Pénzcentrum • 2025. augusztus 20. 12:30
Három éve zajlik az orosz–ukrán háború, amely nemcsak emberéletekben, hanem gazdasági és társadalmi tartalékokban is hatalmas veszteségeket okoz. Az egymillióhoz közelítő katonai áldozat, a demográfiai válság, a háborús torzulások és a nemzetközi elszigetelődés együtt olyan helyzetet teremtettek, amely hosszú távon is korlátozhatja Oroszország gazdasági növekedését.
Három éve tart a háború, és bár Oroszország történelmileg mindig a szívósságáról, kitartásáról és az állami mozgósítás képességéről volt híres, a hosszúra nyúlt konfliktus ára egyre súlyosabb.
A fronton elszenvedett emberveszteségek, a nyugati szankciók és a gazdaság háborús pályára állítása együtt olyan terheket rónak az országra, amelyek hosszú távon meghatározhatják a posztháborús kilátásokat.
Elemzők szerint a gazdasági és demográfiai problémák már most olyan mélységűek, hogy a háború lezárulta után sem lesz könnyű visszatérni a stabil növekedéshez - jelentették ki podcastjükben a Financial Times elemzői.
Az orosz gazdaság jövője: demográfiai válság és háborús torzulások árnyékában
A Centre for Strategic and International Studies (CSIS) becslése szerint az orosz háborús veszteségek már közelítenek az egymillió főhöz, sőt a valós szám ennél is magasabb lehet. Ez a drámai adat egy olyan országban sújtja a társadalmat, amely már eleve komoly demográfiai gondokkal küzd. A kérdés az: milyen alapokkal indulhat majd egy esetleges posztháborús gazdasági helyreállás?
Fogyó férfilakosság, elöregedő társadalom
A legkritikusabb hiány éppen a 25–35 év közötti férfilakosság körében jelentkezik – abban a korcsoportban, amely a munkaerőpiac és a gazdasági termelés egyik motorja lehetne. A statisztikák szerint e generáció súlya Oroszországban már eddig is alacsony volt, a fronton elszenvedett veszteségek azonban tovább mélyítik a rést. Ez magyarázza azt is, hogy az orosz hadsereg átlagéletkora viszonylag magas: egyszerűen nincs elegendő fiatal férfi, akit hadrendbe lehetne állítani.
A kiesés nemcsak a frontvonalon, hanem a gazdaságban is érezhető: az aktív korú férfiak hiánya a termelést, a belső fogyasztást és a jövőbeni munkaerő-kínálatot egyaránt gyengíti.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Külföldi munkaerőre utalva
A hiány pótlására Moszkva egyre inkább külső forrásokra támaszkodik. Már megjelentek Észak-Koreából érkező katonák, és Oroszország hosszabb ideje próbál afrikai országokból munkásokat toborozni. Bár ez rövid távon enyhítheti a munkaerőhiányt, hosszú távon strukturális feszültségeket is szülhet a társadalomban és a gazdaságban.
A növekedés három pillére veszélyben
Ha a klasszikus közgazdasági megközelítést vesszük alapul, a növekedés három tényezőből táplálkozik: munkaerő, tőkeállomány és termelékenység.
- Munkaerő: a negatív demográfiai trendek és a háborús veszteségek miatt inkább csökkenő irányban mozog.
- Tőkeállomány: a források jelentős része a háborús iparba áramlik, eltorzítva a beruházási szerkezetet, és elszívva a fejlesztési lehetőségeket a civil szférától.
- Termelékenység: a globális gazdaságtól való elszigetelődés és a technológiai kapcsolatok leépülése miatt várhatóan szintén gyengül.
Korlátozott növekedési kilátások
Mindezek eredőjeként az orosz gazdaság középtávon alacsony növekedési potenciállal számolhat. A háború nemcsak rövid távú áldozatokat követel, hanem hosszú távon is tartós sebeket ejt a társadalmon és a gazdaságon egyaránt.
Oroszország számára a posztháborús újjáépítés így nem pusztán gazdasági, hanem mélyen demográfiai és társadalmi kihívás is lesz.