Pénzcentrum • 2026. március 2. 16:44
Súlyos zavarokat okoz az ázsiai országok energiaellátásában az Irán ellen indított amerikai–izraeli katonai művelet, amelynek következtében tartályhajók százai rekedtek a Perzsa-öbölben. Az egekbe szökő olajárak és a biztosítói fedezetek visszavonása miatt India az orosz beszerzések felé fordulhat. Eközben Kína és Japán is kénytelen újragondolni energiabiztonsági stratégiáját a bizonytalan ideig elhúzódó konfliktus miatt.
A konfliktus egyik gyújtópontjává a Hormuzi-szoros vált, amelyen a globális olajtermelés és az LNG-export mintegy ötöde halad át. A térségben jelenleg közel kétszáz hajó vesztegel, mivel a vasárnapi, halálos áldozatot is követelő támadások után a szállítmányozók nem merik vállalni az átkelés kockázatát. Donald Trump amerikai elnök előrejelzése szerint a hadművelet hetekig is eltarthat, ami valószínűtlenné teszi a forgalom gyors helyreállását. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tengeri biztosítók sorra mondják fel a háborús kockázatokra vonatkozó fedezeteket. Mivel a hajók többsége jogilag nem indulhat útnak ilyen biztosítás nélkül, a fuvardíjak további drasztikus emelkedése várható - írta a Portfolio.
Az energiaválság különösen érzékenyen érinti Japánt, amely olajimportjának 95 százalékát a Közel-Keletről szerzi be. Bár a szigetország jelentős, több mint 250 napra elegendő stratégiai tartalékkal rendelkezik, a kereskedőházak már most alternatív források után kutatnak a kieső szállítmányok pótlására.
India helyzete ennél is kritikusabb, mivel stratégiai tartalékai mindössze két hétnyi fogyasztást fedeznek. A finomítók már jelezték, hogy nem tudnak hajókat biztosítani a nyersolaj berakodásához. Amennyiben a fennakadás 10–15 napnál tovább húzódik, az ország kénytelen lehet orosz olajjal pótolni a kiesést. Ez éles fordulatot jelentene az Egyesült Államok által eddig szorgalmazott leválási politikához képest. A válság az LNG-piacon is érezteti hatását: az ellátási lánc megszakadása India mellett Pakisztánt és Bangladest is súlyos döntések elé állíthatja.
A világ legnagyobb olajimportőreként Kína határozottan elítélte a katonai akciót és Irán vezetőjének megtámadását. Peking számára a konfliktus nemcsak elvi, hanem gazdasági kérdés is, hiszen a 2021-ben aláírt iráni–kínai megállapodás és a hatalmas energetikai beruházások kerültek veszélybe. Az események a venezuelai forgatókönyvet idézik, ahol az amerikai beavatkozás szintén keresztbe húzta Kína energiastratégiai terveit. Elemzők szerint azonban Peking várhatóan nem kockáztat nyílt katonai konfliktust az Egyesült Államokkal. Támogatása kimerülhet a diplomáciai tiltakozásban és a nem katonai jellegű segítségnyújtásban.