Pénzcentrum • 2026. március 4. 16:48
Strukturális és működési kihívásokkal néz szembe a kiskereskedelmi szektor egy gyorsan változó gazdasági és technológiai környezetben. A növekvő költségnyomás, a fogyasztói elvárások átalakulása és a verseny intenzitásának erősödése olyan komplex helyzetet teremt, amelyben a technológiai fejlesztések és az ellátási láncok hatékony működtetése meghatározó versenytényezővé vált. A Portfolio Retail Day 2026 konferencia Nyomás alatt a retail: technológiai és logisztikai válaszok a strukturális kihívásokra című szekciójában központi szerepet kapott a retail-tech ökoszisztéma fejlődése, különös tekintettel a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldásokra.
Különböző válaszokkal készül a kiskereskedelmi szektor a technológiai és logisztikai strukturális kihívásokra. A Portfolio Retail Day 2026 konferencia negyedik szekciójában a szakértők többek között azt vizsgálták, milyen innovációk és működési megoldások segíthetik a kereskedőket a növekvő költségek, a gyorsuló fogyasztói elvárások és az egyre összetettebb ellátási láncok kezelésében. A beszélgetések során szó esett a legfontosabb technológiai trendekről és innovációs fókuszterületekről, valamint arról is, hogy ezek miként járulhatnak hozzá a működési hatékonyság javításához, a döntéstámogatás fejlesztéséhez és a vásárlói élmény optimalizálásához.
Kiemelt témát jelentett a last-mile delivery és a fulfillment szolgáltatások gyors terjedése, valamint a „fast retail” és „quick commerce” modellek térnyerése is. A szakértők szerint a következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogyan tudják a kereskedők kielégíteni a sebességre és az azonnali elérhetőségre épülő fogyasztói elvárásokat úgy, hogy közben ne sérüljön a szolgáltatás minősége, a működés megbízhatósága és a hosszú távú fenntarthatóság.
Lassú ütemben nő a termelékenység
A munkaerő-költség az elmúlt öt évben közel duplázódott, és ennek a hatása mindenhol érezhető – mutatott rá Endrédy Gábor, az OMS Retail operatív igazgatója a Portfolio Retail Day 2026 konferencián. Előadásában elsőként a kiskereskedelmet érintő egyik legfontosabb strukturális problémára hívta fel a figyelmet: a munkaerő gyorsuló drágulására. A KSH bemutatott adatai ezt erősítik. Eszerint a munkaerőköltség-index 2021-ben még 100,2 volt, 2025-re azonban 173,5-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatás tényleges költsége néhány év alatt közel 70 százalékkal nőtt. Ez a növekedés a kiskereskedelemben különösen érzékenyen jelentkezik, hiszen az ágazat működése erősen munkaerő-intenzív: az üzletek működtetéséhez, a polcfeltöltéshez, a leltározáshoz vagy a logisztikai feladatokhoz jelentős létszámra van szükség.
Miközben a bérek és az óraköltségek meredeken emelkedtek, a termelékenység jóval lassabb ütemben nőtt, ami egyre nagyobb nyomást helyez a kereskedők árrésére és működési hatékonyságára. Emellé szeretném odatenni a produktivitást, ami nagyon fontos mérőszám, ami mindössze alig 18 százalékkal növekedett az elmúlt években, ami azt jelzi, hogy kiskereskedőként egy eléggé kiegyenlítetlen játékban kell helytállni. Egyre többet kell fizetnünk, egyre kevesebb reálértéken
– hangsúlyozta Endrédy Gábor, az OMS Retail operatív igazgatója, a Skálázható munkaerő, fenntartható növekedés című előadásában a Portfolio Retail Day 2026 konferencián.
A szakember szerint a költségek növekedése több fronton is nyomást helyez a kereskedőkre:
- Nő az egy munkaórára jutó költség, ami közvetlenül emeli az üzletek működési kiadásait.
- Szűkül az úgynevezett „margin-tér”, vagyis az a mozgástér, amelyben a kereskedők az árrésekkel gazdálkodhatnak.
- Mindez egyre erősebb hatékonysági kényszert teremt: a vállalatoknak ugyanazzal vagy akár kevesebb munkaerővel kell fenntartaniuk a működést, miközben a szolgáltatási színvonal és a versenyképesség megőrzése is kulcskérdés marad.
A költségnövekedéssel tehát nem tartott lépést a termelékenység javulása. A testreszabott leltározási megoldásokat kínáló OMS Retail operatív igazgatója szerint a vállalatok sokszor egyre drágábban jutnak munkaerőhöz, miközben az adatok azt mutatják, hogy az egy munkavállalóra jutó teljesítmény csak mérsékelten javul. A kiskereskedelemben ez különösen érzékeny kérdés, mert az ágazat alapvetően élőmunka-igényes, hiszen többek között az árufeltöltés, ESL, instore service, leltár vagy épp mind olyan feladat, amelyet nehéz teljesen automatizálni. Endrédy Gábor előadásában kiemelte annak jelentőségét, hogy ezek mind olyan feladatok, amelyek hirtelen nagyon magas munkaigényt jelentenek, ráadásul erősen szezonális munkaág.
Tényleg kézzelfogható többletforgalmat biztosít az AI?
A szekciót Nagy-Józsa Dorka, az Y2Y vezérigazgatója moderálta, aki már a beszélgetés elején felvetette: bár sokan technológiai fordulópontról beszélnek, a mesterséges intelligencia valójában már több éve velünk van, és egyre mélyebben épül be a kiskereskedelem működésébe. A panelbeszélgetés egyik központi kérdése az volt, merre tart maga a vásárlás folyamata a következő években, és hogy a gyorsan fejlődő AI-megoldások valóban képesek-e kiegyenlíteni a versenyfeltételeket. A résztvevők azt is vizsgálták, vajon a mesterséges intelligencia segítségével a kisebb szereplők valóban képesek-e felzárkózni a nagy kiskereskedelmi láncokhoz, vagy a technológiai előny végső soron tovább erősíti a piacvezetők pozícióját.
Folyamatosan teszteljük a mesterséges intelligencia modelleket, és az elmúlt három-hat hónapban olyan technológiai áttöréseket láttunk, amelyek már lehetővé teszik, hogy valós adatokra építve komplex döntéstámogatást nyújtsanak. Ezek a megoldások ma már nemcsak a nagyvállalatok számára érhetők el, hanem a mindennapi működésben, akár kisebb hazai kereskedők számára is kézzelfogható segítséget jelenthetnek. Gondoljunk például az előadó nélküli üzletekre vagy az automatizált működési modellekre, amelyek valódi többletforgalmat generálhatnak. Mi több mint harminc éve a fizikai kereskedelem támogatásán dolgozunk, és bár az AI-alapú támogatás nem új jelenség, a mostani fejlődési ütem egészen új lehetőségeket nyit meg. A jövőben a kényelem és a vásárlói élmény további erősítése lesz a fókuszban, miközben egyre fontosabb kérdés az is, mennyire pontosak ezek a modellek, és mennyire skálázhatóak
– mondta a beszélgetésen Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője, aki szerint olyan döntéstámogatási rendszerek jelennek meg, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna.
A fordulópont már itt van, amiben a beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett. Kolonics Attila, az ART MATCH Hungária Kft. tulajdonos ügyvezetője szerint a magyar retailnek tanulni kell a külföldiektől, de úgy érzi, hogy az áttörés megtörtént. Úgy véli, tanulni kell egymástól és nyitott szemmel járni. A szakember a hibrid megoldásokat vetíti előre, miközben a boltok a klasszikus elemeket fogják tovább fejleszteni, míg a munkaerő válláról lekerülhet egyfajta súly a robotizáció segítségével.
A mesterséges intelligencia és a vásárlás között a jövőben egyre szorosabb kapcsolat alakulhat ki. Korábban, ha valamit meg akartunk venni, jellemzően a Google-ben kerestünk rá vagy ismerősöket kérdeztünk meg. Ma viszont egyre többen már a mesterséges intelligencia segítségét kérik a döntéshez, ami alapjaiban változtatja meg a vásárlási folyamatot. Sokat beszélünk azokról a trendekről, amelyek hamarosan a magyar kiskereskedelemben is megjelennek, de azt látni kell, hogy több területen néhány év lemaradásban vagyunk a nemzetközi piacokhoz képest. Ugyanakkor ez egyfajta lehetőség is, mert egy már jól kitaposott utat lehet adaptálni
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
– hangsúlyozta Papp Gábor, a The Pitch online marketing és SEO szakértője, alapítója, aki könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben például robotok vásárolhatnak be az emberek helyett.
Előrevetítette, hogy eközben a világ valószínűleg szét is válik majd, hiszen lesznek, akik számára ez a technológiai működés teljesen természetesnek tűnik, míg mások továbbra is ragaszkodni fognak a fizikai bolti vásárláshoz. Válaszában rámutatott, ma is jelentős különbségek láthatók régiók között (akár Magyarországon belül is), ezért a két modell hosszú ideig egymás mellett fog létezni.
Változnak a munkaerő trendek is
A szekcióban azok a munkaerőpiaci folyamatok is fókuszba kerültek, amelyek látványos fordulatot vettek az elmúlt időszakban a kiskereskedelemben. Nagy-Józsa Dorka rámutatott, hogy a munkavállalók megtartása tavaly ősz óta egyre erősebben érzékelhető probléma, miközben a munkaerőpiaci helyzet régiónként eltérően alakul. Hozzátette: több vidéki térségben már kevésbé a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kihívást, sőt egyes helyeken a munkanélküliség újbóli megjelenése is tapasztalható. A beszélgetés résztvevői szerint ezek a folyamatok jól mutatják, hogy a munkaerőpiac a kiskereskedelemben is gyorsan változik, ami új alkalmazkodási stratégiákat követel meg a vállalatoktól.
Aki valóban segíteni szeretné a kollégáit, annak érdemes tudatosan kezelnie a munkaerővel kapcsolatos ciklikusságot. Ha a periodikusan jelentkező terheléseket kezelni tudjuk, az valójában egy konkrét befektetés a jövőbe. Ma már nemcsak az a kérdés, hogy van-e elegendő emberünk, hanem az is, hogyan tudjuk a meglévő csapatot hatékonyan fejleszteni és támogatni. Sokszor a jelenlegi munkaerő képzése is komoly kihívást jelent, miközben ugyanazzal a létszámmal kell megoldani a napi működést
– mondta Kolonics Attila a konferencián.
Bessenyei Attila eközben egy másik problémára is rávilágított, mégpedig arra, hogy a kereskedelemben dolgozók egy részében már látható a kiöregedési faktor. Szerinte a szektort „kivéreztették”, ahol a megoldás csak leginkább az előremenekülés, az innováció, a döntéstámogatási rendszer fejlesztés, illetve az eseményvezérlés lehet.
Papp Gábor végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az e-kereskedelemben az elmúlt évek egyik leglátványosabb változása a mobilos vásárlás térnyerése. Mint elmondta, ma már az online vásárlások mintegy 61 százaléka mobilról történik, miközben 2008-ban ez az arány gyakorlatilag még nulla volt, de azóta lassan, de folyamatosan nyílik az olló. A szakértő szerint ráadásul
ma már nemcsak kisebb, impulzív vásárlásokat intéznek a felhasználók mobilon, hanem egyre gyakrabban nagyobb értékű tranzakciókat is. Úgy látja, hogy ez a trend tartós maradhat, és nem valószínűsíti, hogy visszarendeződés történne a jövőben.
A beszélgetés végén a résztvevők egy gyakran használt, de a digitális marketingben különösen fontos kérdésre is kitértek: hogyan lehet megkülönböztetni a valóban értékes információkat a puszta zajtól. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a siker kulcsa a jövőben egyre inkább az lesz, hogy képesek leszünk-e ezt kiszűrni.
Címlapkép: Mónus Márton/Portfolio