Közel másfél év szünet után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
Az elemzés szerint az árrésstop látványosan átrendezte az üzlettípusok forgalmát.
A lépés nem okozott meglepetést, megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak.
Varga Mihály szerint a kedvező adatok ismeretében lehetett úgy dönteni, hogy kamatot vágjon a Monetáris Tanács.
A közelmúltban több európai országban is aktív beszédtémává vált az euró bevezetése.
Közel másfél év szünet után minden jel arra mutat, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden megkezdi a kamatcsökkentési ciklust.
Az ápolók bruttó átlagbére 338 ezerről 746 ezer forintra nőtt, a segédápolóknál is hasonló a tendencia.
A forint az elmúlt időszakban látványosan erősödött az euróval szemben, az elmúlt 11 hónapban mintegy 7,3 százalékkal értékelődött fel
Az Európai Bizottság friss tanulmánya azt vizsgálja, hogyan változott meg az egyes tagállamok költség- és árversenyképessége a 2020–2024 közötti inflációs sokk után.
A hazai lakosság közel egyharmada él abszolút szegénységben az Európai Bizottság új mérési módszere alapján.
Az inflációs sokk után a magyar vásárlók nem tűntek el, csak óvatosabbak és sokkal tudatosabbak lettek.
Újabb közös kutatást indít a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem, ezúttal a hűségkártyák világát vesszük górcső alá.
A magyar infláció nem csupán nagyobb mértékű, hanem eltérő szerkezetű is volt a nyugat-európai országokhoz képest.
Miközben az arany ára 2020 óta több mint a duplájára emelkedett, a világ jegybankjai példátlan felvásárlási hullámba kezdtek.
A gépjárműadó mértéke 2026-ban a tavalyi 4,3 százalékos inflációnak megfelelően emelkedik Magyarországon.
Miközben az infláció éves átlaga alig haladta meg a 2 százalékot, és havi szinten is csupán 0,3 százalékos volt a drágulás, több termék ára jelentősen csökkent.
Blochamps elemzése szerint az egymilliárdos „gazdag-küszöb” ma már nem a kivételes vagyont jelöli, sokkal inkább az elmúlt évtized inflációját és ingatlanár-robbanását tükrözi.
A szervezet úgy látja, ez a döntés a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát jelzi.
Miközben az éves átlagos infláció 2,1, a havi pedig mindössze 0,3 százalék volt, azért bizonyos termékek ezeknél az adatoknál brutálisan nagyobb mértékben drágultak.
A januári infláció jelentősen mérséklődött Magyarországon, ami kedvező gazdasági jelzés, ugyanakkor a banki költségek terén kedvezőtlen változást is hozhat.
