Ezen a 120 helyen nőtt a helyi iparűzési adó 2026-ban: ennyivel kell többet fizetni januártól

Ahogy arról lapunk beszámolt, 2026. január 1-től országosan 128 településen vezettek be új adót , több helyen akár többféle adót is és további 475 helyen változott a korábban bevezetett adó mértéke a Magyar Államkincstár adatbázisa alapján. Ennek csak egy részét képezi a helyi iparűzési adó változás 2026-ban. Listába szedtünk azokat a településeket, ahol az adó mértéke újonnan került megállapításra, vagy változott 2026-ban. 

2026-ban 120 településen módosult az iparűzési adó mértéke, ebből 36 helyen eddig nem is kellett fizetni. Először utóbbi településeket mutatjuk, ahol újonnan vezették be a HIPA-t. A településnév mellett található adómérték a nettó árbevételnek meghatározott %-a, több lehetséges mérték esetén a maximumot tüntettük fel:

• Bekölce - 2%
• Cakóháza - 1,4%
• Csaholc - 2%
• Csányoszró - 1,5%
• Császló - 2%
• Csöde - 1,3%
• Dénesfa - 1%
• Gadna - 0,2%
• Gagyvendégi - 1%
• Garbolc - 1%
• Kemse - 1%
• Kisasszonyfa - 1,2%
• Kokad - 1,4%
• Kupa - 0,2%
• Lovászhetény - 1,2%
• Magyartelek - 1,5%
• Markotabödöge - 1,4%
• Martonfa - 1%
• Megyer - 0,1%
• Nemesborzova - 1,2%
• Nyésta - 0,5%
• Nyírkáta - 1%
• Pécsvárad - 2%
• Rozsály - 2%
• Semjénháza - 2%
• Sénye - 1%
• Siklósbodony - 0,8%
• Szárász - 1,4%
• Tilaj - 1%
• Tisztaberek - 1,7%
• Tófű - 1,4%
• Túrricse - 2%
• Vékény - 1%
• Viszló - 0,5%
• Zajta - 2%
• Zengővárkony - 1,2%

A további 84 település, ahol az idegenforgalmi adó módosult a 2026. január 1-től érvényes mértékkel:

• Almamellék - 2%
• Arnót - 2%
• Balatongyörök - 1,8%
• Bánfa - 2%
• Berkesd - 2%
• Bikal - 1,2%
• Bócsa - 2%
• Boda - 1%
• Budakalász - 2%
• Csapod - 1,4%
• Csemő - 1,7%
• Diósd - 2%
• Egerbocs - 2%
• Ellend - 2%
• Érsekcsanád - 2%
• Felsőszentmárton - 1%
• Felsőszölnök - 1,5%
• Füle - 2%
• Gyermely - 1,9%
• Hajdúdorog - 2%
• Hásságy - 1%
• Hegymagas - 2%
• Hejce - 1,5%
• Hidegkút - 1,4%
• Hobol - 2%
• Hollókő - 1,8%
• Jakabszállás - 1,7%
• Jászkarajenő - 2%
• Katádfa - 2%
• Káva - 1,4%
• Kétvölgy - 2%
• Kilimán - 1,5%
• Kisapostag - 2%
• Kisfalud - 1,8%
• Kiszsidány - 2%
• Kisszekeres - 2%
• Kocsér - 1,7%
• Kóka - 1,9%
• Kompolt - 1,8%
• Kömlő - 2%
• Lakhegy - 1,5%
• Mágocs - 1,7%
• Magyargencs - 2%
• Mánd - 2%
• Mosonszolnok - 1,8%
• Mosonudvar - 1,8%
• Nadap - 2%
• Nagyhalász - 1,8%
• Nagymányok - 1,5%
• Nagyszékely - 2%
• Nagyszekeres - 2%
• Nagyút - 2%
• Nőtincs - 1,7%
• Nyalka - 1,5%
• Nyírgelse - 1,4%
• Ólmod - 2%
• Ópusztaszer - 1,8%
• Pálfa - 2%
• Patapoklosi - 1%
• Pilisjászfalu - 2%
• Pilisvörösvár - 1,95%
• Püspökladány - 1,7%
• Rábapatona - 1,5%
• Regenye - 2%
• Rózsafa - 2%
• Röjtökmuzsaj - 2%
• Rönök - 2%
• Sima - 1,5%
• Sóskút - 1,8%
• Szápár - 1,5%
• Szentlőrinckáta - 1,5%
• Szilágy - 2%
• Szúcs - 1,5%
• Szuhafő - 1,5%
• Tápiószecső - 1,6%
• Táska - 2%
• Tiszatardos - 2%
• Tóalmás - 1,6%
• Torony - 1,7%
• Tömörd - 1%
• Újszilvás - 2%
• Vámosgyörk - 2%
• Verőce - 1,9%
• Visznek - 2%

Budapest területén az adó mértéke változatlanul 2% maradt. A helyi iparűzési adó mértéke országosan 0-tól 2 százalékig terjed, a legtöbb helyen - 1794 településen - 2%-os mértékű, azoknak a helyeknek a száma, ahol viszont nincs ilyen adó, 2026-ban már a 100-at sem éri el.

Kinek kell iparűzési adót fizetnie?

A helyi iparűzési adó a Magyarországon működő vállalkozásokra terjed ki: az 1990. évi C. törvény
a helyi adókról IV. fejezete azt írja, hogy "adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (vagyis iparűzési tevékenység)". Minden iparűzési tevékenység adóköteles, amely a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. A törvény szerint az adó alanya pedig a vállalkozó (az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot).

Fontos, hogy a törvény szerint a vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Tehát az számít, hová van bejelentve a vállalkozás. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Mi az adó alapja?

Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, melyet csökkentenek bizonyos értékekkel, költségekkel (melyekről a helyi adókról szóló törvény 39. §-a rendelkezik). Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása szerint az a vállalkozó, akinek az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot (vagy a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül), az adóévi adó alapját a következők szerint is megállapíthatja.

Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

Az egyszerűsített számítás szerint adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

• 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem haladja meg,
• 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
• 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot (vagy a már említett kivételes esetben a 120 millió forintot) – nem haladja meg,

Bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás választását a kisvállalkozó – az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is – az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig; illetve a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó – ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót – a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára. A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját egyszerűsített módon kívánja megállapítani - írja a törvény. A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Ezenfelül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. Az adó alapjának ilyen módon történő megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

Adómentesség és kedvezményes esetek

A helyi iparűzési adó mértékét az önkormányzat határozza meg, így meghatározhatja az adómentesség, adókedvezmény eseteit is bizonyos vállalkozók számára. A törvény szerint adómentességet, adókedvezményt állapíthat meg annak a vállalkozónak - minden jogosultnak azonos mértékűt -, akinek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára - azonos mértékű - adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi mentességre jogosult vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

Az önkormányzat továbbá jogosult arra, hogy rendeletében adómentességet vagy adókedvezményt állapítson meg a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe. A törvény szerint mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság bizonyos esetekben, illetve mentességet élvez a beszerző, értékesítő szövetkezet.

Ezenkívül adómentes valamennyi helyi adó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. A mentesség, kedvezmények eseteinek teljes körű ismeretéhez érdemes a törvény pontos szövegét megismerni erről, illetve cikkünk megjelenése után is történhet változás. Mindig az aktuális törvény szerinti állapotot vegyék figyelembe, a cikkünkben foglalt információk tájékoztató jellegűek.

A helyi iparűzési adó mértéke

Az adó évi mértékének felső határát szabja meg a törvény, mely az 1998. évben az adóalap 1,4%-a, a 1999.  évben az adóalap 1,7%-a, és 2000. évtől az adóalap 2%-a volt. A pontos mértéket viszont az önkormányzatok határozhatják meg: a Magyar Államkincstár helyi adókat nyilvántartó adatbázisából lekérdezhető az aktuális állapot.

A törvény lehetőséget ad az adó csökkentésére: a székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak a 7,5%-a. Az adóévben megfizetett útdíjnak ez a része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.

Az önkormányzat rendelete – valamennyi vállalkozóra azonos feltételekkel – meghatározhatja továbbá azt is, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját.

Helyi iparűzési adó befizetési határidő 2026-ban

Iparűzési adó fizetési határidő kapcsán két alesetet különíthetünk el. Azok, akik a fent ismertetett egyszerűsített, "sávos" adózást választották, május 31-ig (vagy az azt követő első munkanapig) kötelesek befizetni adóbevallásuk alapján a számukra megállapított, befizetendő adó összegét. Azoknak viszont, akik nem az egyszerűsített formában állapítják meg a HIPA összeget, adóelőleget is kell fizetniük az alábbiak szerint:

• az első félévi iparűzési adóelőleg befizetési határideje március 15-e (vagy az azt követő első munkanap, 2026-ban március 16-a),
• a második félévi iparűzési adóelőleg befizetési határideje szeptember 15-e (2026-ban munkanapra, keddre esik)
• a tényleges éves iparűzési adó megállapításának, a bevallás beadásának és az adó megfizetésének határideje pedig az adóévet követő év május 31-e (vagy az azt követő első munkanap, 2026-ban júnis 1-je).

Fontos, hogy cikkünkben található információk tájékoztató jellegűek, nem terjednek ki minden alesetre, részletre. Aki pontosan szeretné tudni, hogy az ő vállalkozására milyen szabályok vonatkoznak, érdemes megismernie a vonatkozó rendelkezések pontos szövegét, illetve a témában teljesen járatlanoknak ajánlott szakember segítségét kérni adózási tanácsadásért.