Biró Attila • 2026. február 27. 16:05
2026-ban a világ újszülöttjeinek 85 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, miközben Európa részesedése alig haladja meg a 4 százalékot. Az ENSZ népesség-előrejelzései szerint a globális demográfiai súlypont végleg eltolódott. A születés helye pedig döntően befolyásolja az induló életkilátásokat, az oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférést, valamint a gazdasági lehetőségeket. A 2026-os adatok pedig élesen kirajzolják, hol is formálódik valójába a világ jövőbeli munka,- és gazdasági ereje.
2026-ban a világ újszülöttjeinek 85 százaléka mindössze két kontinensen jön világra: Ázsiában és Afrikában. A születés helye azonban messze nem pusztán földrajzi adat, hiszen az induló életkilátásokat, az oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférést, valamint a hosszú távú gazdasági lehetőségeket is meghatározza.
Az ENSZ népesség-előrejelzései alapján készült lenti táblázat azt mutatja, hogyan oszlanak meg a globális születések kontinensek szerint.
Ázsia adja a világ újszülöttjeinek közel felét
2026-ban várhatóan mintegy 64,9 millió gyermek születik Ázsiában, ami a globális születések körülbelül 49 százalékát jelenti. Bár több kelet-ázsiai országban (például Kínában, Japánban és Dél-Koreában) évek óta csökken a termékenységi ráta, a kontinens hatalmas népessége továbbra is meghatározó marad a globális demográfiában.
Különösen Dél- és Délkelet-Ázsia járul hozzá jelentős mértékben az újszülöttek számához, így 2026-ban nagyjából minden második gyermek ezen a kontinensen jön világra.
Afrika részesedése folyamatosan nő
Afrikában a becslések szerint 47,6 millió gyermek születik 2026-ban, ami a globális születések 35,9 százaléka. A kontinens magas termékenységi rátája és fiatal korstruktúrája miatt Afrika részesedése évek óta emelkedik, és a század második felében tovább növekedhet.
Ráadásul számos afrikai ország még a demográfiai átmenet korai szakaszában tart, ahol a születési ráta csökkenése eddig csak korlátozott mértékben indult el. A népességnövekedés így tovább gyorsulhat, ami jelentős társadalmi és gazdasági kihívásokat is felvet.
A világ többi része egyre kisebb arányt képvisel
Latin-Amerikában és a Karib-térségben 2026-ban várhatóan 9,3 millió gyermek születik, ami a globális születések 7 százalékát jelenti.
Európa részesedése pedig mindössze 4,6 százalék, míg Észak-Amerika csupán 3 százalékot tesz ki. Azt sem szabad kifelejteni az egyenletből, hogy utóbbi régióban a népességnövekedést elsősorban a migráció tartja fenn, nem pedig a természetes szaporodás.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Végezetül, Óceánia a világ születéseinek mindössze 0,5 százalékát adja, az Antarktiszon pedig állandó lakosság hiányában nem történnek születések.
A nagy születési lottó
A globális születési arányok nem pusztán demográfiai adatokat jelentenek, hanem a jövőbeli esélykülönbségek térképét is jól kirajzolják. Ez pedig igen durva képet mutat. Jelenleg ugyanis a világ újszülöttjeinek 85 százaléka a legtöbb esetben olyan régiókban jön világra, ahol az egy főre jutó jövedelem, az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége és az oktatási infrastruktúra szintje jelentősen elmarad a fejlett gazdaságokétól.
Eközben az az Európa és Észak-Amerika, akik a globális GDP döntő hányadát termeli meg, a születésekből együttesen alig 8 százalékkal részesednek. Ezzel szemben Afrika és Ázsia a világ jövőbeni népességnövekedésének motorja, de számos országban az induló életkilátásokat alacsonyabb várható élettartam, magasabb gyermekkori halálozás és korlátozottabb oktatási hozzáférés jellemzi.
A különbség pedig nemcsak jövedelmi, hanem intézményi és társadalmi jellegű is. A stabil államszervezet, a munkaerőpiaci integráció lehetőségei, a társadalmi mobilitás csatornái és a politikai kockázatok mind olyan tényezők, amelyek földrajzi alapon rendkívül eltérően alakulnak
A születés helye így erősen korrelál azzal, hogy valaki milyen életszínvonalon, milyen egészségügyi és oktatási környezetben nő fel, és milyen gazdasági pályára léphet. Viszont mindez nem csupán egyéni sorsokról szól. A demográfiai súlypont átrendeződése hosszú távon a gazdasági és geopolitikai erőviszonyokat is átalakíthatja. A világ jövőbeni munkaereje, fogyasztói bázisa és társadalmi dinamikája döntően azokban a régiókban formálódik, ahol ma a legmagasabb a népességnövekedés. Ez pedig kihatással lesz Magyarország munkaerőpiacára, a nyugdíjakra, az egész életünkre. A kérdés már csak az, hogy pontosan mikor és milyen formában.
(via VisualCapitalist)