Napjainkban egyre többet foglalkoznak a biztosítás területén annak a kérdésével, hogy feltétlenül szükséges-e fenntartani a jelenlegi szerződési-átkötési rendszert. Arról azonban már jóval kevesebb szó esik, hogy vajon mióta kell egyáltalán kötelezőt kötnünk, s hogyan is zajlott ez a múltban. Következzék tehát egy kis biztosítástörténelem!
Mióta van egyáltalán szükségünk a felelősségbiztosításra?
A kérdés önkéntelenül is adódik, hiszen ma már szinte elképzelhetetlen az élet autó, de például a tömegközlekedési járművek nélkül is. Talán közhelyesnek tűnhet, de egyáltalán nem volt ez mindig így, hiszen régen még egyáltalán nem volt ennyire rohanó a világ.
A motorizáció, a gépjárműhasználat előretörésével persze egyre inkább szükség volt egy olyan biztosításra, amely arra nyújt fedezetet, ha mi okozunk kárt másvalakinek. Hazánk az elsők között volt, mikor a huszadik század derekán, egészen pontosan a hatvanas években bevezette a kötelező felelősségbiztosítást.
Állami biztosítás - benzinből fizetjük a kötelezőt
Persze nem kell itt rögtön arra gondolni, hogy a maihoz hasonlóan a társaságok, egyesületek versenyeztek az új és már meglévő ügyfelek kegyeiért. A biztosítás sem menekülhetett meg az államosítás elől, ahogyan a többi gazdasági ágazat sem kerülhette el azt. 1948-ban került állami kézbe a biztosítási állomány, az Állami Biztosító Nemzeti Vállalat (ÁB) keretein belül.
Mivel a biztosítási állomány egy kézben koncentrálódott, monopolhelyzetben volt az ÁB, ezért meg lehetett valósítani azt, hogy a kötelező biztosítások díját ne havonta csekken kelljen befizetni, hanem a benzinár magába foglalja ennek a biztosításnak a költségét, ez privatizálás ide vagy oda a rendszerváltásig így maradt. Egészen pontosan 1991-ben változott meg ez a rendszer. Sokan azt rebesgetik, hogy ez olyannyira sikeres volt, hogy még Svájc is át akart térni erre a rendszerre.
Ugyanakkor egyáltalán nem nevezhető egyedülállónak a régi hazai "benzináras"-rendszer, szerte a világban találkozhatunk hasonló megoldásokkal. Igaz kicsit másképp, de például Dél-Ausztriában is ez a rendszer, ugyanis a felelősségbiztosítás díját a vezetői engedély regisztrációs költségei tartalmazzák. Dél-Afrikában viszont a benzináras megoldáshoz folyamodtak, itt ugyanis az üzemanyag árának bizonyos százalékát a Közúti Balesetek Alapjában helyezik el, ebből történik a kártalanítás.
Mégsem állami
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A biztosítási szektor "visszaállamosítására" a pénzügyi tevékenységek között elsőként, 1986 júliusában került sor. Az ÁB-ből két jogutód vállalat lett, a nevet megtartó Állami Biztosítóhoz került a teljes lakossági, állami gazdasági, költségvetési szervi állomány, valamint a nem gépjármű vagyonbiztosítási ágazatok, s a teljes életbiztosítási állomány.
Talán még sokaknak rémlik a sárga Ladán elhelyezett casco-s kék matrica. Mindez nem véletlen, hiszen a Hungária Biztosítóhoz került a casco mellett minden gépjármű-biztosítás, az állami vállalatok biztosítása, a nemzetközi biztosítások, az exporthitel-biztosítás, valamint a viszontbiztosítás is.
Nem állami, de nem is szabad
Az, hogy 1991-ben megnyílt a piac az üzleti biztosítók előtt még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a felelősségbiztosítás is piacosításra került volna. Egészen a közelmúltig, 2003-2004-ig hatósági áras rendszer volt érvényben, melytől eleinte egyáltalán nem, a későbbiekben pedig (fölfelé és lefelé egyaránt) 5 százalékkal lehetett eltérni.
A biztosítókra érvényes kötelezettségekből végül annyi maradt, hogy a következő évre érvényes díjakat be kell jelenteni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), valamint az átkötési időszakban azt közzé kell tenni. Ez az átkötési időszak nagy terhet ró mind a biztosítottakra, mind pedig a társaságokra, így nem csoda, hogy a szakmai szervezetek, így a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége, s a Magyar Biztosítók Szövetsége is az átkötési időszak megszüntetéséért, illetve az időszak kiterjesztéséért lobbizik.
Annyi bizonyos, egyelőre marad az október-novemberi hajrá, s az adminisztratív teendők alól sem ment meg bennünket az egyébként borsos benzinár.







