Borbándi Dániel • 2025. július 21. 16:03
Donald Trump új bejelentései az ukrajnai háborúval kapcsolatban figyelemre méltó fordulatot jelentenek a korábbi retorikájához képest. A volt amerikai elnök most már nemcsak fegyvereket ígér Ukrajnának – köztük létfontosságú Patriot légvédelmi rendszereket –, hanem egyenesen 100%-os vámokat is kilátásba helyez Oroszország kereskedelmi partnereivel szemben, amennyiben Vlagyimir Putyin nem hajlandó tűzszünetet kötni 50 napon belül. Emellett az elmúlt időszakban több gazdasági nehézség is sújtotta Oroszországot. Vajon a történések láncolata mennyire viseli meg a nagyhatalmat? Cikkünkben ennek járunk utána.
Az amerikai elnök nemrég bejelentette: újabb fegyverekkel látja el az Egyesült Államok Ukrajnát, valamint 100%-os vámokat vetne ki Oroszországra, amennyiben nem sikerül 50 napon belül békét kötni az ukrajnai háborúban.
Trump közlései mögött számos nyitott kérdés és gyakorlati akadály áll. A Pentagon tisztviselői már most jelezték: a fegyverszállítás konkrétumai még kidolgozás alatt állnak. A Patriot rendszerek esetében például nem világos, hogy mely európai országok adnák át készleteiket Ukrajnának, illetve hogy ezek pótlása milyen gyorsasággal történhetne meg az Egyesült Államok részéről.
Az is homályos, hogy a Trump által belengetett 100%-os vámok miként működnének. Mivel az Egyesült Államok már eleve minimális volument importál Oroszországból – kb. 3 milliárd dollár értékben –, közvetlen vámok hatása elhanyagolható lenne. A nagyobb csapást a másodlagos szankciók jelentenék, vagyis a vámok kiterjesztése Oroszország más országokkal folytatott kereskedelmére – különösen Kínára és Indiára. Ez viszont komoly globális gazdasági konfliktust és árrobbanást kockáztatna.
Valós fenyegetés vagy blöff?
Trump vámfenyegetése több szempontból kérdéses. Ha komolyan gondolja, és valóban megpróbálna gazdasági nyomást gyakorolni Oroszország kereskedelmi partnereire, akkor elkerülhetetlenül szembe kerülne Kínával, Indiával és több más – egyébként szövetséges – országgal.
A kínai-orosz kereskedelmi forgalom éves szinten közel 250 milliárd dollárt tesz ki, és túlnyomórészt energiaimportra épül. India pedig az orosz olaj egyik fő vásárlója lett az elmúlt két évben. Egy ilyen kereskedelmi háború nemcsak geopolitikai feszültséget gerjesztene, hanem a globális energiapiacokat is felborítaná – az olajárak emelkedése pedig közvetlenül érintené az amerikai választókat is.
Sokan éppen ezért kétlik, hogy Trump valóban végrehajtaná a fenyegetéseit. Elemzők emlékeztetnek: az első elnöki ciklusa alatt többször is bejelentett hasonló határidejű „ultimátumokat”, amelyeket aztán nem követett semmilyen lépés.
Vámok ide vagy oda – komoly gondban vannak az oroszok
2025 nyarára Oroszország gazdasága átlépett egy új szakaszba: a kezdeti háborús fellendülés után a növekedés érezhetően megtorpant. A bécsi Wiens Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) friss jelentése szerint az év első hónapjaiban csak 1,6%-os GDP-bővülést mértek – egy olyan országban, amely még mindig hadiállapotban van, és ahol az állam hatalmas összegeket pumpál a hadiiparba.
Az ipari termelés is csak 1,2%-kal bővült – kizárólag a haditechnikai megrendeléseknek köszönhetően. A civil szektor gyakorlatilag stagnál, az importhelyettesítési törekvések pedig elérték a határaikat: nincs elég hazai technológia, kapacitás vagy alkatrész, hogy pótolják a kiesett nyugati beszállítókat.
A monetáris politika is szigorodik: bár az alapkamat 20%-ra csökkent május végére, ez még mindig rendkívül magas. A lakossági hitelezés visszaesett, a vállalkozások beruházási kedve csökken, a fogyasztás stagnál. A 2025-ös évre előrejelzett 2%-os GDP-növekedés a WiiW szerint túl optimista: a valóság inkább 1–1,5% közé eshet – ez pedig egy fejlődő ország számára gyakorlatilag gazdasági stagnálást jelent.
Ráadásul a költségvetési hiány is nő: a GDP arányában 2025-re 1,8%-ra kúszhat, miközben a kormány próbálja visszafogni a kiadásokat. Az orosz pénzügyi szektorban belső jelentések már hitelválság rémére figyelmeztetnek – ami súlyosbítaná a gazdaságpolitikai mozgástér további szűkülését.
Nemcsak a gazdaság szenved, hanem annak a hajtóereje is
Oroszország gazdasága kívülről még az elmondottak ellenére is stabilnak tűnhet, de belülről egyre több repedés látható, különösen a munkaerőpiacon. A 2022-es ukrajnai invázió óta az orosz hadsereg és hadiipar masszív toborzási kampányba kezdett, miközben százezrek hagyták el az országot – főként fiatal, képzett munkaerő. Az eredmény: súlyos munkaerőhiány, amely már nemcsak az ipart vagy az IT-szektort, hanem gyakorlatilag az élet minden területét érinti.
A hivatalos statisztikák torz képet festenek. Bár a Rosstat szerint a munkanélküliség mindössze 2,3% – ami papíron szinte teljes foglalkoztatottságot jelentene –, valójában ez a szám azt mutatja, hogy egyre kevesebb az aktív munkaerő, nem pedig azt, hogy virágzik a gazdaság. A Superjob adatai szerint 1,7-szeresére nőtt az üres álláshelyek száma, ipari területen pedig 2,5-szeres a növekedés. A jegybank saját felmérése is lesújtó: a cégek 73%-a nem talál elegendő embert.
Putyin már nyíltan is elismerte, hogy a munkaerőhiány rendszerszintű gond. Ezért nemcsak a munkatermelékenység növelését tűzte ki célul, hanem például a születésszám emelését is támogatni próbálja, hosszú távú stratégiai válaszként. Azonban az ilyen demográfiai fordulatok évtizedek alatt hoznak eredményt – a jelenlegi gazdasági nyomás viszont azonnali megoldásokat követelne.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Rövid távon a hadikiadások mesterségesen fenntartották a gazdasági aktivitást, de a kép árnyaltabb: az infláció, a magas kamatszint és az emberhiány egyre komolyabban fojtogatják az orosz gazdaság mozgásterét. A háború „növekedési motorja” kifulladni látszik.
Brüsszel is odacsapott – újabb EU-s szankciók béníthatják meg az orosz energiaszektort
Miközben Oroszország tovább folytatja a háborút Ukrajnában, az Európai Unió újabb gazdasági nyomásgyakorlásba kezdett. Július elején bejelentették a 18. szankciós csomagot, amelynek fókuszában az orosz energiaszektor áll – azon belül is az olajexport, ami továbbra is Moszkva egyik fő bevételi forrása.
A legfontosabb elem: az olajár-plafon 60 dollárról 45-re történő csökkentése. Ez lényegesen szűkítheti Oroszország mozgásterét a globális olajpiacon, különösen, ha az árakat tovább nyomják le a kínai és indiai vásárlók. Emellett az EU olyan pénzintézeteket is célba vesz, amelyek harmadik országokon keresztül segítenek Moszkvának kijátszani a szankciókat – ezekre teljes tranzakciós tilalom vonatkozna.
Az EU új javaslata tiltaná az orosz energetikai infrastruktúra – például az Északi Áramlat – bármilyen felhasználását is. Az uniós cégek nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem közvetetten ilyen projektekben.
A szankciós csomag még jóváhagyásra vár, és ez nem lesz könnyű – Magyarország és Szlovákia eddig is óvatosan, időnként blokkoló magatartással viszonyult a keményebb korlátozásokhoz. Ugyanakkor Brüsszel most eltökéltebbnek tűnik, mint korábban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: „az erő az egyetlen nyelv, amit Oroszország megért”. Ezek az intézkedések további pénzügyi nyomás alá helyezik az orosz költségvetést, különösen, ha az olajból származó devizabevételek tovább csökkennek.
Miközben a háború egyre több pénzt emészt fel, Moszkva mozgástere szűkül – így minden újabb szankció megnöveli a gazdasági kilengések, sőt az instabilitás kockázatát is.
Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről
Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?