Portfolio • 2025. szeptember 22. 11:30
A hazai kkv-k előtt álló legnagyobb kihívás egyértelműen a termelékenység és versenyképesség javítása, amit jelentős részben technológiai fejlesztésekkel, menedzsmentképességek javításával és humánerőforrás építésével lehet elérni. Ehhez azonban pénz kell, nem is kevés. Számos támogatott hitelkonstrukció és tőkeprogram is a rendelkezésre áll, az MNB, az iparkamarák és más állami szereplők is programok sorát biztosítják a kkv-k számára. Egy beruházásban gondolkodó vezető már-már a bőség zavarával küzdhet, de most a Portfolio és a KAVOSZ közös országjárása során helyre tesszük, hogy melyik finanszírozás mire használható fel, és hogy érdemes-e inkább tőkeprogramban gondolkodni a hitelek helyett. Esetleg lehet nagyot álmodni, és a tőzsde felé kacsintgatni? A programban a KAVOSZ kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatkozik a Demján Sándor Tőkeprogram is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára. 1 hónap, 15 állomás, Portfolio és KAVOSZ Zrt. szakértők, iparkamarai vezetők és sikeres régiós vállalkozók segítenek meghozni a legjobb döntést.
A kkv-szektor fontosságát egy adott nemzetgazdaságon belül hangsúlyozni soha nem lehet eléggé: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, 50 millió euró alatti éves árbevételt elérő, illetve ennél kisebb vállalatok alkotják a hazai gazdaság gerincét is. A teljes foglalkoztatás több mint kétharmadát és a nemzeti össztermék felét ez a szektor adja.
Nem mellékesen a kkv-k esetében a hazai tulajdonlás aránya jóval magasabb a nagyvállalati-szektorénál. A kis- és középvállalkozások teljesítménye éppen ezért közvetlen hatással bír a teljes nemzetgazdaságra. Kijelenthető:
ha rosszul megy a kkv-knak, akkor rosszul megy az országnak.
A szektor legnagyobb kihívása egyértelműen a termelékenység növelése, amelyben igencsak le vannak maradva a hazai vállalatok nem csak az EU átlagtól, de a régió legtöbb országáétól. Nem csak a nemzetközi verseny nagy, hanem a belföldi is: a hazai kkv-k termelékenysége csupán fele az itthon működő nagyvállalatokénak.
A hatékonyságnövekedést kizárólag technológiai beruházásokkal, szervezeti átalakításokkal és humánerőforrás-fejlesztéssel lehet elérni. A kedvezőtlen gazdasági környezet, a hagyományosan legerősebb külpiac, Németország gazdasági gyengélkedése, az inflációs hatások, a forintárfolyam gyengülése, illetve az elmaradó uniós fejlesztési források mind-mind komoly kihívások elé állítják a vállalatvezetőket. Nem véletlen, hogy a beruházások is el-el maradoznak.
A beruházások bezuhanása nemzetgazdasági szinten is látványos: idén a második negyedévben a hazai beruházások volumene 1,1 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal augusztus végén. Ez a kilencedik egymást követő negyedév, amikor a beruházási teljesítmény visszaesik, és három éve meredek zuhanásban van. Az adat nem csak a nagyvállalati- és állami beruházások elhalasztásából, hanem a szektor beruházási hajlandóságának, illetve annak hiányának tudható be.
Lenne még tér a bővülésre
Bár számos állami visszatérítendő és nem visszatérítendő fejlesztési forrás áll rendelkezésre, úgy tűnik, hogy a magyarországi vállalkozások külső forrás igénybevételére való hajlandósága továbbra is elmaradást mutat az Unió többi országához képest. Bár az adat nem olyan friss, de az arányok mégis látványosak: az OECD szerint 2021-ben a kkv hitel/GDP arány Magyarországon 10 és 15 százalék között mozog, az Unió átlaga ennél 20 százalékponttal magasabb.
Az MNB legutóbbi, májusi jelentésében kiemeli: az előzetes adatok alapján a kkv-szektor hitelállománya 1,3 százalékkal növekedett éves alapon. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, elmaradva a visegrádi országokban megfigyelt átlagos növekedési ütemtől (4,3 százalék).
A támogatott vállalati hitelek aránya az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 24 százalékponttal csökkenve mindössze 12 százalékot tett ki e szerződéseken belül. A kkv szegmensben a támogatott hitelek aránya 24 százalék volt a vizsgált időszakban, míg 2024 első negyedévében még 35 százalékot ért el.
A kkv-k hitelállomány 2024 közepéről 2024 közepére 2,3%-kal 7296 milliárd forintra nőtt, viszont a hitelszerződések száma 9%-kal 175 ezerre csökkent.
Országjárásra indul a KAVOSZ és Portfolio
A KAVOSZ Zrt., a méltán népszerű Széchenyi Kártya Program (SZKP) közvetítője a Portfolio-val közösen országos rendezvénysorozatot indít, és 15 magyarországi városba látogat el, és pontosan azt célozza, hogy számba vegye azokat az eszközöket, amelyek új perspektívát nyújthatnak a magyar mikro-, kis- és középvállalatok számára működésük stabilitásának megőrzése, valamint versenyképességük növelése céljából. A programban a KAVOSZ Zrt. kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatkozik a Demján Sándor Tőkeprogram is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára.
Kiemelt témák és előadók
A roadshow Székesfehérváron veszi kezdetét, ahol az érdeklődők első kézből kaphatnak információkat a legaktuálisabb támogatásokról és fejlesztési irányokról. Időpontok:
- szeptember 22. Kecskemét
- szeptember 23. Sopron
- szeptember 24. Miskolc
- szeptember 25. Szeged
- szeptember 30. Pécs és Kaposvár
- október 1. Zalaegerszeg
- október 2. Szolnok
- október 8. Békéscsaba
- október 9. Veszprém
- okóber 13. Szombathely
- október 15. Eger
- október 16. Szekszárd
- október 20. Debrecen
Az eseménysorozat napirendjén sok más, valamennyi vállalkozást érintő kérdés is terítékre kerül, úgy mint:
- Milyen hazai források és hitelprogramok állnak rendelkezésre 2025-ben?
- Hogyan fejlődik tovább a Széchenyi Kártya Program?
- Mire használható a Demján Sándor Tőkeprogram?
- Hogyan segíti a digitalizáció és automatizáció a hatékonyabb működést?
A roadshow minden állomásán cégvezetők, szakpolitikai döntéshozók és finanszírozási szakemberek segítenek eligazodni a kkv-k világában, testközelből mutatva meg a helyi lehetőségeket és országos trendeket.
Forrás van, csak élni kell vele
Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára augusztus végén a Portfolio-n megjelent Beruházási hitelkalauz kkv-knak cikkében foglalta össze, hogy jelenleg milyen támogatott hitelforrások állnak a kkv-k rendelkezésére:
A Széchenyi Kártya Program (SZKP) konstrukciói immár több mint 20 éve biztosítanak kedvezményes, államilag kamattámogatott hiteleket a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások részére. Az elérhető konstrukciók közül is kiemelendő a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, amely széles körben használható fel beruházási célok megvalósítására a meglévő kapacitások bővítésétől és új kapacitások kiépítésétől kezdődően az energia- és erőforrás-hatékonysági intézkedéseken át a technológiaváltásig bezárólag.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A „Nemzeti Bajnokok Hitelprogram” (GINOP Plusz-1.4.5-25) az exportáló vagy beszállító vállalkozásoknak nyújt 0 százalékos beruházási hitelt, amelyhez 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás társul. A támogatást a vállalatok technológiai korszerűsítésre vagy eszközbeszerzésre, valamint vállalati infokommunikációs fejlesztésre és/vagy megújuló energia-beruházás végrehajtására használhatják fel.
A „KKV Technológia Plusz Hitelprogramok” (A GINOP Plusz-1.4.3-24 és 1.4.4-24) 2024 áprilisa és októbere óta igényelhetők vidéken és a fővárosban a hazai tulajdonú kkv-k beruházásainak támogatása, kiemelten azok technológiai és szervezeti megújulásának elősegítése érdekében.
Minősített Vállalati Hitellel (MVH) bővül a lehetőségek köre szeptembertől, amit az MNB és a Bankszövetség hívott életre. Ez, a fent bemutatottakkal szemben nem egy konkrét terméket takar, hanem egy minősítést, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankok által kínált hitelkonstrukcióknak adhat, amelyek megfelelnek a meghatározott kritériumoknak. A cél ebben az esetben is a kkv-szektor segítése a beruházási célok megvalósíthatósága érdekében.
Ezeken felül a MKIK által koordinált Demján Sándor Programban számos más finanszírozási megoldás áll a hazai kkv-k részére:
„1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program, amely a hazai tulajdonú, mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásait támogatja annak érdekében, hogy termelési kapacitásuk fejlődjön, magasabb hozzáadott értékű termékek gyártására nyíljon lehetőség. Egy vállalkozás 5-200 millió forint támogatásban részesülhet. A vállalkozás beruházásnak 50%-át az állam vissza nem térítendő támogatásként biztosítja.
A program elsődlegesen eszközbeszerzést támogat, emellett digitalizációs és megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések is finanszírozhatóak.
Széchenyi Kártya Program 3,0 százalékos beruházási hitelkamat: a beruházások ösztönzése érdekében november 1-től 5 százalékról 3 százalékra csökken az ügyfelek által fizetendő éves kamat a Széchenyi Kártya program beruházást támogató hitelelemeinél:
- Széchenyi Beruházási Hitel MAX+,
- Széchenyi Lízing MAX+,
- Széchenyi Mikrohitel MAX+,
- Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+.
A még kedvezményesebb kamatozás mellet a 2025. június 30-ig Széchenyi Kártya beruházási hiteltermékeit igénylő vállalkozások számára az első évben díjmentesen nyújtja a hitelhez kötelezően kapcsolt kezesség kezességvállalását a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
Exportösztönző Hitelprogram: a Demján Sándor Program keretében az EXIM újraindította korábbi nagysikerű termékeit, amelyeket exportáló és nem exportáló vállalkozások is igénybe vehetnek beruházási, zöld beruházási és lízing célokra.
Termékek:
- EXIM Jövő Exportőrei Beruházási és Zöld Beruházási Hitel
- EXIM Exportélénkítő Beruházási Hitel és Lízing
- Kifektetést támogató (Exim) hitel- és (NTH) tőkeprogram, amelynek keretében külpiaci beruházások, cégalapítások, cégfelvásárlások (kifektetés) támogathatóak, amelyek új piacok szerzésével, terjeszkedéssel segítik a vállalkozások versenyképességének növelését, a cég növekedési pályára állását, a bevételi források és kockázatok diverzifikációját. Nem titkolt cél magyar multik, nemzeti bajnok vállalkozások kinevelése.
Nemcsak hitel- hanem tőkeprogramok is segítik a kkv-kat
A Demján Sándor Tőkeprogram célja a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése, feltőkésítésük, és ezzel hitelképességük javítása. A vállalkozások komolyabb mértékű, méretugrásukat támogató fejlesztéseinek speciális támogatása keretében az állam 1%-os, jelképes tulajdonrész szerzése mellett biztosít 6 éves időtartamra olcsó, nagyösszegű fejlesztési forrást alárendelt kölcsöntőke juttatás keretében. A lehetőség iparági megkötöttség és széles körű beruházási célra biztosít viszonylag nagy összegű, 100-200 millió forintos friss forrást évi 5%-os kamatozás mellett.
A tőkefinanszírozás révén a vállalkozás hitelképessége javul.
A konstrukcióban a vállalkozások az állami támogatásnak köszönhetően rendkívül kedvező, mindössze évente 5 százalék kamattal bíró forráshoz juthatnak, amely a hozamtámogatottsága révén jóval olcsóbb a piacon elérhető átlaghoz képest. A vállalkozások akár 0 százalékos önerővel, kezességelvárások nélkül is élhetnek a lehetőséggel. A tőkeigénylési folyamat jelentősen leegyszerűsített, ennek megfelelően gyors.