Portfolio • 2009. november 30. 10:09
Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyekért felelős főtitkára szerint továbbra is szükséges, hogy Koppenhágában konkrétumokról szülessen megállapodás, így például az iparosodott országok kibocsátási célértékeiben, valamint a fejlődő országok klímavédelmének finanszírozásában. A főtitkár szerint egyes fejlődő országokban helyet kell adni a kibocsátás további növekedéséhez az életkörülmények javítása érdekében.
Konkrét eredményekre van szükség a közelgő Koppenhágai Klímacsúcson az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára szerint. Yvo de Boer a német Deutsche Welle-nek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a közelgő klímacsúcsra számos kérdésben továbbra is mindent vagy semmit eseményként tekint.
A főtitkár négy pontban fogalmazta meg azokat a legfontosabb témaköröket, amelyekben mindenképpen dűlőre kell jutni:
- Az gazdag (iparosodott) országok kibocsátási célértékeinek meghatározása
- Mit kíván tenni Kína, India és Brazília (mint a legnagyobb fejlődő országok) annak érdekében, hogy lassabb ütemben növekedjen a kibocsátásuk
- A fejlődő országok finanszírozása, hogy bekapcsolódjanak a klímavédelembe
- Olyan döntéscsomag, amely azonnali cselekvéseket von maga után
Yvo de Boer szerint a sajtóban mostanság megjelenő nyilatkozatok nem a konkrét döntések meghozatalát vetítik előre, de jó maga, a záróeseményt tartó dán miniszterelnök, valamint a csúcsot elnöklő Connie Hedegaard minden erejével azon lesz, hogy konkrétumok szülessenek Koppenhágában.
A főtitkár beszélt arról is, hogy véleménye szerint a fejlődő országokban teret lehet engedni a kibocsátás-növekedésnek, hiszen Indiában például 400 millió ember él áram nélkül. Koppenhágában semmiképpen sem lehet az a cél, hogy ezt az állapotot konzerváljuk, így számos országban továbbra is számolni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével - mondta Yvo de Boer.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kínát tárgyalva a főtitkár még elmondta, hogy az elmúlt időszakban a távol-keleti ország nem csak azért változtatott a klímához való hozzáállásán, mert félti a környezetet, vagy aggódik a klímaváltozás miatt, hanem azért is, mert véleménye szerint az ország jelenlegi növekedési üteme nem tartható fenn a mostani körülmények között, így alapvető változásokra lesz szükség.
Mint ismeretes a világ vezető politikusai december 7-e és 18-a között Koppenhágában gyűlnek össze, hogy egyezségre jussanak a Kiotói Egyezmény 2012-es lejártát követő időszak klímavédelmi kérdéseiben. A korábbi várakozások szerint a Koppenhágai Klímacsúcson konkrét kibocsátási célértékek kerültek volna meghatározásra, azonban az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagjai egy november eleji csúcson úgy határoztak, hogy Koppenhágában nem kívánnak ilyen célértékeket meghatározni.
Az APEC határozata különösen azért fontos, mert tagjai között szerepel a világ két legnagyobb kibocsátója, Kína és az Egyesült Államok is.