók általában két éjszakát maradnak, a turisták három-négy éjszakát. Ez teljesen normális, más városokban is ennyi. A nagyobb kihívás a szezonalitás: a főszezon nagyon rövid, májustól októberig tart, ebben kellene erősíteni.
Mit teszntk azért, hogy a holtszezonban is erős maradjon a forgalom, amikor kevesebb a szabadidős utazó?
Az első negyedévben, amikor kevés a szabadidős utazó, csoportokra és vállalati ügyfelekre fókuszálunk, meetingek, konferenciák, incentive‑csoportok.
Kevés olyan szállodaigazgatóval találkoztam, aki ne panaszkodott volna az Airbnb lakások magas számára.
Igen, ez komoly probléma, Budapesten kb. 26 ezer Airbnb van, Bécsben 8 ezer és egy évben csak legfeljebb 90 napra lehet kiadni Prágában még kevesebb.
Ez egészen egyszerűen túl sok. Ha nem lenne ennyi Airbnb, ezek a vendégek 2‑, 3‑ vagy 4‑csillagos hotelekben szállnának meg, ami az egész piacot felfelé húzná.
Ma a luxusvendégek egyre kevésbé tárgyakat, inkább élményeket keresnek, ez a trend hogyan jelenik meg egy szállodában?
Szerintem is ez teljesen igaz. Mindig felteszek egy kérdést az új kollégáknak: ha most adnék neked 100 ezer eurót, utazásra költenéd vagy vennél belőle egy Ferrarit? Mindenki az utazást választja, senki sem mondja a Ferrarit. Ha ezt a kérdést 10–20 éve tettem volna fel, valószínűleg mindenki az autót választotta volna. Ma az emberek élményeket keresnek, élményalapú utazást, olyan dolgokat, amiket hazavisznek magukkal emlékként, nem pedig tárgyként.
Mi itt elsősorban a személyre szabásra koncentrálunk. Igyekszünk minél több információt megtudni a vendégről, mielőtt megérkezik. Ha korábban más Marriott‑szállodákban megszállt, a rendszerünkben látjuk például, hogy reggelente cappuccinót iszik normál tejjel, vagy hogy érkezéskor mi az, amit szeret. Ezeket az információkat felhasználjuk, hogy személyre szabjuk az élményt, és összekössük az utazás célját valami helyi vonatkozással. Még az amenity‑ket is személyre szabjuk. Előfordul, hogy a párnahuzatra vagy a fürdőköpenyre ráhímezzük a vendég monogramját, a vendégeink nagy része imádja. Értékelik a figyelmességet, és különlegesnek érzik magukat tőle. A vendéglátás lényege ugyanis nem csak az, hogy „otthont adunk az otthontól távol”, ez az alap. A valódi luxus az, amikor a vendég úgy érzi: látják, figyelnek rá, fontos. Ettől lesz valaki része valaminek, és ez különbözteti meg a luxusszállodát egy egyszerű szolgáltató hoteltől.
A vendéglátóiparban komoly munkaerőhiány van, ti hogyan tartjátok meg a tehetséges dolgozókat, amikor a fiatalok nagy része külföldre vágyik?
Igen, most éppen egy teljesen új generáció lép be a munkaerőpiacra, a Z-k. Itt nálunk szállodában már a csapat 40%-át ők adják. Öt éve ez a szám sokkal kisebb volt, és mostantól kezdve csak nőni fog. Én magam X generációs vagyok, tehát nekem is alkalmazkodnom kell.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Tudni kell, hogy a legfontosabb számunkra az, hogy közösséget építsünk a dolgozóink körében. Mindig azt mondom nekik: ez az otthonotok, és aki belép, az a vendégetek. Ha így tekintenek a helyre, akkor természetesen több szenvedéllyel és odafigyeléssel dolgoznak, ehhez viszont megfelelő kultúrát kell teremtenünk. Rengeteg időt fektetünk a vállalati kultúrába. Az onboarding nem fél nap, hanem egy négy‑öt napos folyamat. Rendszeresen tartunk „talent activation” programokat, például most a nőnap alkalmából meghívjuk az összes női kollégát, és külső előadót hozunk, aki az önbizalomról és a női vezetői szerepekről beszél. Minden hónapban csinálunk valamit, ami értéket ad.
Nagyon nemzetközi a csapatunk, ezt is ünnepeljük, a kantinban egyik héten olasz hét van, a másikon thai. Fontos, hogy mindenki érezze, számít, jelen van, kapcsolódik. Ez a Z generációnál különösen lényeges. És igen, rengeteg visszajelzést igényel. Én még abban nőttem fel, hogy év közepén volt egy beszélgetés, év végén pedig egy teljesítményértékelés. Ez ma már nem működik. Most heti egyéni beszélgetések vannak. Más ritmus, más dinamika, ez engem is kihívás elé állít.
Munkaerőt találni persze mindig kihívás, különösen szakácsokat, az olyan, mintha a Szent Grált keresnénk. De mivel a Marriottnak erős a jelenléte Budapesten, könnyebb volt toborozni és megtartani a kollégákat. Fontos, hogy minden esetben lehetőséget adunk a belső mobilitásra, ha valaki készen áll az előrelépésre, átmehet másik egységünkbe, de rendszeresen küldünk kollégákat külföldre, egyszerre négy, öt, hat, akár hét embert is. Az egyik F&B menedzserasszisztensem jövő héten kezdi a munkát a Dubaiban. Tavaly több embert küldtünk a Közel-Keletre. Sokan azért választják a vendéglátást, mert látni akarják a világot, én is ezért kezdtem.
A csoportnak 9000 hotelje van világszerte, és folyamatosan nyitunk újakat. Mindig szükség van igazgatókra, szakácsokra, recepciósokra, és aki itt Budapesten jó eredményeket ér el, különösen most, hogy több rangos díjat is kaptunk, nagyon erős jelölt lesz bármelyik nemzetközi pozícióra.
Mint említetted, a világ számos pontján dolgoztál már: mi az, amit Budapesten könnyebb menedzselni, és mi az, ami nagyobb kihívást jelent?
Az előző helyszínemhez képest Budapesten a legkönnyebben kezelhető terület egyértelműen a munkaerő. Ibizán rendkívül nehéz volt dolgozókat találni, mert szezonális volt a működés, és szinte lehetetlen lakást találni a szigeten Találtam embereket, de ők nem tudtak hol lakni, és én is csak korlátozott számú személyzeti szállást tudtam biztosítani. Itt Budapesten ez sokkal egyszerűbb. Ráadásul a csoportnak hat‑hét szállodáka is van a városban, így tudom mozgatni a kollégákat. Az is sokat számít, hogy itt egész éves foglalkoztatás van, nem szezonális, ebben a vonatkozásban a munkaerőhelyzet itt sokkal könnyebb.
Ami nehezebb Budapesten, az a szabályozási környezet. Sokkal összetettebb, rengeteg adó, rengeteg az előírás, és ez megnehezíti, hogy erős profitabilitást érjünk el. De minden ország más, van, ahol még bonyolultabb a rendszer. Ezért fontos a nagyon erős pénzügyi csapat. Nekem is értenem kell a szabályokat, de ők kezelik a részleteket, különösen a nyelvi különbségek miatt. Szóval nem extrém, csak más. Vannak helyek, ahol sokkal nehezebb.
Hol nehezebb?
Például Azerbajdzsánban. Egy évig dolgoztam Bakuban, és az valóban kihívást jelentett. Egzotikus és érdekes volt, örülök, hogy megtapasztaltam, de nem mennék vissza. Amikor 2011-ben megérkeztem, mi voltunk a második nemzetközi szálloda a városban; amikor egy évvel később eljöttem, már tíz volt. Hihetetlen gyorsan fejlődött. A kultúra török és orosz hatások keveréke, és akkoriban az ország még sokkal kevésbé volt fejlett. Hosszú egy év volt, értékes tapasztalatként épült be, de nem ismételném meg.
Te hogy látod, miért érdemes 2026-ban Budapestre látogatni?
Annyi oka van, hogy nehéz egyetlen gondolatba sűríteni, Budapest még mindig egy rejtett kincs: a világ fürdőfővárosa, fantasztikus gasztronómiával, kultúrával és eseményekkel. Aki egyszer eljön, mindig úgy távozik, hogy „wow”. A gond csak az, hogy még nem elég ismert, a bakancslistákon általában középen szerepel, nem a tetején, ezen kell változtatni. Ha egyetlen kifejezést kell mondanom: rejtett gyöngyszem.
Mi volt a legnagyobb tévhited Budapesttel kapcsolatban, mielőtt ideköltöztél?
Ibizáról érkezve azt vártam, hogy Budapest sokkal „kelet‑európaibb” lesz. Ehhez képest egy nagyon kozmopolita város. Természetesen a belvárosról beszélek, hiszen a turisták is ott töltik az idejüket. A látogatók nem mennek ki a külső kerületekbe, így az én nézőpontom is az ő élményeikhez kapcsolódik. A belváros tiszta, élénk, tele élettel. És egyáltalán nem kicsi, nagyjából akkora, mint Bécs, Prága, Stockholm vagy Amszterdam, sőt, Amszterdam sokkal kisebbnek és zsúfoltabbnak érződik. Budapesten könnyedén el lehet tölteni egy hétvégét úgy, hogy minden nap mást csinál az ember. Sokkal kozmopolitább, mint amire számítottam.
A gasztronómiai élet is meglepett, sokkal fejlettebb, mint gondoltam. Itt tényleg mindent meg lehet találni, ázsiai, magyar, nemzetközi konyhát. Prágában például sokkal szűkebb a választék. Itt ma már 10 Michelin‑csillagos étterem van, olyan nemzetközi nevek is jelen vannak, mint Dani García, a Spago vagy a La Perla. A város gasztronómiája hatalmasat fejlődött. És az időjárás! Azt hittem, hosszabbak lesznek a telek és rövidebbek a nyarak, de az időjárás valójában nagyon kellemes.
Ha egy dolgot ide telepíthetnél egy másik városból, ahol éltél, dolgoztál korábban, mi lenne az?
Erről már beszéltünk korábban: egyértelműen a szigorúbb Airbnb‑szabályozást hoznám Budapestre. Ez óriási segítség lenne a városnak. Az emberek akkor is jönnének Budapestre, csak nem Airbnben szállnának meg, hanem hotelekben. És rengeteg új szálloda nyílik, a következő két évben körülbelül 2000 új szobával. Ezek többsége nem luxus, így a vendégek természetesen ezekbe az irányokba terelődnének. A helyieknek pedig megfizethetőbbé válna a lakhatás, és nem alakulnának át egész épületek kulcsszéfekkel teli „apartmanházakká”. Ez megakadályozná a városrészek kiüresedését. Amszterdamban ezt első kézből láttam, komoly probléma volt. Egész épületek álltak üresen, mert csak rövid távra adták ki őket. Ezért vezették be a szigorú szabályokat: évente csak 30 napig lehet kiadni.
Tudom, hogy Budapesten is elindult ez a folyamat, de egyelőre minden kerület más szabályokat vezet be, ettől függetlenül szerintem ez a jó irány. Ha valaki ingatlantulajdonos, lehet, hogy valamivel kevesebbet keres majd, de hosszú távra továbbra is kiadhatja. Ez fenntarthatóbb megoldás a város számára.
Ha teljes szabadságod lenne, milyen merész vagy innovatív ötletet vezetnél be a szállodában, amit ma még talán nem lehet megvalósítani?
Ezen már régóta gondolkodom. Ugye amikor repülőjegyet foglalunk, kiválaszthatjuk az ülésünket, ablak, folyosó, extra lábtér, első osztály, economy plus, turista, és ennek megfelelően fizetünk. Ez a rendszer a légiközlekedésben több mint tíz éve működik. A szállodaiparban viszont egyáltalán nem létezik. Ha valami igazán radikális újítást vezetnék be, az az lenne, hogy a vendégek a szobafoglalás után kiválaszthatnák a pontos szobájukat. A következő oldalon megjelenne egy alaprajz, ahol eldönthetnék, melyik emeleten szeretnének lakni, melyik oldalon, sarokszobát kérnek‑e vagy inkább a folyosó közepén. Pont úgy, mint amikor ülőhelyet választunk a repülőn.
Ez sokkal nagyobb kontrollt adna a vendégeknek, a szállodának pedig új lehetőségeket: például, ha valaki panorámás szobát szeretne, fizethet érte 50 euróval többet. Ez egy átlátható, korrekt upsell. Szerintem remek ötlet, és meglep, hogy a szállodaipar még nem vezette be. Lehet, hogy tényleg dolgoznom kellene rajta.
Képek: Gosztola Judit