Biró Attila • 2026. február 15. 15:00
Miközben az arany ára 2020 óta több mint a duplájára emelkedett, a világ jegybankjai példátlan felvásárlási hullámba kezdtek. Kína és Lengyelország száztonnás tételekben növelte tartalékait, ezzel toronymagasan ők voltak az elmúlt időkben a legnagyobb aranylázban. Viszont a top10-be Magyarország is befért a 9. helyen. Hazánk mellett több feltörekvő ország szintén jócskán bevásárolt, de azért akadt jópár állam, ami csökkentette aranykészletét.
Miközben az arany ára 2020 óta több mint 230 százalékkal emelkedett, a világ jegybankjai a modern kori történelem egyik legnagyobb aranyvásárlási hullámát indították el. A nemesfém sok ország számára már nem pusztán fedezeti eszköz, hanem stratégiai tartalék lett egy olyan időszakban, amelyet geopolitikai feszültségek, devizaingadozás és a dollárfüggőség csökkentésére irányuló törekvések jellemeznek.
Ugyanakkor nem minden ország ugyanazt az utat választotta. Miközben egyes államok agresszíven halmozták fel az aranytartalékot, mások csökkentették készleteiket. A World Gold Council adatai alapján összeállított rangsor azt mutatja meg, mely országok növelték legnagyobb mértékben, illetve melyek faragták le leginkább aranytartalékaikat az elmúlt öt évben.
Kína és Kelet-Európa az aranyláz élén
Az adatokból kiderül, hogy a 15 legnagyobb nettó vásárló együtt közel 2000 tonnával növelte aranytartalékát 2020 óta. Ez jól jelzi, hogy az állami szektor stratégiájában széles körű elmozdulás történt.
A legnagyobb növekményt Kína érte el, amely több mint 350 tonnával bővítette készleteit az időszak során. Szakértők megjegyzik, a lépés illeszkedik Peking régóta követett stratégiájához, amely a dollárkitettség mérséklésére és a nyugati pénzügyi rendszerektől való függés csökkentésére törekszik. Az arany ebben a megközelítésben politikailag semleges, stabil tartalékeszközként funkcionál.
Kína mögött szorosan Lengyelország következik, amely több mint 300 tonnával növelte aranyállományát. Varsó hosszabb távú monetáris biztonsági stratégiájának részeként erősíti tartalékait, különös tekintettel a régió biztonságpolitikai kockázataira.
A legnagyobb vásárlók között szerepel Törökország és India is. Mindkét ország tartós inflációs nyomással és devizaingadozással szembesül, ami az aranyat különösen vonzó fedezeti eszközzé teszi a hivatalos tartalékokban.
A feltörekvő piacok is ráléptek a gázra
A legnagyobb vásárlók mögött több feltörekvő gazdaság is látványos aranyfelhalmozásba kezdett. Brazília több mint 100 tonnával növelte tartalékait, míg Azerbajdzsán esetében a bővülés a szuverén vagyonalapon, az Állami Olajalapon keresztül valósult meg.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a top10-be bizony Magyarország is befért. Mégpedig az összesített lista 9. helyén. 2020-2025 között nettó 78,5 tonnával nőtt a magyar aranytartalék.
De hazánk mellett Japán, Thaiföld és Szingapúr szintén növelte aranytartalékát, ami jól mutatja, hogy az arany iránti érdeklődés nem csupán geopolitikai okokra vezethető vissza, hanem szélesebb körű biztonsági és stabilitási megfontolásokra is. A gazdasági bizonytalanság, az inflációs nyomás és a devizapiaci kilengések idején az arany ismét stabilizáló eszközként került előtérbe.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Voltak, akik inkább csökkentettek
Miközben a világ jegybankjainak többsége aranyat halmozott fel, néhány ország éppen ellenkező irányba mozdult el.
Ahogy az adatokból is látjuk, a legnagyobb csökkentést a Fülöp-szigetek hajtotta végre, több mint 65 tonnával mérsékelve tartalékait. Kazahsztán és Srí Lanka szintén jelentős eladásokat könyvelt el, ami mögött gyakran belső likviditási nyomás vagy gazdasági stressz miatti tartalék-átrendezés állhatott.
Európában Németország és Finnország mérsékeltebb csökkentést hajtott végre, míg Svájc esetében gyakorlatilag elhanyagolható volt a változás. Ez jól illeszkedik a svájci jegybank hagyományosan kiegyensúlyozott, kevésbé aktív aranykezelési stratégiájához.
Újra középpontban az arany
Az elmúlt öt év adatai világosan mutatják, hogy az arany ismét a globális tartalékpolitika egyik sarokkövévé vált.
Bár az egyes országok eltérő stratégiát követtek, a tendencia egyértelmű: a geopolitikai feszültségek és a monetáris bizonytalanság korszakában a csillogó sárga nemesfém újra stratégiai jelentőségű eszközzé lépett elő.