Érik a sírig tartó munka? Tömegével kezdhetnek el újra dolgozni a magyar nyugdíjasok

2021-ben egy 15 éves fiatal várható munkával töltött éveinek száma Izlandon volt a legmagasabb: 44 év és 7 hónap volt az Eurostat legfrissebb adatai szerint.

A holland, svéd, svájci, norvég és dán fiatalok szintén több mint 40 évig maradhatnak a munkaerőpiacon. Ezzel szemben a görög, olasz, román, vagy török fiatalok várhatóan még 33 évet sem töltenek majd munkával. Az EU-ban átlagosan, és Magyarországon is 36 évet tölthetnek majd munkával a 15 évesnél idősebbek. A szlovén és cseh fiatalok is csupán egy hónappal dolgoznak majd tovább a statisztikák szerint.

Egy évtizede még sokkal nagyobb volt a különbség az EU-s átlag és a magyar adat között, azonban ez az évek során apránként csökkent, mígnem 2021-re kiegyenlítődött. Az Unióban ugyanis nem emelkedett olyan ütemben a várhatóan munkával töltött évek száma, mint hazánkban. Magyarországon 2012-ben még 30 év és 4 hónap volt az átlag, 2016-ban már 33 év és 4 hónap! Míg az EU-ban már 2012-ben is 34 és 6 hónap volt az átlag.

A nők és férfiak között várhatóan munkával töltött időtartama között adódnak különbségek minden vizsgált országban. Az Európai Unióban átlagosan 4,5 évvel dolgozik többet egy férfi, mint egy nő. Magyarországon a különbség kisebb: a férfiak átlagosan 3,8 évvel több időt töltenek munkával mint a nők. Korábban azonban az eltérés sokkal nagyobb volt a nemek között: 2019-ben és 2020-ban még 6,2 év volt. A magyar nők munkaerőpiaci helyzetének erősödése valószínűleg a teljes lakosság munkás éveinek várható számát is felfelé húzta.

Más országokban még nagyobb súllyal esik latba a nők foglalkoztatottsága. Törökországban például azért olyan alacsony az átlagos munkával eltöltendő évek száma, mert a török nők jellemzően csaknem 20 évvel kevesebbet dolgoznak várhatóan a férfiaknál. Ez példátlan különbség. Észak-Macedóniában az eltérés 10,6 év a férfiak javára, Olaszországban 9,1 év, Máltán 8,4 év, Romániában 7,6 év, Cipruson 7,5 év és Görögországban 7,1 év.

Az észtek, lettek, finnek esetében minimális az eltérés ehhez képest a férfiak javára, és van egy ország, ahol bizony a nők dolgoznak többet 1,3 évvel: Litvánia. Izlandon, Hollandiában, Németországban ugyancsak 3,8 év a különbség, ahogy nálunk. Érdekesség, hogy 2021-re a magyar nők várhatóan munkával töltött éveinek száma (34 év) túlhaladta az EU-s átlagot (33,7 év) is. A magyar férfiak várható munkás éveinek száma (37,8 év) viszont még mindig elmarad az uniós átlagtól (38,2 év).

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2022-ben, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

Az elöregedő társadalmakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a tb-, a nyugdíj-, az egészségügyi és tartós gondozási rendszerek problémái, vagy az időskori elszegényedés veszélye.

Várhatnak az idősek a nyugdíjba vonulással

2022. január 1-jétől ismét emelkedett a nyugdíjkorhatár: az 1957-ben születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. 2014 óta évről-évre sávosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjbavonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel, az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születettek számára pedig már a betöltött 63. életév. Viszont fontos tudni, hogy Magyarországon nincs nyugdíjkényszer, így a nyugdíját senki sem köteles igényelni akkor, amikor teljesíti annak feltételeit. Tehát nem kötelező a korhatár betöltése után nyugdíjba is vonulni.

Egyre többen tolják ki a nyugdíjbavonulást, és dolgoznak inkább tovább - ennek többféle oka is lehet. Anyagilag bizonyosan jobban megéri tovább dolgozni, hiszen a jelenlegi nyugdíjrendszer szerint mindig jobban jár az, aki a következő évre halasztja a nyugdíjazását (csak ritkán fordul elő kivétel, mint pl. idén a rekordinfláció miatt). Másrészt aki tovább dolgozik, növeli a szolgálati idejét, így ezáltal is magasabb nyugdíjösszegre számíthat.

A járvány, illetve a háború és más globális hatások okozta válságok olyan helyzetet teremtettek, hogy sokan kényszerülhetnek arra is: nyugdíj mellett dolgozzanak. Mivel egyre szélesebbre nyílik a nyugdíjolló, egyre több nyugdíjas nem tud kijönni a nyugdíjából, nincs tartaléka, sokan dönthetnek a mostani rekorddrágulás miatt is a munkábaállás mellett. Erre pedig egyre több lehetőségük is adódik a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben:

EZ IS ÉRDEKELHET

Eljött az idős magyarok ideje: kapkodnak utánuk a cégek, simán duplázhatják a nyugdíjukat

Egyre több lehetőségük van kiegészíteni a nyugdíjukat könnyű fizikai munkával: nagyon keresett munkaerőnek számítanak.

Sokan nem is számítanak állami nyugdíjra

Minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most. Abban továbbra is nagy az egyetértés, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetésre, és abban is biztos a magyarok fele, hogy nyugdíjasként továbbra is dolgozniuk kell majd, mivel szerintük nem lesz elengedő a kapott összeg a jelenlegi életszínvonaluk fenntartására – derült ki egy kutatásból.

Az öngondoskodást valamennyivel többen tartják már egy lehetséges megoldásnak, mint öt éve. 2017. óta közel 10%-kal emelkedett azok száma, akik odafigyelnek arra, hogy havonta rendszeresen, tervezetten félretegyenek annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikről gondoskodjanak: ez az arány idén már 43%. Az öngondoskodásra pedig számos lehetőség adott, ezek közül sokan választják azokat, amelyeket az állam is támogat adóvisszatérítéssel, mint a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes pénztárak vagy egyéb nyugdíjcélú megtakarítások.