Pénzcentrum • 2026. január 15. 09:20
Ukrajna egyre fontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, miközben az Oroszországgal folytatott gazdasági kapcsolatok jelentősége csökken. A háború ellenére dinamikusan növekszik a magyar export Ukrajnába, ami már többszöröse az oroszországi kivitelnek.
Az orosz-ukrán háború közel négy éve tart, ám ez nem akadályozta meg Ukrajnát abban, hogy egyre jelentősebb felvevőpiacává váljon a magyar termékeknek. Miközben a kormányzati kommunikáció az Oroszország elleni szankciók negatív hatásait hangsúlyozza, a kereskedelmi adatok más képet mutatnak: Ukrajna már a konfliktus előtt is fontosabb célországa volt a magyar exportnak, mint a jóval nagyobb népességű Oroszország - írja a G7.
Az arányok az elmúlt években tovább tolódtak Ukrajna javára. Míg 2021-ben a magyar-ukrán export másfélszerese volt az oroszországinak, 2024-ben már 3,3-szoros, 2025 első félévében pedig 4,1-szeres különbség mutatkozott. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi mérleg is eltérően alakult: Oroszországgal szemben a magyar deficit a háború előtti ezermilliárd forint alatti szintről 2024-ben valószínűleg már 1800 milliárd forint fölé emelkedett, míg Ukrajnával szemben a korábbi 200-300 milliárdos többlet 2024-ben 800 milliárd fölé nőtt, tavaly pedig vélhetően meghaladta az ezermilliárd forintot.
Az ukrán-magyar kereskedelemben jelentős szerepet játszik az energiaszektor: a villamos energia mellett a földgáz és a kőolajtermékek, köztük az üzemanyagok is fontos exportcikkek. A földgáz esetében elsősorban tranzitszállításról beszélhetünk, vagyis magyar cégek külföldről beszerzett gázt értékesítenek tovább Ukrajnának. Az energiahordozókon kívüli export a háború kezdete óta inkább stagnált, és csak 2024 második félévétől mutat növekedést.
Nemzetközi összehasonlításban azonban Magyarország kevésbé tudta kihasználni az ukrán gazdaság importigényét. A 2019-es bázishoz képest 2023 végéig mindössze 18 százalékkal nőtt a magyar kivitel Ukrajnába, miközben több régiós ország – köztük Románia, Lettország, Bulgária, Szlovákia, Lengyelország és Horvátország – 100 százalék feletti növekedést ért el. Magyarországot csak Lettország és Ausztria múlta alul ebben a tekintetben.
A gyógyszeripar az egyik legjelentősebb ágazat, amelyet érint az ukrán-orosz konfliktus. A Sanofi-Aventis Zrt. ukrajnai exportja 2024-ben 27,5 milliárd forintot tett ki, ami kivitelének 15 százalékát, teljes bevételének pedig több mint tizedét jelentette. Az Egis Gyógyszergyár Zrt. ukrajnai exportja a háború előtti szinten maradt, miközben oroszországi bevételei csökkentek. A Richter Gedeon Nyrt. számára viszont Oroszország továbbra is a második legnagyobb piac az Egyesült Államok után: 2024-ben 119 milliárd forintos bevételt realizált ott, szemben az ukrajnai 7,5 milliárddal.
Összességében a magyar gyógyszeriparnak még mindig fontosabb az orosz piac (170 milliárd forint), mint az ukrán (93 milliárd forint). A 2021-es évhez képest az oroszországi gyógyszerexport 1,8-szorosára nőtt, míg az ukrajnai stagnált.
Az autóipar területén nehezebb pontos adatokat találni, mivel a nagy gyártók – mint az Audi és a Mercedes – nem közölnek országonkénti bontást beszámolóikban. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy szerepük volt a 2024-ben 43 milliárd forintos közútijármű-értékesítésben Ukrajna felé.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az energetikai exportban feltehetően a Mol is érdekelt, bár beszámolóiban nem részletezi az Ukrajnába irányuló értékesítés volumenét. A hálózatüzemeltető Mavir Zrt. 2024-ben 182 millió forint bevételt realizált ukrán exportból, míg az MVM áramkereskedelmi cégei nem értékesítettek áramot Ukrajnába.
A pénzügyi szektorban az OTP Bank jelentős szereplő mindkét országban: 2024-ben Oroszországban 137 milliárd, Ukrajnában 41 milliárd forint profitot termelt, ami együttesen a bankcsoport nyereségének hatodát tette ki.
A háború utáni újjáépítés hatalmas lehetőségeket rejt. A Világbank legfrissebb becslése szerint 524 milliárd euró (több mint 200 ezer milliárd forint) értékű munkálatokra lesz szükség, ami 2,6 évnyi ukrán GDP-nek felel meg. Az ukrán építőipar már most is gyorsan növekszik, 2024-ben 23,5 százalékos bővülést mutatott.
Míg a régiós, különösen a lengyel építőipari vállalatok aktívan bővítik jelenlétüket Ukrajnában, a magyar cégek többnyire távol maradnak. Kivételt képez a KÉSZ-csoport, amely 2002 óta van jelen az országban, és Ivano-Frankivszk régióban előregyártott betonelemeket gyártó üzemmel is rendelkezik.
A Strabag SE – amely Magyarországon nehéz helyzetben van – szintén erősíti ukrajnai jelenlétét, miközben Oroszországból kivonul. A vállalat Dél- és Kelet-Európáért felelős igazgatósági tagja, Glöckler Péter Budapestről irányítja a cég balkáni és ukrajnai tevékenységét is. A Strabag számára Ukrajna fontos alternatív piac lehet, különösen mivel magyarországi lehetőségei korlátozottak, részben a kormányzati hozzáállás, részben az autópálya-koncessziók 2057-ig történő kiszervezése miatt.