Borbándi Dániel • 2025. július 22. 10:03
Miközben a hagyományos agrártérségek egy része egyre nehezebben boldogul az aszállyal, hőséggel és vízhiánnyal, addig északon új lehetőségek nyílnak meg: olyan növénykultúrák kerülnek újra vagy először termelésbe, amelyek pár évtizede még elképzelhetetlenek lettek volna. Kérdés, mikor realizálódik ezen területek valódi értéke, és mely országok tudják először kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.
A történelem során nem egyszer előfordult már, hogy egy-egy ország sorsát alapjaiban formálta át egy kedvező földrajzi, geológiai vagy éppen természeti adottság felismerése és tudatos kihasználása. Az arab-félsziget példája talán a legismertebb: a 20. század második felében az olajvagyonra épülő gazdasági fellendülés pillanatok alatt emelte világhatalmi státuszba az addig elhanyagolt sivatagi országokat. Azóta világossá vált, hogy a természeti környezet változása – legyen szó akár a Föld belső kincseiről, akár a klímaváltozás következményeiről – olyan lehetőségeket teremthet, amelyek az előrelátó és gyorsan reagáló nemzeteket a gazdasági elit élvonalába repíthetik.
A közelmúltban a Pénzcentrumon is írtunk már arról, hogy a klímaváltozás nemcsak katasztrofális következményekkel jár, hanem egyszersmind új gazdasági dimenziókat is nyithat. Az Északi-sarkvidék jégtakarója az 1980-as évekhez képest több mint 70%-kal csökkent, és a gyorsuló olvadás következtében három új, stratégiai jelentőségű hajózási útvonal is megnyílhat Ázsia, Észak-Amerika és Európa között – alapjaiban rajzolva újra a globális tengeri kereskedelem térképét.
Jelenlegi anyagunk témáját egy egyre több szakértő által hangoztatott megfigyelés adta: a globális felmelegedés következtében az értékes, intenzív mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületek övezete fokozatosan észak felé tolódik. Vagyis miközben a hagyományos agrárországok egy része fokozódó szárazsággal és terméskieséssel küzd, addig korábban termelésre szinte alkalmatlannak tartott északi régiók válhatnak a jövő "új aranymezőivé".
Hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen hatásai lehetnek ennek a folyamatnak, kik lehetnek a nyertesei, és mikor kezdődhet a nagy átrendeződés, megkérdeztük Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét és a Portfolio elemzőjét, aki átfogóan elemezte számunkra a kialakulóban lévő trendet.
Fokozatos eltolódás: egyre északabbra tolódnak az értékes termőföldek
„A földárak piaca még csak korlátozottan reagált a történésekre, de az valóban megfigyelhető, hogy a hagyományos termésszerkezet földrajzilag átalakul a klímaváltozás hatására” – árulta el kérdésünkre Braunmüller Lajos.
A Portfolio elemzője elmondta: a hőösszeg, a tenyészidőszak hossza és általában az éghajlat megváltozása kedvez egyes északi országok esetében olyan kultúrák meghonosításának, amelyek korábban nem ígértek jó eredményeket, vagy akár lehetetlen volt a termesztésük.
„A változás nem automatikus: nem minden északi ország termőterülete értékelődik fel, de számos ország esetében valóban megfigyelhető ez a jelenség.”– mondta el.
Lengyelország a nyertesek között
A régióban a folyamat egyik legnagyobb nyertese Lengyelország, amelynek éghajlata enyhébbé vált az elmúlt évtizedekben. Ez kedvez a már korábban is ott termelt növényeknek, de új kultúrák is megjelentek, amelyeket korábban árutermelésre nem tudtak bevonni – legfeljebb háztáji jelleggel voltak jelen a lengyel mezőgazdaságban.
„Ilyen például a csonthéjasok, például a kajszibarack és a szilva, valamint a kukorica terjedése, de egyre nagyobb fantázia van a lengyel bortermelésben is, amely egyelőre nem jelent komoly piaci tényezőt, de nem kizárt, hogy ez a jövőben megváltozik.” – magyarázta Braunmüller Lajos.
Jelentős változás játszódik le ebből a szempontból Angliában is, amelynek éghajlata már a Római Birodalom idején sem volt igazán alkalmas a bortermelésre - ezzel a rómaiak megpróbálkoztak, de érdemi sikert nem tudtak elérni vele. Mára Anglia déli területein alkalmassá vált az időjárás a fehérbor termelésére, sőt a pezsgő készítésére is.
Korábban elképzelhetetlennek tartott jelenségek is előfordulnak ma már: Svédországban vagy például az USA Kanadához közeli területein is termelnek bort. Ezekről is elmondható, hogy egyelőre nem piaci tényezők, hanem inkább kuriózumként vannak jelen a kínálatban, de a trend egyértelműen kedvez a terjedésüknek
– magyarázta Braunmüller Lajos.
Sorsdöntő időszak következik
Egyelőre úgy tűnik, hogy a klímaváltozás abba az irányba mutat, hogy ezek az északi területek jövedelmezőek lehetnek, de az éghajlat extrémitásai és a piaci változók miatt nem lehet ma még megmondani, hogy lesz-e mindebből gazdasági megtérülés, és hogy a piacon mekkora súllyal esnek majd latba az ilyen területekről származó termények és élelmiszerek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez a következő évtizedek kérdése lesz
– mondja a szakértő. Hozzátette: ma még ez inkább érdekesség, semmint érdemi piaci hatás.
Magyarország egyelőre inkább elszenvedője a folyamatoknak
Magyarországon egyelőre a klímaváltozás szélsőségei egyértelműen negatívan hatnak. A hőség mellett a rendszeresen visszatérő aszály jelent komoly problémát, hiszen kellő mennyiségű víz nélkül sok esetben ellehetetlenül a termelés. A szakmai szervezetek és a termelők gondolkodnak azon, hogy mit termeljenek.
A meglévő kultúrákban az eltérő, jellemzően korai fajták nyernek teret, de a hazai vetésszerkezetben viszonylag számító kultúrákkal is kísérleteznek már a gazdák - így például terjed a cirok a magyar földeken és megjelent a hazai olivatermesztés is, egyelőre kis területen
– ecsetelte az Agrárszektor főszerkesztője.
Árrobbanást ez egyelőre még nem okozott
„Az árakban ma még nem figyelhető meg ez a hatás, de a termelés eredményeit tekintve egyre nyilvánvalóbb, hogy az Alföld, és Dél-Magyarország egyes térségeiben egyre nagyobb klimatikus kockázatok övezik a termelést” – mondja Braunmüller Lajos. A Dunántúlon, különösen annak északnyugati területein még nem ekkora a rizikó.
A klímaváltozás átrajzolja a világ mezőgazdasági térképét – de ezúttal nem természetes határok mentén, hanem gazdasági éleslátás szerint. Az, hogy mely országok lesznek a nyertesei ennek az átalakulásnak, nemcsak a földrajzi elhelyezkedésen múlik, hanem azon is, hogy ki képes időben felismerni a jeleket, befektetni, alkalmazkodni.
A termőföld holnap már máshol lehet értékes, mint tegnap volt – és ez a felismerés komoly előnyt jelenthet azoknak, akik ma még a periférián vannak.
Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről
Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?