Sokkot kaptak a magyar családok: sokan nem is sejtik, hogy szép csendben elúszik a bankba félretett pénzük

A Pénzcentrum a hetekben átfogó felmérést végzett arról, hogyan látják a magyarok a saját anyagi helyzetüket 2025-ben. A kérdéseinkre közel 14 ezer olvasónk válaszolt - nekik külön köszönet a segítségért! - , így az eredmények viszonylag pontos képet adnak arról, mennyire érzik stabilnak pénzügyi helyzetüket az emberek, hogyan fedezik mindennapi kiadásaikat, milyen adósságaik és megtakarításaik vannak, valamint hogy milyen kilátásokkal mennek neki a következő évnek.

Az első részben az derült ki, hogy a legnagyobb félelme a magyar háztartásoknak az infláció. A magyarok jelentős része az elmúlt évben nem tudta követni az árak emelkedését. A válaszadók 12,2 százalékának nőtt a jövedelme reálértelemben, 42,2 százalék viszont csak nominális emelkedést érzékelt, amely nem érte el a 4 százalék feletti inflációt. Minden ötödik ember arról számolt be, hogy csökkent a bevétele. Közben 85 százalék szerint a kiadások nőttek, ami erős nyomást gyakorolt a háztartásokra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokszázezer magyar retteg 2026-tól: kilátásban az anyagi csőd, nem is tudják, van-e innen kiút

A Pénzcentrum felmérésén a válaszadók több mint egyharmada azt mondta, vélhetően vagy biztosan romlani fog az anyagi helyzete a következő egy évben.

A megkérdezettek 63 százaléka nagyon erősen érezte az árak emelkedését, és csak 1,3 százalék nem tapasztalt ilyen hatást. A pénzügyi biztonságérzet gyenge maradt. A 14 ezer kitöltő kétharmada nem érezte magát anyagilag biztonságban. A jövővel kapcsolatos várakozások is kedvezőtlenek voltak. A válaszadók több mint háromnegyede az inflációt tartotta a legnagyobb problémának. Sokan aggódtak az egészségügyi kiadások és a geopolitikai kockázatok miatt. A munkahely elvesztése és a lakhatási terhek emelkedése szintén gyakori félelem volt. A felmérés alapján sok magyar háztartás továbbra is szűk keretek között gazdálkodott, és rövid távon nem számított érdemi javulásra.

A második részben az volt látható, hogy a megtakarítási formák választásánál biztonságos eszközök vezetnek. A bankszámla és az állampapír volt a leggyakoribb. A férfiaknál nagyobb szerepet kapott a részvény és a kriptovaluta. A nőknél és a nyugdíjasoknál ezek jóval ritkábbak voltak. A kockázatvállalási adatok ehhez igazodtak. A válaszadók többsége nem vállalt befektetési kockázatot. A vállalkozók és a tanulók mutatták a legnagyobb nyitottságot a kockázatosabb eszközök iránt, míg a nyugdíjasoknál nagyon erős volt az óvatosság.

EZ IS ÉRDEKELHET

Üres zsebbel várja 2026-ot százezernyi magyar: egy váratlan kiadás összeroppanthatja a kasszát

A több mint 14 ezer válaszadó kb. kétharmada nem, vagy kevéssé érzi magát anyagi biztonságban - derül ki a Pénzcentrum legfrissebb, nagymintás felmérésből.

A lakáshitelek adatai azt mutatták, hogy a többség nem fizetett lakáshitelt. A magasabb végzettségűek körében gyakoribb volt a hitel felvállalása. A diplomások nagyobb valószínűséggel vettek fel lakáshitelt, és nagyobb arányban jelentek meg a magasabb hitelösszegű kategóriákban. A középfokú és alapfokú végzettségűeknél alacsony maradt a hitelfelvevők aránya.

A következő év pénzügyi céljai életkor szerint jól elkülönültek. A fiatalok a megtakarítás növelését, befektetéseik elindítását és a lakhatás javítását tartották fontosnak. A középkorúaknál erős volt az adósságcsökkentési igény. Az idősebb korosztály a költségvetés optimalizálására törekedett, a befektetési célok és az ingatlanvásárlás náluk háttérbe szorultak. A számok azt mutatták, hogy a pénzügyi stabilitás, a kockázatvállalási készség és a jövőre vonatkozó tervek erősen kötődtek az életkorhoz, a foglalkoztatottsághoz és a végzettséghez. A fiatalabbak aktívabban építették a jövőjüket, a középkorúak inkább stabilizáltak, az idősebbek pedig elsősorban a biztonságot keresték.

A nyugdíjak egy része nem nőtt reálértelemben

Argyelán József, a Bankmonitor elemzője szerint a felmérésben többször visszatérő elem volt az infláció. A válaszadók jelentős része ettől tartott a leginkább, és úgy érezte, hogy a jövedelme nem követte le az áremelkedést.

A jövedelmi megoszlás alapján a kitöltők 51,3 százaléka keresett nettó 400 ezer forintnál kevesebbet, 48,7 százaléka pedig ennél többet. A szeptemberi nettó mediánbér 397 400 forint volt, vagyis a dolgozók fele ennél magasabb, a másik fele ennél alacsonyabb összeget vitt haza. Argyelán szerint a mintában szereplő jövedelmek jól illeszkednek ehhez a mediánértékhez. A KSH szeptemberi adatai alapján a mediánbér egy év alatt 11,1 százalékkal nőtt. A felmérésben részt vevőknek viszont mindössze 12,2 százaléka mondta azt, hogy a béremelésük meghaladta az inflációt. A KSH szerint a szeptemberi éves áremelkedés 4,3 százalék volt.

Argyelán József két okot lát erre az eltérésre.

• Egyrészt a felmérésben szereplő 14 ezer válaszadó közül sokan nyugdíjasok voltak, arányuk 39,3 százalék. Az állami nyugdíjakat minden év elején a várható infláció mértékével emelik. Ha a tényleges áremelkedés magasabb, akkor ősszel korrigálják az összegeket. Így a nyugdíjasok jelentős részének a jövedelme nem nőtt reálértelemben.
• Másrészt a legtöbb ember magasabb inflációt érzékel, mint amit a KSH mért. Argyelán szerint ez nem meglepő egy hosszabb, erősebb inflációs időszak után. Sokak emlékeiben továbbra is egy korábbi, alacsonyabb árszint él. Ezért előfordulhat, hogy egyes válaszadóknál a béremelkedés meghaladta a 4,3 százalékot, mégis úgy érzékelték, hogy az árak ennél nagyobb mértékben nőttek.

A Bankmonitor elemzője szerint a nyugdíjba vonulás mint cél vagy félelem meglepően kevés válaszadónál jelent meg. A kitöltők mindössze 13,55 százaléka jelölte meg ezt, pedig a felmérésben a nyugdíjasok aránya magas volt. Argyelán rámutatott arra is, hogy jelentős különbség van a nyugdíjak és a bérek között.

Az öregségi átlagnyugdíj 2025 januárjában 242 327 forint volt, a kedvezmény nélküli nettó átlagbér pedig 444 300 forint. Ez jól mutatja, hogy a jövedelmi rés nagy. Egy elöregedő társadalomban, ahol egyre kevesebb aktív dolgozó járuléka fedezi egyre több idős ember nyugdíját, az állami ellátás vásárlóértéke hosszabb távon várhatóan nem erősödik. Argyelán szerint ezért fontos, hogy mindenki tudatosan készüljön erre a helyzetre, és saját megtakarításokkal egészítse ki a későbbi jövedelmét

- tette hozzá.

Lakhatási célú ingatlan, mint saját vagyon

Argyelán József szerint a magyar háztartások vagyonának jelentős részét a lakóingatlanok adják. A legvagyonosabb réteget leszámítva a vagyonelemek nagy hányada ehhez a kategóriához kötődik.

Kiemelte, hogy a saját lakhatást biztosító ingatlant nem érdemes klasszikus értelemben vett vagyonelemnek tekinteni, mert ez félrevezető lehet. A lakásárak emelkedése növeli ugyan a tulajdon értékét, de az ebből származó vagyon csak akkor használható fel más célra, ha az érintett feladja a jelenlegi lakhatását vagy más módon oldja meg azt.

Az ingatlan valódi vagyonként akkor jelenhet meg, ha például egy nagyobb lakásban élő család esetében a gyerekek már elköltöztek, és lehetőség nyílik egy kisebb, olcsóbb otthonra váltani. Ilyenkor a korábbi ingatlan értékének egy része felszabadítható. Általánosságban azonban a saját lakhatást szolgáló ingatlan kezelése vagyonként megtévesztő képet adhat a pénzügyi helyzetről

- fogalmazott.

Bankszámlán tartott egyenleg

A szakértő hozzátette: az inflációval kapcsolatos aggodalom továbbra is az egyik legjelentősebb félelem Magyarországon. Ennek hátterében nagy szerepe lehet a 2022-ben tapasztalt drágulási hullámnak, amely erősen beégett a lakosság emlékezetébe.

A válaszok alapján meglepő volt, hogy a leggyakoribb megtakarítási forma a bankszámla lett. A kitöltők 36,9 százaléka tartott itt megtakarítást. Önmagában ez nem gond, mert a likvid és alacsony kockázatú megtakarítás fontos eleme a pénzügyi tervezésnek. Nem mindegy azonban, hogy mekkora összegek pihennek ezeken a számlákon. A legtöbb bank a lekötés nélküli egyenlegre nulla kamatot fizet, így az itt tartott pénz folyamatosan veszít az értékéből. Az infláció ezt a megtakarítást emészti fel a leggyorsabban.

Az elemző szerint érdemes átgondolni, mekkora összeget kell ténylegesen likvid formában tartani. A fölösleges részt olyan megtakarítási vagy befektetési eszközökbe célszerű áttenni, amelyek képesek hozamot termelni és legalább részben ellensúlyozni az infláció hatását.

Mi a helyzet az állampapírokkal?

A Bankmonitor szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi években a prémium állampapírok kiemelkedően magas, akár évi 20 százalékhoz közeli kamatot fizettek. Az infláció mérséklődése azonban jelentősen visszavitte a nominális hozamkilátásokat.

Emiatt mindenkinek érdemes átgondolnia, hogy a jelenlegi állampapír-befektetése mekkora hozamot ígér, és ehhez milyen kockázat társul.

Ezek összevetése alapján lehet dönteni arról, hogy érdemes-e a megtakarítások egy részét más eszközbe áthelyezni. Argyelán hangsúlyozta, hogy a magasabb hozamlehetőségek rendszerint nagyobb kockázattal járnak, ezért a két tényezőt mindig együtt kell vizsgálni.

Régiós sajátosságok

Süle-Szigeti Bulcsú, a Portfolio pénzügyi elemzője szerint a felmérés egyértelműen megmutatta azt a vagyonszerkezeti sajátosságot, amely minden közép-kelet-európai országra jellemző. A saját tulajdonú ingatlan továbbra is meghatározó vagyonelem. A magyar háztartások többségénél a lakóingatlan jelenti a vagyon legnagyobb részét. Ettől csak a legfelső vagyoni tized tér el, ahol a pénzügyi megtakarítások dominálnak, például állampapírok, befektetési alapok vagy tőzsdei részvények.

Véleménye szerint erős jövedelmi egyenlőtlenség látszik a felmérésből. A felsőfokú végzettségűek mindössze 8 százaléka mondta azt, hogy nem tudja fedezni a havi kiadásait, míg az általános iskolai végzettségűeknél ez az arány elérte a 28 százalékot. A vagyoni különbségek is jelentősek. A válaszadók 34 százaléka egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ugyanakkor közel 20 százaléknak 10 millió forintnál is nagyobb tartaléka van.

A nyugdíjasok értékelése különösen érdekes volt. Az elemző rámutatott, hogy csak kis részük látta pozitívnak a kormány intézkedéseinek hatását a saját pénzügyi helyzetére. Mindössze 14 százalék vélekedett így.

Ez annak ellenére alakult így, hogy 2025 őszén a nyugdíjasok 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalványt kapnak, 2026 februárjában pedig a 13. havi nyugdíjon felül a 14. havi nyugdíj első negyedrészét is kifizetik számukra.

Süle-Szigeti Bulcsú szerint az is befolyásolta a nyugdíjasok megítélését, hogy az idei fogyasztóiár-emelkedés őket sújtotta a leginkább. A nyugdíjas infláció magasabb volt az átlagos inflációnál. Ez a különbség a felmérésben szereplő inflációs félelmekben is visszaköszönt.