Pénzcentrum • 2025. április 14. 16:32
Lavrov szerint a NATO-nak fel kellett volna oszlania a Szovjetunió összeomlása után, miközben növekvő feszültségek jellemzik a szövetség és Oroszország viszonyát - számolt be a Kyiv Independent.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 12-én a törökországi Antalya Fórumon kijelentette, hogy a NATO "elvesztette jelentőségét" a Szovjetunió összeomlása után, és "fel kellett volna oszlatni", hozzátéve, hogy ez a kérdés ma is releváns.
Az orosz diplomácia vezetője szerint a keleti blokk megszűnésével eltűnt az a fenyegetés, amelynek ellensúlyozására a NATO eredetileg létrejött, a szövetség mégis nemcsak fennmaradt, hanem állítólag domináns szerepet követelt magának az európai biztonság területén.
Lavrov, aki a második világháború óta legnagyobb európai háborút indító ország vezető diplomatája, ezt "kudarcra ítélt stratégiának" nevezte, és azzal vádolta a NATO-t és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy nem erősítették a biztonságot és nem akadályozták meg az új konfliktusokat.
A kijelentések olyan időszakban hangzottak el, amikor egyre erősebb várakozások szerint a Trump-adminisztráció folytatni fogja az amerikai csapatok kivonását a NATO keleti szárnyáról.
Donald Trump amerikai elnök régóta bírálja a NATO-partnereket, kijelentve, hogy nem védené meg azokat, akik nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó célokat, közvetlenül megkérdőjelezve a szövetség kollektív védelmi elvét.
Trump körének egyes tagjai, köztük Elon Musk milliárdos tanácsadó, az USA NATO-ból való kilépését szorgalmazták. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég megerősítette Trump elkötelezettségét a NATO-tagság mellett, miközben sürgette a többi szövetségest védelmi kiadásaik növelésére.
"Ennek az euroatlanti közösségnek minden 'erőfeszítése' egy új háborúra való felkészülésre összpontosul" - állította Lavrov, Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot hibáztatva azért, amit Európa újrafelfegyverzésére irányuló kampányként írt le.
Lavrov megismételte Oroszország régóta hangoztatott narratíváját, miszerint a NATO megsértette a volt szovjet vezetőknek az 1990-es évek elején adott szóbeli biztosítékokat a keleti irányú terjeszkedéssel.
"Az emberek valami fontosban állapodtak meg szerződések aláírása nélkül - csak becsületszóra és kézfogással" - mondta Lavrov, azt sugallva, hogy egy ilyen megállapodásnak meg kellett volna akadályoznia a NATO bővítését.
Valójában soha nem létezett olyan formális megállapodás, amely megtiltotta volna a NATO-nak új tagok felvételét. A titkosítás alól feloldott nyugati dokumentumok megerősítik, hogy bár 1990-ben, Németország újraegyesítésekor informális megbeszélések folytak a katonai jelenlét korlátozásáról, kötelező érvényű ígéretek nem hangzottak el.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A NATO következetesen hangsúlyozza, hogy a tagságról szóló döntéseket a szuverén országok és a szövetség egésze hozza meg, nem külső hatalmak diktálják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO árulásáról szóló narratívát használta Moszkva agressziójának igazolására, bár a NATO soha nem támadta meg Oroszországot és nem fenyegette annak szuverenitását.
Az ukrajnai háború Oroszország 2014-es illegális krími annexiójával kezdődött, és a 2022-es teljes körű invázióval eszkalálódott - mindkét akciót a Kreml kezdeményezte, nem a NATO.
Az amerikai-orosz tárgyalások során Szaúd-Arábiában Moszkva állítólag azt követelte, hogy az USA vonja ki a NATO-erőket Kelet-Európából a "kapcsolatok normalizálásának" feltételeként.
A NATO és Oroszország közötti feszültségek fokozódtak Moszkva Ukrajna elleni teljes körű támadása után. Nyugati vezetők és hírszerző ügynökségek figyelmeztettek egy potenciális nagyszabású háború lehetőségére a NATO és Moszkva között az elkövetkező öt évben, Oroszország egyre agresszívebb magatartására hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 13-án a CBS Newsnak nyilatkozva figyelmeztetett, hogy Putyin ambíciói túlmutatnak Ukrajnán. "Ha nem állunk ki határozottan, tovább fog nyomulni" - mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy egy nagyobb európai háború veszélye "valós".
Mark Rutte NATO-főtitkár február 12-én hangsúlyozta, hogy a szövetség tagjai elleni bármilyen támadást "megsemmisítő" válasz követne.
Címlapkép: MTI/KKM