Változékony idő várható a jövő héten: hétfőn erős széllel hidegfront érkezik, többfelé várható eső, visszaesik a hőmérséklet.
Ez a perzselő forróság lesz a normális innentől a nyári Magyarországon: jöhet az állandó hőguta
2023 volt az elmúlt kétezer év legforróbb nyara az északi féltekén – állapították meg kutatók, akik szerint az akkori nyár közel négy fokkal volt melegebb, mint a vizsgált időszak leghidegebb nyara. Sok magyar számára azonban a tavalyi, 2024-es nyár lehetett az igazán emlékezetes: hosszan elhúzódó hőhullámokkal, kiugró napi csúcsokkal és forró éjszakákkal. De vajon valóban egyre elviselhetetlenebbek a nyarak? Miért fordul elő, hogy Magyarországon gyakran melegebb van, mint egyes mediterrán országokban? És milyen kilátásaink vannak a jövőre nézve? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Szabó Péterrel, az ELTE Meteorológiai Intézetének doktoranduszával és a Másfélfok szakértőjével.
Még a természetes éghajlati ingadozásokat is figyelembe véve, 2023 volt az északi félteke legmelegebb nyara a Római Birodalom fénykora óta – derült ki egy nemzetközi kutatásból, amely több ezer évre visszatekintő évgyűrű-adatokat hasonlított össze a modern hőmérsékleti mérésekkel. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tavalyi nyár 2,07 Celsius-fokkal volt melegebb az 1850–1900 közötti nyarak átlagánál, és közel négy fokkal melegebb, mint a legzordabb nyár 536-ban. A kutatók szerint a párizsi klímaegyezmény 1,5 fokos célszintje már túl is lett lépve, a globális felmelegedést pedig tovább fokozza az egyre erősebb El Niño-hatást. De erről majd hamarosan.
Jelen állás szerint ott tartunk, hogy a következő öt évben 80% az esélye annak, hogy megdől legalább egy globális hőmérsékleti rekord – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet friss jelentése. A szakértők szerint ezzel nő a kockázata a szélsőséges aszályoknak, áradásoknak és erdőtüzeknek is. A jelentés szerint már 2024-ben átléptük az iparosodás előtti szinthez képest a 1,5 Celsius-fokos melegedést éves átlagban, és bár az éghajlati egyezmények ezt hosszabb távú átlagra vonatkoztatják, a tendencia egyértelműen aggasztó.
Ráadásul először tűnt fel a lehetőség, hogy 2030 előtt akár a 2 fokos küszöböt is elérheti egyetlen év – igaz, ennek valószínűsége egyelőre alacsony, de a korábban kizártnak hitt forgatókönyvek ma már nem irreálisak. A felmelegedés hatásai nem egyenletesek: az Északi-sark három és félszer gyorsabban melegszik, az Amazonas térségében súlyosbodnak az aszályok, míg Európa és Ázsia bizonyos részein egyre gyakoribbak az extrém csapadékesemények. Ha nem csökkennek gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátásai, az ilyen extrém nyarak válnak az új normává. Az emberiség és Magyarország kilátásaival kapcsolatos kérdéseinkre Szabó Péter, meteorológus, klimatológus válaszolt.
A szakértő felhívta a figyelmet: fontos annak a ténynek a felismerése, hogy nemcsak a nyaraink, de egész éveink hőmérsékleti átlaga folyamatosan nő, és már nem ritkaság, hogy nálunk melegebb van, mint a klasszikus mediterrán országokban.
Melegedő éghajlatunknak köszönhetően már egyre több melegrekord dől meg, miközben egyre kevesebb hidegrekord.
– emelte ki.
Szabó Péter hozzátette: a hőmérséklet-eloszlás kétféleképp változhat: nemcsak az átlag nő, hanem a szórása is. Ezt azt jelenti, hogy a kilengések is szélsőségesebbé válnak, de az eltolódás iránya egyértelmű – a melegebb értékek felé. Hazánkban ez különösen látványos:
Tavaly, 2024-ben például 24 napon regisztráltak új országos melegrekordot, míg hidegrekordot csupán egyszer.
Ám világszinten sem sokkal jobb a helyzet: A meteorológus szerint „2023 júniusától 2024 júniusáig – vagyis több mint egy éven keresztül – a Földön minden hónap a legmelegebb volt a műszeres mérések kezdete óta.”
Csak az emberek tehetnek arról, hogy ilyen rossz a helyzet?
Röviden: nem. Bár korábbi interjúnkban Ürge-Vorsatz Diána elmondta: „Az ilyen mértékű és gyorsaságú olvadás egyértelműen az emberi tevékenység következménye. Lehetnek ugyan természetes ciklusok, de azok nem okozhatnak ekkora, ilyen tempójú változást.”
Ám a globális hőmérsékletváltozás ennél komplexebb folyamat. Szabó Péter szerint ebben szerepet játszott az ún. El Niño-jelenség is, amely periodikusan melegebbé teszi a légkört.
„Ami azonban igazán aggasztó, az nem maga az El Niño, hanem hogy nem követte olyan lehűlés, ami korábban természetes volt: Bár a felmelegedés nem lineáris – vagyis lehetnek hűvösebb évek is – a modellek szerint a jövő inkább a 2024-eshez hasonló extrém éveket fog hozni.” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette:
idővel a jelenlegi rekordmeleg év inkább hűvösnek fog számítani.
Gyakran már melegenn van itthon, mint a mediterrán országokban
A válasz nem triviális, de világos.
„Júniusban a tengerek még nem melegszenek fel annyira, mint a levegő, míg októberben épp a tengerek melegebbek.” Emiatt nyáron a partvidékeken a hőmérséklet sokszor kevésbé szélsőséges, míg a kontinentális területeken, mint Magyarország, gyorsabban felforrósodik a levegő. Ezért amikor 35 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a ‘magyar tengerhez’ menekülünk enyhülésért.” – ecsetelte az ELTE meteorológus szakértője.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Abszurd hideg volt az idei május
Szabó Péter szerint ez tényleg így érezhető volt, ugyanakkor torzíthatja az észlelésünket, hogy az elmúlt évek májusai szokatlanul melegek voltak. Mint elmondta: „az idei május végül 2 fokkal hűvösebb lett az 1991–2020 közötti normálértéknél, de például 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is nagyon hasonló hőmérsékletű volt.”
Felhívta ugyanakkor a figyelmet: az valóban meglepő volt, hogy a hónap elején 30 fok körüli meleg után középen csak 15 fok körül alakultak a nappali maximumok.
Idén sem kizárt, hogy megdől minden melegrekord
Szabó Péter szerint
aki ilyet állít, az vagy nem kutató, vagy nem hiteles forrásból dolgozik.
Mint elmondta: tudományosan nem lehet megjósolni, hogy megdől-e a 2007-es abszolút rekord, vagy hogy melegebb lesz-e 2025 nyara a tavalyinál. Ugyanakkor azt elismerte, hogy a klímamodellek előrejelzései nem adnak okot megnyugvásra:
„A világ nagy klímaközpontjai térségünkre a tavalyinál kissé nagyobb hőmérsékleti anomáliát prognosztizálnak. Vagyis az átlagnál melegebb nyárra ismét számíthatunk. A globális rekord azonban valószínűleg nem dől meg idén – legalábbis jelen állás szerint” – fejeze ki álláspontját a Másfélfok szakértője.
Sok mindentől függ, lesz-e megint komolyabb árvíz
Mint ahogy arra sokan emlékezhetnek, a tavalyi évben komoly árvízkárok sújtották egész Közép-Európát – Magyarországot és Csehországot talán a legjobban, míg Ausztriát a legkevésbé. Ez utóbbinak okairól egyébként ebben a cikkben is írtunk.
Az ELTE szakértője szerint hasonló események sajnos idén sem zárhatók ki. Ugyanakkor, ahogy tavaly augusztus végén sem lehetett előre látni azt, hogy a Felső-Duna vízgyűjtőn a legnagyobb csapadékösszegek fognak érkezni a szeptemberi Boris-ciklonból, úgy most sem lehet előre jelezni az ilyen veszteglő ciklonokat.
A Földközi-tenger tavaly ősz elejére példátlanul magas hőmérsékletet ért el, hatalmas mennyiségű energiát tárolva, ami lehetővé tette az ilyen ciklonok táplálását. Amikor a hűvösebb északi levegő elérte a forró tengert, könnyen létrejöhetett a ciklon. Ugyanez a hő- és nedvességi energia táplálta az október végi ún. hidegcseppet is, amely hatalmas áradásokat okozott Valenciában.
– magyarázta Szabó Péter
Hozzátette: ennek hátterében az északi félteke ún. magaslégköri poláris örvényének gyengülése állhat. Ez az örvény ugyanis hatással van az ún. jet streamre (futóáramlásra), amely elválasztja az egyenlítői meleg és a sarkvidéki hideg levegőt.
Nyáron ez a határvonal északabbra tolódik, de ha térségünkbe ér, huzamosabb ideig is itt maradhat, aminek következtében tartósan csapadékos időszakok alakulhatnak ki (ahogy ez májusban is okozhatta a háromszéki esőket). „Az ilyen gyengülések egyre gyakoribbá válhatnak, mivel a globális felmelegedéssel csökken a sarkvidékek és a trópusok közötti hőmérséklet-különbség” - zárta gondolatait az ELTE szakértője.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
4000 műtétre készülnek: nagy dobás ez a magyar magánkórháztól
A Dr. Rose Magánkórház a meglévő fekvőbetegosztályt 1500 négyzetméterrel, 2 műtővel és 22 betegszobával növelte.
-
Mától újra rendelhető a Lidl és a Tisza cipő egyedi sneakere - Sietni kell, csak 1 hétig elérhető
Az előrendelés most is kizárólag a Lidl Plus alkalmazás Click&Pick funkcióján keresztül lesz elérhető.








