Szánthó Péter • 2026. február 28. 06:03
Az idei tél különösen kemény volt Magyarországon, a havas és latyakos időjárás pedig jelentősen rontotta az utak minőségét. A Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója korábban arról beszélt, naponta 500-1000 új kátyú keletkezett a fővárosi utakon, az első negyedévben 10-12 ezer burkolathiba javítására lehet szükség. Borbély Krisztián, az Allianz Hungária kárrendezési igazgatóságának vezetője a Pénzcentrum kérdésére arról számolt be, hogy januárban hatszor annyi kátyú okozta káreseményt jelentettek be a társaságnál mint egy évvel korábban, februárban pedig több mint tízszeres emelkedés látszik. Azt is elárulta, melyik budapesti útról érkezett a legtöbb bejelentés. A Generali Biztosító is a bejelentések felfutásáról számolt be, emellett azt is közölték, idén már jócskán megemelkedett az átlagosan kifizetett kártérítések összege is. A lapunknak megszólaló társaságok mind azt emelték ki, hogy a pontos dokumentáció a kulcsa a sikeres kifizetéseknek.
2025 utolsó napjaiban és az idei év első heteiben több ízben is lecsapott a zord tél Magyarországra, a havas-latyakos idő pedig az utakat sem kímélte. A hónap elején derült ki, hogy január 27. és február 2. között összesen 6020 úthibát jegyeztek fel az útellenőrök a fővárosban. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy csak február 2-án 1966 kátyúról és egyéb úthibáról érkezett jelentés.
Konkrétan azt is közölték, hogy a pesti utak állapota kritikussá vált. Mint egy fővárosi bizottssági ülésen kiderült, a probléma nem új keletű, már a téli időszak előtt is kritikus helyzetek alakultak ki. Novemberben például a Lurdy Ház előtti útszakaszon egymás után több mint egy tucat jármű kapott defektet. Végül a BKV kénytelen volt melegedő buszt biztosítani a bajba jutott autósoknak. Bár a csomópont teljes felújítása szerepel a tervek között, forráshiány miatt a munkálatok kezdete egyelőre bizonytalan.
Szőke Gábor, a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója riasztó számokkal szemléltette a helyzetet a bizottsági ülésen. Elmondása szerint Budapesten az úthálózat állapota és a több éve nem tapasztalt csapadékos-fagyos időjárás, a fagyási-olvadási ciklusok sűrű váltakozásának hatására naponta 500-1000 kátyú keletkezett a fővárosi utakon. Hozzátette: az elmúlt hetek észlelései alapján 2026 első negyedévében várhatóan 10-12 ezer darab burkolathiba javítására lesz szükség csak Budapesten.
Erről a budapesti útról jött a legtöbb kárbejelentés
Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője a Pénzcentrum kérdésére arról beszélt, a kátyúkárokat nem külön kategóriaként, hanem casco töréskárként rögzítik, és bár az összes töréskárhoz viszonyítva továbbra is alacsony az arányuk, a kárleírásokban a kátyúkra történő hivatkozások számában egyértelmű növekedés látható. Megjegyezte, a biztosító lakossági termékei közül kátyúkárra a casco biztosítás töréskár fedezete nyújt védelmet.
Az idei januári említésszám több mint hatszorosa volt a tavaly januárinak; februárban eddig - jóllehet a hónap még nem zárult le - a tavalyi teljes februárhoz képest is több mint tízszeres arány látszik, és az idei januárhoz mérten is jelentős emelkedés figyelhető meg
- részletezte a szakember. Mint kifejtette, adataik szerint a kátyúkárok leggyakrabban a gumiabroncsot, a felnit és különböző futóműelemeket érintik, és nem ritka, hogy nem egy, hanem egyszerre két abroncs is megsérül egy nagyobb úthiba miatt.
Az elmúlt hetek havas, latyakos időjárása tovább rontotta a helyzetet: a hóréteg gyakran elfedte a kátyúkat, így a sofőrök nem, vagy csak későn észlelték az úthibát, kevesebb esélyük maradt a kikerülésre. Ráadásul egy korábbi felmérésünk szerint sokan végeznek a tekintetet is elvonó tevékenységeket vezetés közben: a sofőrök 49 százaléka rendszeresen állítgatja a navigációt, 19 százalék mobiltelefont használ, 44 százalék eszik-iszik, 27 százalék a velük utazókkal foglalkozik, és 30 százalék bámészkodik a környezetre. Ezek a vizuális figyelemelterelések éppen azt a néhány kritikus tizedmásodpercet vehetik el, amely a kátyú időben történő észleléséhez és kikerüléséhez szükséges lehet - különösen téli látási viszonyok között
- magyarázta Borbély Krisztián. Hozzátette, bár Magyarországon jellemzően alacsonyabb értékű kátyúkárokkal találkoznak, érdekességként érdemes megemlíteni egy szélsőséges esetet az Allianz UK-tól: egy 7-es BMW egyetlen kátyúba hajtás után olyan mértékben rongálódott meg, hogy gazdaságosan nem volt javítható; a biztosító 53 000 fontot - mai árfolyamon kb. 25-26 millió forintot - fizetett ki totálkárként.
Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e látni a bejelentések alapján "kátyú gócpontokat" egyes településeken, útszakaszokon, a szakember azt mondta, ugyan a beérkező károk megoszlásából nem rajzolódik ki konkrét lokális koncentráció, de utcaszintű bontásban a legtöbb bejelentés a budapesti Kerepesi útról érkezett.
Amikor pedig arra voltunk kiváncsiak, milyen mulasztásokkal találkoznak a bejelentők részéről, Borbély Krisztián kifejtette: a leggyakoribb hiba a nem megfelelő helyszíni dokumentáció.
A kárigény akkor érvényesíthető, ha egyértelműen bizonyítható a káresemény időpontja, helye és körülményei, ezért minden esetben javasolt rendőrt hívni, fényképeket készíteni, illetve a rendelkezésre álló eszközökkel - például dashcam-felvétellel vagy tanúkkal - megerősíteni a bejelentést
- húzta alá.
Ha sürgős javítás kell, őrizzük meg vagy fotózzuk a sérült alkatrészt!
A Generali Biztosító arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy kátyúkárok tekintetében a téli hónapok mindig kiemelkednek darabszámban. Főképpen a tél második felében, illetve a két első tavaszi hónapban magas az ilyen káresemények száma. Ez után általában lassan csökken a darabszám, a nyár második felében, illetve az ősz elején pedig már minimális a kárbejelentések száma.
Az idei év nagy része még előttünk áll, a darabszámok most felfutóban vannak. Decemberhez képest növekedés tapasztalható, duplájára nőtt a kárbejelentések száma a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Így érezhető, hogy idén kicsit „szokatlanabb” telünk volt az elmúlt évekhez képest. A kátyúkár és az időjárás közötti összefüggés ugyanis közvetlen, kiemelten a téli-tavaszi időszakban. Ilyenkora fagy és az olvadás váltakozása erőteljesen megnövelheti a burkolathibák számát
- részletezték. A társaság adatai szerint a kifizetett kártérítések többnyire a 30 000 - 90 000 Ft-os sávba estek tavaly, idén ez valamelyest feljebb tolódott. Most a kátyúkár kifizetések többsége a 30 000 - 150 000 Ft-os sávba esik.
A kifizetett kártérítési összegből megállapítható, hogy többnyire alkalmanként egy vagy két gumiabroncs meghibásodásról beszélhetünk. Nagyobb, több alkatrészt érintő károk nem jellemzőek ez idáig. A gumiabroncs és a keréktárcsa egyébként jellemzően meghibásodó alkatrészek minden évben. A gumiabroncsban általában elszakad a szál, így egy kis dudor lesz rajta, ami miatt a továbbiakban így nem használható. A keréktárcsa pedig a hirtelen erőhatás következtében eldeformálódik. Ha a kátyúba hajtás nagyobb sebességgel következik be, akkor elgörbülhet valamelyik futómű alkatrész is, de ez elég ritkán következik be
- ismertette a biztosító. A kátyú-gócpontok kapcsán pedig arról beszéltek, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján kimondottan ilyenekről nem tudnak beszámolni. A bejelentések jobbára a nagyobb városokból, illetve a nagyobb forgalmú közutakról érkeznek - de ez természetes, hiszen ahol nagyobb a forgalom, ott nagyobb az utak igénybevétele, így a kátyúkár valószínűsége is nagyobb.
Mint elmondták, termékeik közül kátyúkárra a KGFB mellé köthető Kátyúkár kiegészítő biztosítás mellett fedezetet nyújt a teljes körű casco biztosítás is. Így a casco biztosítás terhére is rendezhető a kátyúkár, beleértve a gumiabroncs vagy keréktárcsa sérülését is, illetve a kátyúkár okozta kőfelverődést. Casco esetében jelentős szerepe van az önrésznek is, ami jelentősen befolyásolhatja a kártérítési összeg mértékét.
A kárbejelentéshez kapcsolódó hibák, mulasztások kapcsán a Generali azt emelte ki hogy a káreseményt minden esetben be kell jelenteni a biztosítónak. Ennek több módja van: megtehető interneten vagy telefonon is, de rendelkezésre állnak egyéb kárbejelentési lehetőségek is.
Lényeges, hogy a kárt minél előbb jelentsük be: Kátyúkár kiegészítő biztosítás megléte esetén a felfedezéstől számított 10 napon belül tegyük meg a bejelentést; casco biztosítás esetén a káreseményt a felfedezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteni a szerződésben meghatározott módokon. Ha rendelkezésre állnak helyszíni fotók, akkor azokat küldjük meg a biztosítónak. Ez nagyban segíti a káresemény elbírálását és gyorsítja a kárkifizetést
- részletezték. A kárbejelentés után a biztosító kárszakértője elvégzi a kárfelvételt. Lényeges, hogy a kárbejelentés során mindig adjuk meg a kárszemle helyét, ahol a kárszakértő megtekintheti a kárt szenvedett autót. A szemlére mindenkor munkaidőben kerül sor, így azt a helyet kell megadni, ahol a jármű munkanapokon, napközben található. A szemlére hozzuk magunkkal a jármű forgalmi engedélyét, törzskönyvét (ha birtokunkban van), illetve annak a személynek a vezetői engedélyét, aki a járművet vezette a baleset bekövetkeztekor.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha időközben a jármű kijavításra került (pl.: kicseréltük a sérült gumiabroncsot), akkor, ha lehetséges őrizzük meg a hibás alkatrészt (gumit) vagy ha ez nem lehetséges, akkor fotózzuk le azt. A fotón legyenek rajta az ismertető jegyek (pl.: gyártmány, méret, mintázat), illetve jól látható legyen a sérülés (nem szükségesek közeli „makro” felvételek). Az elvégzett munkáról kérjünk számlát, amit később benyújthatunk a biztosítónak
- húzta alá a biztosító.
Sokszor nem is a biztosítónak kell jelenteni
Kérdésünkre a K&H Biztosító arról számolt be, hogy a kátyúk okozta károk - például a felnik, a gumiabroncsok vagy a futómű sérülése - a K&H casco biztosítás töréskár fedezetén belül kerülnek rendezésre.
A sérülések típusa és oka így nem különül el önálló kategóriaként. A beérkező károk földrajzi eloszlása sem utal kirívóan érintett útszakaszokra vagy településekre, ezért konkrét „gócpontokról” nincs információnk
- fogalmaztak. Ők is azt emelték ki, hogy a legnagyobb hiányosság általában a nem kellően részletes helyszíni dokumentáció.
A sikeres kárrendezéshez tanácsoljuk a gépkocsin történt sérülés, a kátyú és a környezet fotózását, valamint az eset tanúkkal történő alátámasztását annak érdekében, hogy megfelelően bizonyított módon érvényesíteni tudják a kárigényt az adott útszakaszért felelőstől. A rendőri intézkedés nem feltétel, azonban szükség esetén elősegítheti a megtörtént kár bizonyítását
- emelte ki a társaság.
Megkeresésünkre a Groupama Biztosító azt válaszolta, hogy a kátyúkárokért az adott út kezelője felelős, ezért a gépjármű-tulajdonosok jellemzően őt keresik meg kártérítési igénnyel, így a kért adatok is náluk találhatók.(Lakott területen kívül a Magyar Közút, települések belterületén az önkormányzat, a fővárosban pedig a Budapest Közút az illetékes szerv a károk bejelentésére.)
A biztosító nem kínál külön kátyúkárokra vonatkozó biztosítást, ezért ilyen statisztikával nem rendelkezik. Hozzátették, hogy a kátyúkárok természetesen a casco biztosítás keretében is megtéríthetők, azonban mivel a casco esetében az önrész vállalása jellemző, a kártérítés csak az önrészen felüli összegre terjed ki. Tapasztalataik szerint emiatt az ügyfelek ritkán élnek ezzel a lehetőséggel.
A kátyúkárok bejelentésénél a Groupama kiemelte a részletes dokumentáció fontosságát: érdemes fotókat készíteni a kátyúról, a sérült járműről és a helyszínről, lehetőleg több perspektívából, hogy a káresemény pontosan beazonosítható legyen.
Sokan nem tudják, mit kell tenni
Bokros Máté Levente biztosítási szakértő korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kátyúk miatti autókárok rendezése gyakran azért sikertelen, mert az autósok nem készülnek fel megfelelően a bizonyításra.
A bejelentett kátyúkárok közel felét adminisztratív okokból utasítják el, mivel a biztosítók vizsgálják, hogy az úthiba valóban okozhatta-e a sérülést, és ezt bizonyítani is lehet-e. Ha az útszakaszon figyelmeztető tábla volt, az út kezelője mentesülhet a felelősség alól.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a vezetési körülmények részletes dokumentálása kulcsfontosságú.
A kárbejelentésben pontosan fel kell tüntetni
- a látási viszonyokat,
- a forgalmi helyzetet
- és a vezetési sebességet, mivel a biztosító ezeket is vizsgálja.
Kátyúkár esetén érdemes rendőrt hívni még személyi sérülés hiányában is, mert a rendőrségi jegyzőkönyv fontos bizonyíték lehet, és a kárt mindig az út kezelőjénél kell bejelenteni a megfelelő hatóság szerint.
A dokumentáció döntő szerepet játszik a kár elismerésében:
- szükséges a rendőrségi jegyzőkönyv,
- tanúnyilatkozat,
- részletes kárleírás,
- több fotó a helyszínről és az autóról,
- valamint a javítási számlák.
Számla nélküli javítást vagy hiányos bizonyítékot a biztosítók és az út kezelői nem fogadnak el, és a cserélt alkatrészeket is meg kell őrizni - húzta alá.
Egyszerűbb a helyzet, ha az autós rendelkezik casco biztosítással vagy külön kátyúkár kiegészítéssel, mert ilyenkor a saját biztosító rendezi a kárt, majd behajtja az összeget az út kezelőjén. Az önrész külön visszaigényelhető, azonban figyelmeztető tábla esetén még ez a biztosítás sem térít.