Jeki Gabriella • 2025. december 18. 13:03
Jelenleg mintegy tízmillió ember él elsődleges vízszegénységben Európában, hazánkban ez több mint 200 ezer embert, vagyis a lakosság mintegy 2 százalékát érinti. Ők azok, akiknél nem megoldott helyben a folyamatos vízellátás, sem vezetékes víz, sem a saját kút révén. Az Európai Bizottság december elején hívta össze az első Vízvédelmi Rugalmassági Fórumot (Water Resilience Forum), ahol uniós döntéshozók, iparági vezetők, tudósok és civil szervezetek fókuszáltak a vízbiztonság és a klímaalkalmazkodás kiemelt európai kérdéseire. A nagyszabású eseményre a Pénzcentrum is meghívást kapott.
Európa egyre növekvő vízhiánnyal, vízminőség-romlással és az emberi jólétet és a gazdasági versenyképességet fenyegető éghajlatváltozással néz szembe. Eközben a kontinens vízkészleteire egyre nagyobb nyomás nehezedik: a fenntarthatatlan földhasználattól, a szennyezéstől és az éghajlatváltozástól kezdve a víz iránti megnövekedett keresleten át a urbanizációig és a növekvő népességig. Ezek megoldása bizony sokrétű, komplex és sokszor szinte megoldhatatlannak tűnő feladatot jelent. Vajon tényleg az?
A víz már régen nem tekinthető kimeríthetetlen erőforrásnak. Mégis sokszor alulértékeljük a jelentőségét, és csak akkor kapunk észbe, amikor rémálomszerű helyzetekkel szembesülünk. Amikor kevés van belőle vagy épp túl sok, amikor szennyezett, vagy amikor elhanyagolt a kapcsolódó infrastruktúra, például régiek és elavultak a vízhálózatok. Sokszor egyszerűen nem törődünk ezzel addig, amíg a probléma már kritikus problémát nem jelent. Fel kell ismernünk a víz valódi értékét, és ennek megfelelően kell alakítanunk politikáinkat, beruházásainkat és mindennapi gyakorlatainkat. Ez az esemény a probléma megoldása iránti sürgető igény, a remény és a kreativitás jegyében jött létre, hogy új lehetőségeket tárjunk fel
– mondta Jessika Roswall, a környezetvédelmi, vízgazdálkodási ellenálló képességért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos a fórum megnyitóján, amit az Európai Bizottság a Gazdasági és Szociális Bizottsággal (EESC) és a Régiók Európai Bizottságával (CoR) együttműködésben szervezett.
A bizottság célkitűzései között minden korábbinál magasabb szintre került a vízbiztonság. A döntéshozók ezért három egymásra épülő, hosszú távú célt fogalmaztak meg, amelyek meghatározzák az előttünk álló évtizedeket:
- A víz körforgásának helyreállítása. Ez nélkülözhetetlen a klímaváltozás hatásainak kezelésében, hiszen sokkal elfogadhatóbb és hatékonyabb stratégiára van szükség, mint amit eddig alakítottak ki. A vízkörforgás ma nincs egyensúlyban.
- Vízhatékony gazdaság kialakítása. Ennek megvalósítása gazdasági és környezeti szükségszerűség, amelyben kulcsszerepet játszik a mezőgazdaság, az ipar és az energiagazdálkodás. Ezek az ágazatok nemcsak nagy vízfelhasználók, hanem jelentős befolyással bírnak arra is, hogyan alakul a víz minősége és elérhetősége a jövőben.
- A tiszta és megfizethető vízhez való hozzáférés. Ez mindenkinek jár, amit egyértelműen emberi jogként kell meghatároznia a döntéshozóknak.
A fórumon többször elhangzott, hogy ezek a célok csak úgy valósulhatnak meg, ha a kis önkormányzatoktól a kormányzatokon át a gazdasági szektorig minden szereplő komoly részt vállal a feladatokból. Úgy tűnik, minden eddiginél nagyobb szükség van az innovációra, mert a víz hatékony védelméhez kreatív, rugalmas és azonnali cselekvés kell.
Több eurómilliárdos veszteség minden évben
A tiszta, igazságos és versenyképes átmenettel kapcsolatos rendezvényen a résztvevők hat, megoldásokra fókuszáló panelbeszélgetésen vettek részt, amelyek az európai vízhiány legsürgetőbb dimenzióit tárgyalták. A témák az innováció finanszírozásától az ipari versenyképesség erősítésén és a vízhatékonyság skálázásán át a városi vízgazdálkodásig, a digitális átalakulási lehetőségekig és a 2050-re vízbiztonságos Európa megteremtéséhez szükséges készségekig terjedtek.
A vízbiztonságnak sokkal határozottabban kell megjelennie az európai irányelvekben. A kihívások száma folyamatosan nő, és ezt a mindennapokban is érezzük. Számos európai embernek szinte egyszerre van gondja a túl kevés és a túl sok vízzel, ráadásul egyre gyakrabban fordul elő, hogy a víz a „rossz irányból, árvizek, heves viharok és más természeti katasztrófák formájában érkezik. A 2024-es év a legmelegebb esztendő volt az emberiség történetében, és átlagos felszíni hőmérséklete először lépte át a 1,5 Celsius fokos globális melegedést a pre-indusztriális szinthez képest. Ez egy komoly figyelmeztetés arra, hogy a változás gyorsabb, mint amire felkészültünk. A gazdasági terhek pedig drámai mértéket öltöttek, hiszen a vízzel kapcsolatos károk költsége több tízmilliárd eurót jelent évente. Az emberek nyilván aggódnak, hiszen otthonok és munkahelyek semmisültek meg egyik napról a másikra
– hangsúlyozta Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök, akinek meggyőződése, hogy nem épülhet klímatűrő világ a vízrezilienciától függetlenül, mert szerinte a víz Európa versenyképes jövőjének az egyik alapköve.
Ugyanakkor a jelenlegi rendszer átláthatatlansága sok helyen bizonytalanságot okoz. És ott van a számok valósága!
Európában a népesség 1,5 százaléka még mindig alapvető higiéniai létesítmények nélkül él, és mindössze 4 százalék nem jut biztonságos ivóvízhez.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a vízbiztonság kérdése megoldás után kiált. Szakemberek szerint a vízzel kapcsolatos politikákat és beruházásokat sokkal egyértelműbb elköteleződéssel kell kezelni. A fórumon egyértelművé vált, hogy a vízhez való hozzáférés és annak védelme Európa jövőjének egyik legmeghatározóbb kérdése.
Teresa Ribera szerint a víz mindent összeköt, ami fontos számunkra, az éghajlattól és az ipari versenyképességtől az élelmezésbiztonságig és a méltányosságig. Ahogy fogalmazott, a víz az élet, a közös felelősség, és egy versenyképes, méltányos és biztonságos Európa alapja. A vízhez való alkalmazkodóképesség nem véletlenül került Európa politikai napirendjének fókuszába: sok európai ugyanis a vízen keresztül tapasztalja meg az éghajlatváltozást.
Vízszegénység sújtja a lakosság jelentős részét
Az európai vízgazdálkodási stratégia több, mint harminc célzott intézkedést tartalmaz, amelyek segítenek nekik hatékonyabban gazdálkodni a vízzel, miközben támogatják az uniós vízjogszabályok végrehajtását.
Az embereket és a közösségeket kell az uniós vízpolitika középpontjába helyezi. A vízhiány és a szennyezés mindannyiunkat érint, de a teher a legkiszolgáltatottabbra hárul. A vízhez való méltányos hozzáférés azonban az igazságosság kérdése. Európa vízügyi jövője végső soron az emberek, a megélhetés és a jövő generációinak védelméről szól. A víz kulcsfontosságú lehet a versenyképesség, az egyenlőség, a közösségek jólétének megőrzése területén. Ahol több tekintetben is bőven akad teendő. Döbbenete, de mintegy tízmillió ember él ma vízszegénységben Európában, nem megoldott helyben a folyamatos vízellátás, sem vezetékes víz, sem a saját kút révén
– magyarázta Séamus Boland, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke, amely két éve előterjesztette a Kék Megállapodás (angolul Blue Deal) átfogó ajánláscsomagot a stratégiai prioritást jelentő fenntartható európai vízpolitikára vonatkozóan.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Blue Deal vízügyi stratégiai kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy a víz technikai, politikai, gazdasági és társadalmi prioritássá válhasson. A kezdeményezés tizenöt rányelvet, valamint huszonegy konkrét intézkedést tartalmaz annak érdekében, hogy a vízbiztonság, a fenntartható vízgazdálkodás és a klíma-reziliencia integrált módon épüljön be az uniós szakpolitikákba.
A Kék Megállapodás célja, hogy a vízhez való hozzáférést alapvető emberi jognak tekintse, modernizálja az elöregedett víz- és szennyvízhálózatokat, ösztönözze a hatékony vízhasználatot az iparban és mezőgazdaságban,
valamint megerősítse a tagállami és regionális együttműködést a vízkészletek védelmében.
Az elsődleges vízszegénység több mint 200 ezer főt érint hazánkban, ami a lakosság több mint 2 százalékát jelenti. Ennek oka lehet egzisztenciális (amikor az anyagi helyzet nem teszi lehetővé a vízellátás megoldását) vagy ökológiai (amikor a környezeti erőforrások, vagy infrastruktúra nem elégségesek). Ott van azonban a másodlagos vízszegénység jelensége, ami akár milliókat is érinthet Magyarországon. Hogy ez mit jelent? Időszakos vízhiányt (amikor lajtos kocsin hordják a vizet), a területi hátrányok (amikor aszály által fokozottan sújtott országrészeken alakul ki vízhiány), vagy a nem megfelelő vízminőség. A Pénzcentrum korábbi adatgyűjtése alapján több mint 3 millió ember élhet ma olyan településen hazánkban, ahol nem megfelelő a csapvíz minősége.
Globális vízválsággal nézünk szembe
A fórumon hangsúlyozták, hogy a víz egyrészt fontos természeti erőforrásunk, másrészt a gazdasági rendszerünk egyik alapja is, amely hatással van minden társadalmi és természeti folyamatra. A vízkörforgás – beleértve a talajban és növényzetben tárolt úgynevezett zöld vizet – kulcsfontosságú ahhoz, hogy a csapadék, a mezőgazdaság, valamint a gazdasági termelés stabilan működjön globális szinten. Ezeket hangsúlyozza a Nemzetközi Vízgazdálkodási Bizottság, új jelentése, amely rámutat arra is, hogy a globális vízkörforgás ma nem marad egyensúlyban, hiszen az emberi tevékenység, az éghajlatváltozás, a földhasználat átalakulása és a túlzott vízfogyasztás mind hozzájárul ehhez az instabilitáshoz.
A jelentést bemutató prezentáció során a szakemberek kiemelték a zöld és kék víz közötti különbséget, és azt, hogyan járulnak hozzá ezek a rendszerek a csapadék kialakulásához és a földi ökoszisztémák működéséhez. Megtudtuk, hogy
a talajnedvességből és növényzetből történő párolgás a csapadék akár 50 százalékát is adhatja a kontinentális területeken,
ami rámutat arra, hogy a földhasználat változásai, mint például az erdőirtás vagy a talajdegradáció a helyi és a regionális csapadékeloszlást is befolyásolhatják.
A jelentés öt kulcsfontosságú missziót fogalmazott meg a globális vízválság kezelésére:
- Új élelmiszerrendszeri forradalom indítása, amely csökkenti a vízintenzív mezőgazdasági gyakorlatokat;
- Természetes élőhelyek védelme és helyreállítása, amelyek kritikusak a zöld víz megőrzéséhez;
- Körkörös vízgazdaság kiépítése, ahol a használt víz újrahasznosítása alapelv;
- Alacsonyabb vízintenzitású, tiszta energia- és mesterséges intelligencia-éra elősegítése;
- Biztosítani, hogy 2030-ra egyetlen gyermek se haljon meg szennyezett vagy biztonságos víz hiányában.
Szivacsváros: esőkertek, zöldfalak és vízáteresztő járdák
A fórum egyik kiemelt témája a városi vízmegtartás és a klímaváltozás hatásaihoz való városi alkalmazkodás volt, amelyhez a Pécsi Tudományegyetem által vezetett SpongeCity projekt brüsszeli bemutatása úttörő megoldásokkal járulhat hozzá. Jelentése Szivacsváros, és ezt az elnevezést először Kínában alkalmazták még 2014-ben: maga a kifejezés olyan városi területekre utal, ahol nagyszámú zöld terület kialakításával segítik a csapadékvíz beszivárgását, illetve elnyelését.
Az elmúlt években világossá vált, hogy a városaink nincsenek felkészülve a szélsőséges csapadékeseményekre. Egyre több a villámárvíz és felismertük, hogy tennünk kell valamit, mert a hagyományos vízelvezetési rendszerek egyszerűen nem tudják kezelni a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadékot. Innen indult a munka, hiszen olyan megoldást kerestünk, amely természetes módon segít visszafogni, megtartani és elnyelni a vizet. A SpongeCity lényegében egy településtervezési megközelítés, amely a várost szivacsként működteti. Arra törekszünk, hogy a burkolt felszíneket minél több zöldfelülettel, esőkertekkel, zöldfalakkal, vízáteresztő járdák alkalmazásával, belvárosi tavakkal és szivárgó rendszerekkel váltsuk ki, így a terület képes lehet természetes úton elnyelni és lassítani a vizet
– mutatta be a SpongeCity legfőbb törekvéseit és eredményeit a fórumon Borkovits Balázs, a Pécsi Tudományegyetem vezető projektmenedzsere, aki szerint ebben a munkában a legfontosabb tényező az ember.
Ahogy az a szakember prezentációjából kiderült, a projekt során tizenkettő európai településen vizsgálják a helyi adottságokat, fejlesztik a tervezési eszközöket, miközben olyan beavatkozásokat tesztelnek, amelyek mérhetően csökkentik az árvízkockázatot és javítják a városi mikroklímát.