Itt a lista, ezek a lőporos hordó országok bármikor robbanhatnak: durva háborús láncreakció jöhet a világban 2026-ban?

Az elmúlt évtizedben meredeken nőtt a fegyveres konfliktusok száma világszerte. Miközben több háború már most is rendkívüli emberi és gazdasági áldozatokkal jár, számos más feszültség egyelőre a felszín alatt maradt. Ha ezek nyílt összecsapássá fajulnak, nemcsak régiókat, hanem a globális világrendet is alapjaiban rengethetik meg. Íme hét olyan geopolitikai törésvonal, amelyre 2026-ban különösen érdemes odafigyelni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közelebb a világháború, mint eddig gondoltuk? Magyarország lehet az egyik legnagyobb vesztese

Hiába hittük, hogy a világháborúk kora végleg lezárult, egyre több jel utal arra, hogy a világ újraírhatja a 20. századot.

1. Kína–Tajvan: Xi Csin-ping történelmi kockázata

Kína vezetése figyelmesen elemezte Oroszország ukrajnai kudarcait, és tisztában van a katonai hódítás árnyoldalaival. Ugyanakkor a katonai erőviszonyok Tajvannal szemben egyértelműen Pekingnek kedveznek. Ha az Egyesült Államok elköteleződése meggyengülne, vagy egy tengeri blokád gazdasági ára kezelhetőnek tűnne, Kína lépéskényszerbe kerülhet. Egy blokád ugyan „enyhébb” forgatókönyv, de így is globális ellátási sokkot és katonai eszkalációt válthat ki.

2. India–Pakisztán: atomfegyverek árnyékában

A két nukleáris hatalom 2025-ben ismét a háború küszöbére sodródott, amikor egy indiai terrortámadás után határmenti csapások és súlyos veszteségek következtek. A fegyverszünet ellenére a konfliktus gyökerei érintetlenek maradtak. India gazdasági és katonai fölénye nő, Pakisztánban pedig a hadsereg politikai befolyása erősödik. Az amerikai közvetítés gyengülése és a csökkenő önmérséklet veszélyes elegyet alkot egy olyan térségben, ahol a világ népességének ötöde él.

3. Oroszország–Ukrajna: kifulladás vagy összeomlás

A háború matematikája egyre kegyetlenebb: hatalmas veszteségek, minimális területi nyereség. 2026-ban három „lassú” forgatókönyv látszik: elhúzódó állóháború, kifáradás miatti befagyás, vagy kényszerű alku. Ugyanakkor két sokkoló fordulat sem kizárt: Ukrajna politikai vagy katonai megrendülése, illetve az orosz gazdaság összeomlása az olajipart bénító támadások miatt. Bármelyik Európa egészét megrázná.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fájó alku vethet véget az orosz-ukrán háborúnak: ha ez megtörténik, az egész világon durva háborúk robbanhatnak ki

Mozgalmas és fordulópontokkal teli év volt 2025: a világpolitika erővonalai szinte hónapról hónapra íródtak át.

4. Izrael–Hamász: törékeny fegyvernyugvás

Gáza romokban hever, tízezrek haltak meg, és az izraeli hadsereg továbbra is ellenőrzése alatt tartja a terület jelentős részét. A Hamász nem fegyverezte le magát, a felek kölcsönösen megsértéssel vádolják egymást. Egy újabb háború rémisztő, de reális forgatókönyv. Ugyanakkor – ha nemzetközi békefenntartók érkeznének és a nagyhatalmak kitartanának – elindulhatna az újjáépítés. A legvalószínűbb azonban egy ideiglenes, bármikor széteső status quo.

5. Kongó–Ruanda: ásványkincsek háborúja

A kelet-kongói konfliktus évtizedek óta izzik, de most minden eddiginél veszélyesebb szintre lépett. Ruanda a M23 lázadókon keresztül de facto kiterjesztette befolyását Kongó területére, miközben saját csapatokat is bevetett. A háttérben arany, kobalt, olaj és gáz áll – különösen a zöldátmenethez nélkülözhetetlen akkumulátorfémek. A térség egy regionális háború felé sodródik, amelynek globális gazdasági következményei is lennének.

6. Szudán: a világ egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája

A reguláris hadsereg és a félkatonai erők véres harca milliókat űzött el otthonából, tömegek éheznek. A konfliktust regionális hatalmak pénzelik és fegyverzik, miközben a diplomácia bénult. Paradox módon éppen ez nyithatna teret egy alku számára, ha a támogatók érdekei találkoznának. Szudán aranya, olaja és stratégiai fekvése miatt akár egy nagyhatalmi „békeprojekt” középpontjába is kerülhet.

7. Venezuela: nagyhatalmi nyomás a nyugati féltekén

Az Egyesült Államok fokozza katonai jelenlétét Venezuela körül, hivatalosan drogellenes és biztonsági okokra hivatkozva. A háttérben Nicolás Maduro rendszerének megingatása állhat. Közben Venezuela egy évszázados területi vitát élezett ki Guyanával, az olajban gazdag Essequibo régió miatt. Egy venezuelai lépés Guyana ellen szinte biztosan amerikai katonai reakciót váltana ki, ami új frontot nyithatna Latin-Amerikában.