Pénzcentrum • 2025. december 10. 09:19
A forint árfolyamának szokatlan erőssége számos kérdést vet fel a gazdasági szakértők körében. Bár a 380-390 forintos euróárfolyam erősnek tűnik, hosszabb távon a magyar fizetőeszköz jelentősen gyengült, miközben a térség más valutái, mint a cseh korona vagy a lengyel zloty, jobban teljesítettek - fogalmaz a volt jegybankelnök a G7-nek írt véleménycikkében.
Az euró bevezetésekor mintegy 240 forintot kellett adni a közös európai fizetőeszközért, míg az uniós csatlakozásunk idején ez az érték 250 forint körül mozgott. Azóta a forint több mint 50 százalékkal gyengült. Ezzel szemben a cseh korona erősödött: az EU-csatlakozáskor 31 koronát kellett adni egy euróért, ma már csak 24-et. A lengyel zloty esetében is javulás figyelhető meg: a korábbi 4,7-es árfolyam 4,2-re csökkent.
A térségbeli különbségek más mutatókban is megmutatkoznak. A cseh tízéves állampapírok hozama 4,6 százalék, a lengyeleké 5,2 százalék, míg a magyar papírok esetében ez az érték 7 százalék körül alakul. A román lej helyzete a forinthoz hasonló: az uniós csatlakozáskor 3,1 lejt kellett adni egy euróért, ma már 5,1-et, ami a magyarnál is nagyobb értékvesztést jelent. A tízéves román állampapírok hozama 7,6 százalék.
A forint jelenlegi erősödése különösen figyelemreméltó, mivel a hazai infláció tartósan és jelentősen magasabb, mint az euróövezetben. Míg Magyarországon 4-5 százalék közötti az áremelkedés üteme, az euróövezetben ez visszatérőben van a 2 százalékos szintre. Ez azt jelenti, hogy a reálárfolyam még inkább erősödést mutat, ami szokatlan jelenség.
A forint dollárral szembeni felértékelődése mögött részben az amerikai fizetőeszköz meglepő gyengülése áll. Ez azért is különös, mert az amerikai importvámok emelése esetén a tankönyvi várakozás szerint a dollárnak erősödnie kellene. A valóságban azonban rövid távon nem a külkereskedelmi mérleg, hanem a jövedelmek és pénzügyi eszközök határokon átívelő mozgásai, valamint a piaci hangulat alakítja az árfolyamokat.
A forint erősségének leggyakrabban említett magyarázata a magas hazai jegybanki alapkamat. A 6,5 százalékos magyar ráta jelentősen meghaladja mind az EKB kamatszintjét, mind a lengyel (4%) vagy a cseh (3,5%) alapkamatot. Ebben a tekintetben Magyarország helyzete a románokéhoz hasonló.
A jelentős kamatfelár vonzóvá teszi a forintbefektetéseket mind a nemzetközi, mind a hazai befektetők számára. Mivel a térség többi jegybankja a mérséklődő infláció hatására csökkenti kamatait, a magyar kamatszint relatív előnye az év elejéhez képest tovább nőtt.
A befektetői döntéseket a hozam és a kockázat együttes mérlegelése határozza meg, figyelembe véve a piac likviditását is. A kisebb devizák, mint a forint esetében, különösen fontos szempont, hogy szükség esetén gyorsan és jelentősebb veszteség nélkül ki lehessen lépni a pozícióból. A hitelminősítők egyelőre türelmesek Magyarországgal szemben: bár besorolásunk elmarad a többi visegrádi országétól – a cseh állam AA-, a lengyel és szlovák A kategóriás –, a három legfőbb hitelminősítő fenntartásokkal ugyan, de a bóvlihatár felett tartja a magyar államadósságot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az év elejétől erőteljesen nő a külföldiek jelenléte a forintkötvények piacán, bár részarányuk még nem éri el a 2020 előtti csúcsidőszak szintjét. Valószínűsíthető, hogy a konzervatív jegybanki politika hangsúlyos meghirdetése kockázatmérséklő hatással járt.
Amíg ez a helyzet fennmarad, és nem következik be olyan fordulat, amely megváltoztatná a kockázatérzékelést, addig a magyar állampapírok tekintélyes hozamtöbblete erős támaszt ad a forint keresletének. A 3-6 havi állampapírok hozama meghaladja a 6 százalékot, a tízéves kötvényeké pedig közel 7 százalék – ez jelentős előny egy olyan környezetben, ahol a német tízéves kötvények hozama mindössze 2,8 százalék.
A jelenlegi piaci egyensúly tartósságát nehéz megjósolni. A külkereskedelmi mérleg jelenleg támogató tényező, azonban a gazdasági növekedés tartós gyengesége és a beragadni látszó magyar infláció hosszabb távon a korábbi leértékelődési trend folytatását vetíti előre.
A magas állampapírhozamok jelentősen megterhelik a magyar államháztartást, ami nyomást helyez a monetáris politika irányítóira a kamatok csökkentése érdekében. Ugyanakkor a költségvetési keretszámok rendszeres módosítása és a választások előtti politikai ígéretek kockázatnövelő tényezőként hatnak.
A térségi példák azt mutatják, hogy hosszabb távon a fundamentumok számítanak. A kérdés az, hogy mikor és hogyan következhet be javulás a gazdasági dinamikában, az államháztartási helyzetben és az inflációs folyamatokban.