Pénzcentrum • 2025. december 6. 15:43
A karácsonyi időszak közeledtével egyre többen foglalkoznak a karácsonyfa-választás kérdésével. A Google Trends adatai alapján kiderült, milyen keresési trendek figyelhetők meg az élő és műfenyők iránt Magyarországon és nemzetközi szinten, valamint milyen környezeti szempontok merülnek fel a különböző típusok kapcsán.
A karácsonyfa az ünnep egyik központi eleme, amelynek hagyománya egészen az ókorig nyúlik vissza. Az örökzöld növények már akkor is fontos szerepet játszottak számos nép hitvilágában. A középkori Európában december 24-én, Ádám és Éva napján tartott misztériumjátékokban almákkal és ostyával díszített "paradicsomfák" szerepeltek.
Az otthonokba állított, díszített fenyőkről szóló első megbízható feljegyzések a 16-17. századból, főként német nyelvterületről származnak. Az egyik első ilyen dokumentum 1605-ben, Strasbourgban született, amely részletesen leírja a szobákba vitt, almával, papírrózsákkal, ostyával és édességgel díszített fákat - írja a Portfolio.
A 19. század végétől, 20. század elejétől kezdve a karácsonyfa világszerte elterjedt, és napjainkra már nemcsak a díszek, hanem a fenyőfatípusok között is válogathatunk. Az igazi és műfenyők kérdése valódi vitává alakult, amelyben a hagyományok, a költséghatékonyság és a környezetvédelmi szempontok egyaránt szerepet játszanak.
A környezeti hatások tekintetében megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint káros a természetnek élő fát kivágni néhány napi használatra, mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket kifejezetten erre a célra nevelik, így növekedésük során hozzájárulnak a szén-dioxid megkötéséhez.
A Carbon Trust szerint a műfenyő csak hosszú távú használat mellett (nagyjából 7–20 év) válhat környezeti szempontból kedvezőbbé, mint az igazi fenyőfa állítása. Az élő karácsonyfák ökológiai lábnyomát elsősorban az határozza meg, hogy az ünnepeket követően milyen eljárással hasznosítják őket: a földlabdás fa kiültetése, a vágott fenyők esetén pedig darálás vagy mulcsozás a legjobb módja a fenyők felelős hasznosításának, míg a fák elégetése, és különösképpen azok egyszerű kidobása igen környezetszennyező.
A becslések szerint egy 2 méteres műfenyő gyártása körülbelül 40 kg szén-dioxid kibocsátással jár, míg egy hasonló méretű valódi fenyő helyes kezelés esetén mindössze 3,5 kg szén-dioxidot bocsát ki. Ugyanez a fa szemétlerakóba kerülve mintegy 16 kg szén-dioxid kibocsátását eredményezné.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A Google Trends adatai alapján Magyarországon az elmúlt 90 napban mind a "Karácsonyfa", mind a "Műfenyő" témakör iránti érdeklődés növekedésnek indult, bár a "Karácsonyfa" témára jóval több keresés érkezett. Az elmúlt 20 év adatai szerint minden évben megugrik az érdeklődés a karácsonyfák iránt, míg a műfenyők iránti keresések főként az elmúlt hat évben kezdtek el évről évre növekedni. 2025-ben ugrott meg leginkább az érdeklődés a műfenyők iránt 2004 óta.
Nemzetközi szinten a műfenyők iránti érdeklődés nem olyan magas a karácsonyfák témakörével összehasonlítva. Az is megfigyelhető, hogy az ünnep ezen kelléke iránti érdeklődés leginkább hétvégén foglalkoztatja az internetezőket, valószínűleg azért, mert sokan ekkor időzítik a favásárlást.
Az élő fenyők között a nordmann, a lucfenyő és az ezüstfenyő a legnépszerűbb fajták Magyarországon. A Google keresések alapján a legtöbb vármegyében a "normand", valamint "nordmann" keresési kifejezés volt a legnépszerűbb az elmúlt 30 napban. A lucfenyők iránt Heves, Tolna, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Fejér vármegyékben volt a legerősebb az érdeklődés, míg az ezüstfenyők Nógrád vármegyében mozgatták meg leginkább az internetezőket.