Pénzcentrum • 2026. március 3. 11:10
A március elején kiéleződő iráni konfliktus azonnal éreztette hatását a globális tőkepiacokon. A befektetői kockázatkerülés erősödésével párhuzamosan megugrott az olaj ára és a dollár árfolyama, valamint megnőtt a kereslet az olyan biztonságos menedékeszközök iránt, mint az arany. A feszültség eszkalálódása – különösen a Hormuzi-szoros esetleges lezárása – tartós inflációs nyomást és globális ellátási zavarokat vetít előre. Ez Magyarországon leginkább a forint gyengülésében és az üzemanyagárak emelkedésében nyilvánulhat meg.
A jelenlegi piaci folyamatok legfőbb mozgatórugója a bizonytalanság, amely eltérően hat az egyes gazdasági ágazatokra. A helyzet vesztesei közé tartoznak a Közel-Keleten jelentős kitettséggel rendelkező szektorok; a légitársaságok és az autógyártók részvényei például látványos esést szenvedtek el. Ezzel szemben a védelmi ipar és az energiaszektor papírjai felértékelődtek a megváltozott biztonságpolitikai környezetben. Érdekes piaci jelenség, hogy az izraeli tőzsde a várakozásokkal ellentétben pozitív korrekcióval reagált az eseményekre - írja a Portfolio.
A makrogazdasági kilátásokat alapvetően az határozza meg, hogy milyen sávban stabilizálódik az olaj világpiaci ára. A legrosszabb forgatókönyv szerint a Hormuzi-szoros blokádja esetén a jegyzés a 100-120 dolláros extrém szinteket is elérheti. Egy tartósan 100 dollár feletti hordónkénti ár nemcsak az inflációs nyomást fokozná, hanem az Európai Unióban és Magyarországon is kényszerű módosításokat eredményezne a monetáris politikában. Ez a tervezett kamatcsökkentési ciklusok elhalasztását vonná maga után. A logisztikai költségek emelkedése – a biztosítási díjak megugrása és a tengeri szállítmányozás nehézségei miatt – további terhet ró a gazdaság szereplőire.
A magyar gazdaság számára a legközvetlenebb kockázatot a devizaárfolyam alakulása jelenti. Bár a magas devizatartalékok jelenleg megfelelő puffert biztosítanak a forintnak, a globális kockázatkerülés és az ország energiaimport-függősége miatt a hazai fizetőeszköz továbbra is sérülékeny. Amennyiben az energiaárak emelkedése miatt romlik a folyó fizetési mérleg, az középtávon komolyabb leértékelődési nyomást helyezhet a forintra.