Tóth Viktória • 2025. július 12. 09:55
A töltött káposzta egyike a legnépszerűbb hagyományos fogásoknak Magyarországon, azonban kevesen készítik úgy, ahogy a 20. századi magyar konyhaművészet egyik leghíresebb személyisége, Horváth Ilona. Ki volt ő, mikor élt és mi mindent érdemes tudni róla? Fellapoztuk a szakácsnő 1955-ben megjelent kötetét és megkerestük az igazi töltött káposzta receptjét – máris mutatjuk, hogyan készül a magyarok nagy kedvence.
Kevés olyan magyar háztartás létezik, ahol ne porosodna néhány régi szakácskönyv a polcon – ezek közül az egyik ráadásul nagy eséllyel Horváth Ilona Szakácskönyve, amelyet a 20. század második felében úgy kapkodták, mint a cukrot. Horváth Ilona a kora egyik legnagyobb konyhaművészeti szaktekintélyeként maradandó hatást gyakorolt a modernkori magyar étkezési kultúrára, és bár számos nemzetközi fogás készítését is leírta, kifejezetten a klasszikus magyar ételek jelentették munkássága fő csapásvonalát.
Ki volt Horváth Ilona?
Horváth Ilona 1906-ban, Brassón született, egy horvát származású, kilencgyermekes család ötödik gyerekeként. Tanítónői diplomáját Nagyszebenben szerezte, tanított Hegyközújlakon, Krasznán, majd 1933-tól a Szeben környéki falvak között utazva oktatott háztartási ismereteket, a későbbiekben pedig gazdasági, énektanári és kántori okleveleket szerzett, sőt mi több, nővérként is dolgozott. Ezzel párhuzamosan fiatal korától fogva receptgyűjtéssel foglalkozott, egyházi berkekben már az 1930-as években nagy nevet szerzett, és ki is nevezték egy nagyváradi, végzett tanítónők számára induló iskola igazgatójává.
A második világháború borzalmai elől 1944-ben Budapestre menekült, egy évvel később a törökszentmiklósi gazdaasszonyképző iskola igazgatója lett. Bár sohasem házasodott meg, karrierútja során jelentős sikereket ért el: a későbbiekben újabb tanári oklevelet szerzett történelem-magyar szakirányon, a majd az 1946-ban megalakult Móricz Zsigmond Gimnázium (később Bercsényi Miklós Gimnázium) leánykollégiumának az igazgatónője lett, ahol 15 évig tanított, rengeteget főzött és a receptjeivel foglalkozott. 1967-ben nyugdíjazták, élete utolsó két évében, 1969-ben bekövetkezett korai haláláig pedig Komáromban élt.
Horváth Ilona Szakácskönyve
Horváth Ilona híres szakácskönyve sokéves szakmai tapasztalat gyümölcseként 1955-ben látott napvilágot – ekkoriban a szerző 49 éves volt. A mű első kiadása Háztartási tanácsadó útmutató gazdaasszonykörök vezetői részére címmel jelent meg, egy vékony, mindössze 125 oldalas kiskönyvként, amit már a következő évben, bővített kiadás formájában újra piacra dobtak. A könyv azóta több mint 20 kiadást élt meg, változatos formában.
A szakácskönyv vélhetően egyszerűségének és szakszerűségének köszönhette a sikerét. Fontos hozzáfűznünk, hogy nem egy sima szakácskönyvről van szó: a kötet nemcsak recepteket tartalmaz, hanem háztartási alapismereteket és praktikus konyhatechnológiai tanácsokat is. Mondhatni valódi „tankönyvről” van szó, amelyből bármelyik kezdő háziasszony megtanulhatta, hogy is kezdjen hozzá az alapanyagok feldolgozásához és a főzéshez.
Recept: Horváth Ilona töltött káposztája
A szakácskönyvet a kezünkbe fogva mi másra esett volna a választásunk, mint az 1993-ban megjelent kiadás borítóján díszelgő klasszikus töltött káposztára? Egy olyan ételről van szó, amit bármelyik évszakban elkészíthetünk, bármilyen alkalomra - azonban, mielőtt nekifognánk, jó, ha tudjuk, hogy a káposzták töltése a kevésbé gyakorlott kezek számára időigényes munka lehet, ezért szánjunk kellő időt és türelmet az elkészítésükre. Érdemes nagyjából 4 órával tálalás előtt nekifognunk az elkészítésének, ebbe belekalkulálva az előkészületek idejét (pl. hagyma dinsztelése, rizs előpárolása), a hosszas főzési időt (mi valamivel tovább főztük, mint 2 óra) és a habarás, tálalás idejét is.
Hozzávalók, az eredeti recept szerint
- 40 dkg darált sertéshús (esetleg fele marha)
- 30 dkg sertésoldalas
- 10 dkg rizs
- 8-10 savanyúkáposzta-levél
- 1 kg szálas savanyúkáposzta
- 3 ek olaj vagy 5 dkg zsír
- vöröshagyma
- 3 dl tejföl
- 3 dkg liszt
- törött bors
- pirospaprika
- só
A töltött káposzta elkészítése
A darált húshoz hozzáadjuk a félig párolt rizst, ½ fej apróra vágott és üvegesre párolt hagymát, a sót, a borsot és jól elkeverjük. Lazíthatjuk a tölteléket tojással vagy egy marék apróra vágott savanyú káposztával. 8-10 db káposztaleveleket a vastag erektől megtisztítunk és a hússal megtöltjük úgy, hogy a tenyerünkre helyezzük a káposztalevelet, középre egy kanál darált húst teszünk. A levél alsó felét felhajtjuk, két oldalt szorosan összecsavarjuk, és a felső szélét ujjunkkal benyomkodjuk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egy lábasban a zsiradékon megpirítjuk az apróra vágott hagymát, meghintjük kevés paprikával és a vágott káposzta felét beleterítjük. A csontokat vagy bőrös részeket (ha vannak) is a lábas aljára helyezzük. Rakjuk rá sorba a töltelékeket, illetve a sertésoldalast, a tetejét káposztával befedjük, annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje és befedve, csendesen főzzük kb. 2 óra hosszat, amíg jól megpuhul. Utána a húst és a töltelékeket kiszedjük, és a káposztára ráöntjük a liszttel elkevert tejfölt, szükség szerint vízzel hígítjuk és pár percig főzzük.
Tálaláskor mély főzelékes tál aljába rakjuk a vágott káposztát, ráhelyezzük a töltelékeket, tetejét tejföllel meglocsoljuk, és a feldarabolt oldalassal körítjük. A töltött káposztát előző napon is elkészíthetjük, és másnap nagyon lassan, kevés víz hozzáadásával felmelegíthetjük. Nyáron házilag savanyított káposztából is készíthetjük, viszont, ha télen nincs savanyú fejes káposztánk a töltelék elkészítéséhez, úgy erre a célra használhatunk gyengén megforrázott, vastag ereitől megtisztított édes káposztaleveleket is.
Tippek és tapasztalatok
Az ételről elöljáróban elmondhatjuk, hogy egy igazi magyaros ízbombáról van szó: Ilona receptje mindent hozott, amit egy jóféle magyar töltött káposztától csak várhatunk: jókora adagot készítettünk, nem volt hiány töltelékből, a sertésoldalas, amit pedig beletettünk, csak még ízgazdagabbá, szaftosabbá varázsolta az ételt. A recept nem írta, hogy pontosan mennyi hagymát dinszteljünk, így mi egy nagy fej hagymát indítottunk meg a zsíron (olajjal is ugyanígy készíthető). A rizshez 1:1 arányban adtunk vizet, amit lefedve, kis lángon pároltunk, kb. 8-10 percig. Sózzunk, borsozzunk ízlés szerint, a paprikát ne sajnáljuk.
Tipp: mielőtt beletesszük az oldalast, célszerű néhány ujjnyi darabra szeletelni, így a hús könnyebben elfér a fazékban vagy más főzőedényben. Mi nem fazékban, hanem öntöttvasedényben főztük, ami ugyanúgy megfelel a célnak, azonban akár hagyományos káposztafőző kerámiaedényben is elkészíthetjük. Tálaláskor ne feledkezzünk meg a friss kenyérről, ha pedig néhány tölteléket és egy kis káposztát el szeretnénk tenni a fagyasztóba (tényleg óriási adag készült), azt azelőtt tegyük meg, hogy behabartuk volna a levet.
Fotók: Tóth Viktória