Portfolio • 2025. június 30. 09:22
A NATO-csúcson elfogadott 5%-os védelmi költségvetési cél valójában kevésbé megterhelő az európai országok számára, mint ahogy azt az elemzők előrejelzik. Az EU-tagállamok jelentős mozgásteret biztosítottak maguknak a kötelezettség értelmezésében, miközben a már meglévő védelmi fejlesztési programjaikat is beszámíthatják a célszám teljesítésébe - írja cikkében a Portfolio.
A hágai NATO-csúcstalálkozó után számos elemzés jelent meg, amelyek súlyos eladósodási kockázatot jósolnak Európának a GDP 5%-ának védelmi kiadásokra fordítása miatt. Donald Trump követelésére elfogadott új célkitűzés látszólag jelentősen növeli a NATO-tagországok költségvetési terheit, azonban az európai uniós tagállamok értelmezése szerint a vállalás valójában kevés új kötelezettséget jelent.
Vezető elemzőintézetek figyelmeztetései szerint az 5%-os védelmi költés komoly pénzügyi terhet jelentene nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban is, amely jelenleg GDP-je 3,4%-át fordítja védelmi célokra. Az Atlantic Council becslése szerint ez évi 1900 milliárd dollárnyi többletkiadást eredményezne a NATO egészére nézve, míg a Bruegel szerint az EU-tagállamoknak a jelenlegi évi 325 milliárd euróról 900 milliárd fölé kellene emelniük védelmi költésüket.
Giuseppe Conte korábbi olasz miniszterelnök a Politicónak nyilatkozva kijelentette: "Elkerülhetetlenek lesznek a mély megszorítások a jóléti, egészségügyi és oktatási rendszerekben, ha teljesíteni akarjuk az 5%-ot."
A NATO-tárgyalásokra rálátó bizottsági diplomata azonban más megközelítést vázolt fel. Szerinte a legtöbb elemzés figyelmen kívül hagyja, hogy az európai NATO-tagállamok már korábban döntöttek védelmi kiadásaik növeléséről, az Európai Bizottság pedig elindította a ReArm Europe programot, amely tervek szerint 800 milliárd eurónyi plusz forrást biztosít a fegyverkezésre. A tisztviselő szerint az 5%-os NATO-vállalás valójában jól kalkulált politikai manőver volt, amelyben "Trump megkapta a számmisztikai győzelmét, Európa viszont elkerülte a valódi költségvetési csapdát."
A hivatalosan elfogadott NATO-nyilatkozat alaposabb vizsgálata rávilágít, hogy a GDP 5%-áig terjedő védelmi költés többféle tételt tartalmazhat, beleértve a katonai mobilitást szolgáló infrastruktúra-fejlesztéseket és a védelmi ipari beruházásokat is. Mivel ezek gyakran kettős célú fejlesztések, az uniós országok könnyedén elszámolhatják őket a NATO-vállalás részeként.
Brüsszeli források szerint a NATO döntése inkább retorikai, mint költségvetési fordulat az EU-országok szempontjából. A ReArm Europe program már önmagában 800 milliárd eurós pluszkiadásról szól, amelynek része a SAFE közös hitelfelvételi mechanizmus is, amelyet 65%-ban kizárólag az EU-ban gyártott eszközökre lehet költeni.
Az Európai Számvevőszék áprilisi jelentése rámutatott a katonai mobilitási infrastruktúra jelentős hiányosságaira, amelyek fejlesztése szintén beszámítható az 5%-os költési szintbe. "Pont ez az értelmezési rugalmasság teszi lehetővé, hogy az EU-tagállamok úgy tűnjenek aktív résztvevőknek, hogy valójában nem vállalnak lényegesen többet, mint amit tavasz óta már amúgy is terveztek" – nyilatkozta egy diplomata. A szakértők arra is emlékeztetnek, hogy évtizedekig nem tartotta be sok ország a 2 százalékos küszöböt, következmények nélkül.
Az Európai Bizottság a ReArm Europe program első lépéseként javasolta a tagállamoknak a nemzeti menekülési záradék (NEC) aktiválását, amely átmenetileg kivonhat bizonyos kiadáscsoportokat az uniós adósságszabályok alól. A megállapodás alapján a védelmi kiadásaikat fokozó tagállamok a 2021-es katonai költéseikhez képest a bázis év GDP-jének 1,5 százalékos részét költhetik el pluszban 2025–2028 között.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Európai Bizottság eddig 15 országnak engedélyezte a záradék alkalmazását. A júniusi számítások szerint 2028-ra átlagosan 1,3 százalékpontos hiány- és 2,6 százalékpontos adósságnövekedést okoz a lépés az érintett tagállamokban. A 2029–2032-es időszakban kötelező kiigazítási pálya indul, ami évente 0,4 százalékpontos kiigazítást jelenthet.
Magyarország is a NEC-aktiváló országok közé tartozik. A bizottsági szimulációk szerint hazánk 2025–2028 között a GDP 1,3%-át fordíthatja pluszban védelmi kiadásokra. A deficit 2028-ban NEC nélkül 2,9%, NEC-alkalmazással 4,2% lehet, míg az adósságráta 74,8% helyett 77,5%-ra emelkedhet. A tagállamok a 2025-ös GDP-jükön nézve átlagosan 1,1 százaléknyi plusz mozgásteret szereznek a költségvetésükben a kiadások fokozására. A védelmi költségek így GDP-arányosan átlagosan 3,2 százalékig emelkedhetnek 2026-ban a brüsszeli becslések alapján.
A menekülési záradékon túl az uniós költségvetésből, az Európai Beruházási Bank hiteleivel és a magántőke mobilizálásával a védelmi ipar kapacitásfejlesztésére is lehet támogatásokat használni. Számos infrastruktúra-fejlesztés – például vasútipálya-, autóút- és reptérépítések – is elszámolható lesz a NATO-küszöbnél.
Bár 2024-ben az egyszerre NATO- és EU-tag országoknak 1,99 volt az átlagos GDP-arányos védelmi kiadása, a legtöbb ország már 2025-re 3 százalékkal tervezett. A NEC-et aktiváló országok átlagosan 1,1 százaléknyi mozgásteret szereznek, ami kiegészülhet a más kiadási kalapokból átsorolt maximum 1,5 százaléknyi tétellel.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a következő években a felpörgő hadiipari termelés az uniós gyártóknál az árak csökkenését is magával hozza, így a kutatóintézetek által megfogalmazott fegyverinflációs hatásokat kiegyenlíthetik a piaci folyamatok. A bizottsági számítások szerint a védelmi kiadások fokozása, a hadipari fejlesztések növekedése 2026-2027-ben akár 0,8-1 százalékkal is növelheti az uniós GDP-t, ami paradox módon megnöveli a nevezőt, amelyhez az 5 százalékos NATO-vállalásokat mérik.
A helyzetet végül az is enyhítheti, hogy az országoknak több évük lesz az 5 százalékos szint elérésére, miközben Donald Trump 2029-ben távozik a Fehér Házból második ciklusának végén.