Pénzcentrum • 2022. május 23. 16:32
Az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljai mérföldkövet jelentenek az értékalapú elveket követő globális fejlődés előmozdítására, azonban a COVID-19 válság több évtizedes fejlődési eredményeket veszélyeztet. Az elmúlt két évtizedben a nők aránya a vezetői pozíciókban - a vállalatoknál és a közigazgatásban - globálisan minden szinten 25%-ról mindössze 28%-ra nőtt. Az üzleti élet mellett a politikában is nagy felzárkózásra van még szükség a nemi egyenlőség tekintetében.
A nagyobb vallási csoportok száma emelkedik, 2050-re a keresztények és a muszlimok aránya közel azonos lesz. – derül ki a Roland Berger, német tanácsadócég „Trend Compendium” című 6 részes tanulmánysorozatának első fejezetéből.
Az ENSZ által 2015-ben meghatározott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2030-ig egy jobb és fenntarthatóbb jövő elérését valósítanák meg, azon az elven, hogy "senkit sem hagynak magukra". A Roland Berger most publikált Trend Compendium jelentése szerint, amely azt vizsgálja hogyan változik világunk 2050-ig, a szegénység csökkentése, az anyák és gyermekek egészsége és a nemek közötti egyenlőség terén történt előrelépés, de a törvények önmagukban nem képesek megváltoztatni a hozzáállást. Valódi változás csak akkor lesz, ha a közvélemény is támogatja és az egyes országok teljesítik a rájuk vonatkozó kötelezettségeket. Ez mindent országnak jelentős kihívást jelent.
Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere elmondta: „A tanulmány átfogó képet nyújt a személyes, polgári és gazdasági szabadságjogokon alapuló társadalmi értékek jelenlegi helyzetéről, valamint, hogy a közeljövőben milyen irányba orientálódhatnak ezen értékek. A modern társadalmak egyre összetettebbek, mely növekvő kihívásokhoz vezet az értékkonszenzus és normák betartása terén.”
Nő a muszlim vallásúak száma
A népesség megoszlása befolyásolni fogja a vallások jövőbeli növekedését. Bár a buddhisták kivételével minden nagyobb vallási csoport abszolút számban fog növekedni 2050-ig, a világ népességéhez viszonyítva a keresztények aránya stagnál, míg a muszlimok minden más vallást megelőznek.
A muszlimok száma a világ népességénél gyorsabb ütemben nő – a 2010-ben mért 1,6 milliárdról 2050-re 2,76 milliárdra emelkedik –, míg a keresztények száma 800 millió fővel fog gyarapodni. A keresztények és a muzulmánok globális aránya 2070-re várhatóan kiegyenlítődik, és a világ népességének egy-egy harmadán osztoznak majd.
A nemek közötti egyenlőtlenség globális probléma
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) 2018-as felmérése megerősítette, hogy a nemek közötti egyenlőségre és sokszínűségre irányuló kezdeményezések eredményeként nő a vállalatok nyeresége. Ezzel szemben a nők 2019-ben a köz- és magánszektorban a vezetői pozíciók mindössze 28%-át töltötték be világszerte – a 2000-es 25%-hoz képest –, és ez az arány Észak-Afrikában és Ázsia számos részén jelentősen alacsonyabb.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nők alulreprezentáltsága a vezetői pozíciókban a legfelsőbb szinteken még szembetűnőbb, az ILO kutatásából kiderült, hogy a nagyvállalatok 16%-ának, míg a kisvállalatok 26%-ának van női vezérigazgatója. A globális MSCI indexet alkotó vállalatok előrejelzései szerint a nemek közötti egyenlőség a vállalati vezetőtestületekben a legjobb esetben is csak 2039-ben, a legrosszabb esetben 2069-ben, normális fejlődés esetén pedig 2045-ben jelenik meg.
A nők egyenlő részvétele és vezetői szerepe a politikai és közéletben alapvető fontosságú. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a nők világszerte alulreprezentáltak a döntéshozatal minden szintjén, és a nemek közötti egyenlőség elérése a politikai életben a legtöbb ország számára távolinak tűnik
– mondja Schannen Frigyes. 2020-ban 133 országban a nők a helyi tanácskozó testületekben a megválasztott helyek 36%-át, a nemzeti parlamentekben azonban csak 25%-át töltötték be, ez utóbbiak közül csak négy országban van a nőknek legalább 50%-a. A nők államfői tisztséget csak 21 országban töltenek be, és 119 országban még soha nem volt női vezető.
A 20 ország közül, ahol a nők aránya a legmagasabb a parlamentekben, 16-ban alkalmaznak valamilyen nemi kvótát; jelenleg 81 országban tartanak olyan választásokat, amelyekben törvényben rögzített nemi kvóták vannak. A kvóták célja már nem a női jelöltek vagy parlamenti képviselők minimális arányának elérése, hanem a nemek közötti egyenlőség elérése.