Rengeteg magyar fiatal maradt hoppon: nem tudják, hol fognak lakni ősztől
Az albérletszezon indulását követően jelentősen nőtt az érdeklődés az eladó lakások iránt is, később azonban visszatért a korábbi szintre.
Az albérletszezon indulását követően jelentősen nőtt az érdeklődés az eladó lakások iránt is, később azonban visszatért a korábbi szintre.
A régió fővárosai közül hagyományosan a legdrágábbnak számító Bécsben tavalyhoz képest csökkentek a bérleti díjak.
Az egyetemisták többsége még reménykedik abban, hogy felveszik őket kollégiumba.
Az elmúlt egy évben fokozatos áremelkedésnek lehettünk szemtanúi az albérletpiacon.
Budapesten a 40 négyzetméternél kisebb alapterületű lakásokat átlagosan 155 ezer forintért kínálják a bérlőknek, szobákért pedig 80 ezer forint az átlagos bérleti díj.
Szokás szerint felpörgeti a nyári ingatlanpiacot a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése, azaz lökésszerű keresletnövekedés várható az egyetemvárosok albérletpiacán.
Folytatódott az átlagos lakbérek emelkedése júniusban: országosan 2,1 százalékkal, Budapesten 2,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest
Folytatódott az átlagos lakbérek emelkedése júniusban. A legnagyobb egyetemvárosokban - Debrecenben, Győrben, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Veszprémben - pedig 100-185 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.
Jelentős emelkedés történt a fővárosban a lakásbérleti díjakban az elmúlt három év során.
A nettó 154 ezer forintos havi keresetből maximum egy szoba jönne ki Budapesten, de vidéken sincsenek sokkal jobb esélyek - országszerte a hirdetett kiadó ingatlanok, szobák pár százaléka jöhet csak szóba ilyen kevés pénzből.
Gyakorlatilag lehetetlen helyzetben van, aki egyedül szeretne lakást bérelni, és a minimálbérből kell kigazdálkodnia a költségeket.
Egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel a magyarok, miközben egyre magasabb önerőt használnak fel lakásvásárláskor - derült ki az MNB adataiból.
Az albérletpiacon áprilisban folytatódott a drágulás: a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országos szinten 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,7 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest.
Többek között a növekvő hitelkamatok miatt alapból egyre több ember tolódik át a bérleti piacra, a kínálat pedig nem tudja felvenni a versenyt a kereslettel.
A decemberi csökkenés után januárban havi összevetésben országos szinten 1,7 százalékkal nőtt a lakbérindex értéke.
Az albérletben élők örök dilemmája, hogy nem érné-e meg jobban lakást vásárolni, és a bérleti díj helyett a banki hitel törlesztőjét fizetni minden hónapban.
Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést.
Másfél évig tartó albérletpiaci drágulásnak vetett véget a szeptember: országos szinten és Budapesten egyaránt stagnáltak a bérleti díjak augusztushoz képest.
A minimálbér feléért, kb. 66 ezer forintért Budapesten maximum egy szobát lehet kibérelni, és manapság már vidéken sem futja ennyiből önálló lakásra.
Sorrendben harmadik hónap volt a július, amikor az országos lakbérek több mint 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.