Pénzcentrum • 2026. február 16. 08:44
Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a közép-kelet-európai térséget, köztük Magyarországot különösen súlyosan érintette a 2020 és 2024 közötti inflációs hullám, amely alapjaiban rengette meg a régió évtizedek óta működő gazdasági modelljét. A tanulmány rámutat, hogy a drágulás nem csupán nagyobb mértékű, hanem eltérő szerkezetű is volt a nyugat-európai országokhoz képest, ami jelentősen átrendezte az uniós tagállamok versenyképességi rangsorát - írta a Portfolio.
Az Európai Bizottság elemzése alapján a koronavírus-járvány kitörését követően a közép-kelet-európai országok gazdasági felzárkózását támogató feltételek gyökeresen megváltoztak. A pandémia kezdetben keresleti és munkaerőpiaci zavarokat okozott, később a globális ellátási láncok felbomlása és a kormányzati támogatási programok inflációs nyomást generáltak. Az orosz–ukrán háború következtében kialakult energiaválság pedig végleg pontot tett az évtizedes árstabilitás végére.
A GDP-deflátor mutatója alapján számított áremelkedés tekintetében óriási különbségek mutatkoztak az uniós tagállamok között. Míg Franciaországban csupán 15 százalékos volt a drágulás az ötéves időszakban, addig Magyarország vezette a listát 60 százalékos növekedéssel. A Bizottság szakértői szerint ezek az eltérések egyedi kockázati tényezőkre vezethetők vissza, amelyek összefüggésben állnak az egyes gazdaságok szerkezetével, energiaintenzitásával, importfüggőségével és a kiindulási versenyképességi helyzettel.
Az elemzés megállapítja, hogy míg kezdetben az importált energiahordozók áremelkedése hajtotta az inflációt, 2023–2024-re a belföldi tényezők – különösen a bérnövekedés és a hazai inputköltségek – vették át a főszerepet. A munkabérek ekkorra pótolták a korábban elszenvedett vásárlóerő-veszteséget, és a költségoldali infláció meghatározó összetevőjévé váltak.
Magyarország helyzete sajátos volt ebben a folyamatban: miközben a kontinens egyik legdinamikusabb bérnövekedését tapasztalta, ezt a rekordmagas infláció semlegesítette, így reálértéken a bérek nem emelkedtek kiugró mértékben. Ugyanakkor az elemzés kiemeli, hogy hazánkban a beruházások drágulása különösen jelentős volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt három évben a beruházások volumene drasztikusan visszaesett.
Versenyképességi szempontból az egységnyi munkaerőköltség (ULC) alakulása bizonyult kulcsfontosságúnak. A Bizottság számításai szerint a munkavállalói kompenzáció növekedését a termelékenység javulása csak minimálisan tudta ellensúlyozni, így a legtöbb európai ország versenyképességi hátrányt szenvedett el. Ez a jelenség különösen Romániában, Bulgáriában, Litvániában és Horvátországban volt markáns, de Magyarország is az ötödik helyen szerepel ezen a listán.
A tanulmány fontos megállapítása, hogy a vállalati profitráták változatlanul maradtak Európa-szerte. Ez cáfolja azt a széles körben elterjedt feltételezést, miszerint az inflációt elsősorban a cégek indokolatlan áremelései hajtották volna. A drágulás fő oka a termelési költségek emelkedése volt, amit a vállalatok kénytelenek voltak érvényesíteni az áraikban. Csupán két ágazatban – az energiatermelésben és az ingatlanszolgáltatásokban – növelték arányosan is profitjukat a cégek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az elemzés visszatérő megállapítása, hogy a legerősebb inflációs hatások éppen azokat a közép-kelet-európai országokat sújtották, amelyek gazdasági felzárkózási folyamatban vannak. Ez részben természetes velejárója a konvergenciának, hiszen az árak és bérek uniós átlaghoz való közeledése a felzárkózás része. A folyamat felgyorsulása azonban problémát jelent, mert aláássa a régió évtizedek óta alkalmazott, alacsony költségekre és a külföldi működőtőke vonzására épülő gazdasági stratégiáját.
A Bizottság figyelmeztetése szerint a közép-kelet-európai országok a növekedési csapda veszélyével néznek szembe, amennyiben nem hajtanak végre jelentős szerkezeti reformokat. A hagyományos modell támogató feltételei – az olcsó munkaerő és alapanyagok, valamint a kedvező intézményi környezet – ugyanis fokozatosan kimerülnek.
A régióban Lengyelország tűnik a legfelkészültebbnek a szükséges váltásra. Varsó évtizedek óta következetesen fejleszti humántőkéjét, 2008 óta konszenzusos iparpolitikát valósít meg, 2015 óta pedig jelentős forrásokat fordít a hazai vállalatok és az innováció támogatására. Ezzel szemben a többi ország, köztük Magyarország, fokozódó strukturális nehézségekkel és a növekedési tartalékok kimerülésével küzd. Bár ezeket a problémákat nem az elmúlt öt év inflációs hulláma okozta, az ár- és bérszínvonal gyors emelkedése egyértelműen sürgősebbé tette a gazdasági felzárkózási stratégia alapvető újragondolását.
Címlapkép: Komka Péter, MTI/MTVA