Kétségbeejtően kevesen teszik le a nyelvvizsgát itthon, de ők legalább nem próbálnak csalni
Elhanyagolható a csalások száma.
Elhanyagolható a csalások száma.
A kormány a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és más szervezetek javaslatára visszavonta a felsőfokú tanulmányok megkezdését középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő 2014-es döntését, az erről szóló rendelet megjelent a Magyar Közlönyben. A döntés már a 2020-ban érettségizőkre, felvételizőkre is vonatkozik.
2006 óta közel 800 ezer magyar hagyta el az országot, ez a folyamat továbbra sem tetőzött, még 2017-ben is minimális növekedés volt tapasztalható. Az utóbbi két évben minden más statisztika azt mutatta, hogy megállt és stagnálni kezdett az elvándorlás, sőt a Brexit miatt az Egyesült Királyságban csökkent is a magyarok száma.
Kész érvágás.
A statisztikák alapján kis túlzással azt lehet mondani, hogy aki akar, az ma Magyarországon tud dolgozni. Az persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen pozícióban. Az látszik ugyanis, hogy a Shared Service Centerek egyre nagyobb hazai terjedése jócskán megnyomta a keresletet a több idegennyelven jól kommunikálni tudó munkaerő iránt. Azok ráadásul, akik tényleg valamilyen különleges nyelven folyékonyan beszélnek, legyen az litván, héber vagy akár mandarin, tényleg bankot robbanthatnak, és bármilyen szakirányú végzettsége nélkül bruttó 350-400 ezres fizetésekért állhatnak sorba kezdőként.
Ők már sosem térnek vissza?
És te meg mersz szólalni angolul?
A HelloVidék által megkérdezett nyelvtanárok szerint a nyelvtanulás vidéken is legalább olyan jó színvonalú, mint Budapesten, ráadásul kevésbé zsebbe nyúlós. A lehetőségek száma azonban gyakran korlátozott.
A debreceni startup egy remek példa arra, hogy a fővároson kívül is lehet nemzetközi sikertörténetet építeni.
Ha úgy érzed, gazdag, angolul beszélő országba dobbantanál, ennyit kuporgass össze.
Jelentős szakadék van a fővárosi és a vidéki gyerekek nyelvtudása között, és akadnak egyéb problémák is - ismerteti az Oktatási Hivatal tavaly végzett kutatását az Eduline oktatási portál.
Az EU-s országok közül Magyarországon akarnak a 18-30 éves korosztályban a legkevesebben új idegen nyelvet tanulni, ez pedig nem azért van, mert már mindenki perfektül beszél néhány nyelvet a magyaron kívül - írja az Európai Bizottság adataira hivatkozva a Népszava.
Égető kérdésekre kapsz most válaszokat.
Áttételes a kapcsolat és tenni is kell érte.