Pénzcentrum • 2026. március 10. 08:30
Az iráni háború nyomán száz dollár fölé emelkedett az olaj, és hatvan dollárig szökött a gáz európai jegyzése, ami az energiaimport-függő magyar gazdaságot több csatornán keresztül is erőteljesen érinti. A hatások a külső egyensúlytól a forintárfolyamon és az infláción át a költségvetésig és a kamatpolitikáig begyűrűznek, bár egyelőre nem tekinthetők súlyosnak – a kulcskérdés az, hogy a sokk mennyire lesz tartós - írja a Portfolio.
A 2022-es energiaválság óta jól ismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül az energia drágulása végigfut a magyar gazdaságon. Most újra aktiválódtak ezek a csatornák.
- Külső egyensúly: Az energiaárak hirtelen megemelkedése mindig az importőr és az exportőr országok közötti jövedelemelosztás átrendeződésével jár. Magyarország importszámlája ilyenkor hirtelen megugrik, a deviza iránti kereslet megnő, az ország sérülékenysége fokozódik. A magyar gazdaság jelenleg nagyjából nullszaldós a külső finanszírozás szempontjából, kissé romló tendenciával. Az eddigi energiadrágulás az első becslések szerint 2–4 milliárd eurós többletfinanszírozási igényt teremthet, ami hozzávetőleg a GDP másfél százaléka.
- Forintárfolyam: A devizapiacon a megnövekedett dollárkereslet önmagában is a forint leértékelődése felé hat. A spekulatív pozíciókkal telített piacon a forint mellett felépült carry trade pozíciók zárása tovább fokozza az árfolyam ingadozását. Ha az energiaárak tartósan magasak maradnak, az a versenyképesség szélesebb értelemben vett romlásához vezet, és a külső egyensúlyt biztosító egyensúlyi árfolyam is lejjebb kerül. Ez fájdalmas alkalmazkodást jelent, hiszen az egyensúly helyreállása a gazdasági aktivitás visszafogásán keresztül zajlik. A forint már most megsínylette az iráni háborút: a korábbi durva túlvettség eltűnt, az energiaárakkal szembeni sérülékenységet a piac büntette. Hogy az egyensúlyi árfolyam fundamentális alapjai tartósan sérültek-e, egyelőre nem lehet megítélni, hiszen a sokk sem végső mérete, sem tartóssága nem látszik.
- Növekedés: A drágább energia bizonyos gazdasági tevékenységeket kiáraz, a többit megdrágítja, ami a vásárlóerő csökkenésével jár. Ez visszahat az amúgy is gyenge hazai konjunktúrára, ráadásul fejlett exportpiacainkat szintén fékezi az energiadrágulás. A hatást erősíti, hogy a magyar gazdaság szerkezete viszonylag energiaigényes. Bő három évnyi stagnálás után az idén már szemmel látható növekedést vártak a szakértők. Egy alig egy hete tartó geopolitikai konfliktus hatásai természetesen még nem jelennek meg a kemény makroadatokban. Ha azonban elhúzódik, ez lehet az a tényező, ami sokadszorra is eloszlatja az élénkülésről szóló reményeket.
- Infláció: Az energiaárak emelkedése közvetlenül – például az üzemanyagárakon keresztül – és közvetve, a termelési költségek megemelésén át is felfelé hajtja az árakat. A forint gyengülése az importcikkeket és az azokkal versenyző hazai termékeket is drágítja. Különösen veszélyes, hogy a közelmúlt inflációs sokkjai miatt az inflációs várakozások könnyen újra megemelkedhetnek, és az átárazás sebessége is nagy lehet. A mostani elmozdulások tartóssága esetén ökölszabályokkal számolva akár 2,5 százalékponttal is felfelé mozdulhatna az inflációs pálya. A határidős világpiaci árak azonban messze nem emelkedtek ennyit – éppen azért, mert a piac egyelőre nem várja tartósnak az olajpiac háborús sokkját –, ez alapján inkább 1–1,5 százalékpontos hatás valószínűbb. Ez azonban még mindig bőven eltávolítja az inflációt a jegybanki három százalékos céltól.
- Költségvetés: Az állam a közvetlen energiafelhasználáson és a lakossági energiaellátáson keresztül közvetlenül is kitett az áremelkedésnek. A növekedési veszteség az amúgy sem kicsi államháztartási hiányt tovább emeli, akárcsak a kötvényhozamok emelkedéséből fakadó magasabb kamatkiadások. A pontos hatás elsősorban attól függ, hogy a kormányzat az ármeghatározó és szabályozó eszközeivel mennyit vállal át a gazdaság többi szereplőjétől. A helyzetet bonyolítja a választási kampány és a költségvetés amúgy is ingatag állapota. Ha az infláció kisebb mértékben emelkedik, mint amennyivel a reál-GDP-növekedés lassul és a költségvetési hiány nő, az államadósság-pálya biztosan emelkedő marad.
- Kamatpolitika: Az inflációs sokk, a kockázati felárak emelkedése és a forint volatilitásából fakadó pénzügyi stabilitási kockázat elakaszthatja az éppen csak meginduló kamatcsökkentési ciklust. Szélsőséges esetben akár kamatemelést is kikényszeríthet. A 2022-es válság keserű tanulsága volt a magasra szökő és beragadó inflációs várakozás, valamint a lakossági megtakarítások devizába menekülése. A kamatcsökkentések már kiárazódtak a piaci eszközökből, de ez a reakció nem állandó: a helyzet javulása vagy elhúzódása bármelyik irányba elmozdíthatja a hozamgörbét.
Összességében a magyar gazdaság energiasokk-kitettsége miatt érdemi hatások már most látszanak, ám ezek egyelőre nem súlyosak. A kulcskérdés, hogy a sokk mennyire lesz tartós, erősödik-e vagy mérséklődik a következő hetekben, hónapokban.
2022-ben tavasszal lehetett először figyelmeztetni rá, hogy az energiaválság nagyon durván megütheti a magyar gazdaságot – az igazi hatás azonban csak ősszel érkezett meg. A mostani helyzettel az a közös pont, hogy akkor sem és most sem a legerősebb fundamentumokkal éri a magyar gazdaságot az energiaársokk.