Megszereztük a legfinomabb aranygaluska receptjét: gyermekkori ízek, házi vaníliasodóval

Rég ettél már igazi házias aranygaluskát? Mutatjuk, hogyan készül a magyarok rusztikus diós süteménye, mi minden kell a kelt tésztába és milyen variációit ismerjük. Hogyan készül a klasszikus vaníliasodó a legegyszerűbb, hétköznapi alapanyagokból és milyen megúszós trükköket érdemes ismernünk, ha minél kevesebb munkával akarunk lenyűgöző desszertet készíteni?

Ünnepi desszertek nyomában

Bár advent első vasárnapja 2025-ben november 30-ra esik, már a hónap közepén megnyitottak a nagyobb belföldi karácsonyi vásárok. Nem véletlen, hogy ilyen népszerű ez a program: ahogy fokozódik az ünnepi hangulat, egyre jobban kívánjuk a laktató karácsonyi ételeket és desszerteket. A karácsonyi sütemények többségében nehezebb, töményebb édességek, melyeket olyan szimbolikus egészség-, gazdagság- és szerencsehozó hozzávalókból készítünk, mint a mák vagy a dió.

Na de mégis, melyek azok a karácsonyi sütemények, amelyeket minden évben „kötelező” megkóstolni? Nos, a klasszikus mákos- és diósbejgli mellett ilyenkor kerül elő a pozsonyi kifli, a hókifli és a flódni receptje, de az olyan finomságokról sem szabad megfeledkeznünk, mint a mákos guba, a kürtőskalács, a máglyarakás vagy az aranygaluska.  Az aprósüteményekkel sem lőhetünk mellé: könnyű és gyors elkészíteni többek között a kókuszgolyót, a linzert és a mézeskalácsot is.

Az aranygaluska rövid története

Az aranygaluska egy klasszikus magyar kelt tésztás sütemény, melynek nevével ellentétben a valóságban semmi köze sincs a galuska néven is nevezett nokedlihez. Ez egy cukrozott dióba forgatott tésztagombócokból álló sütemény, amelyet vaníliasodóval vagy borsodóval (kissé savanykásabb, citrusosabb öntet süteményekhez) szokás tálalni. A hagyományos diós mellett többféle verzióját is ismerjük: készíthetjük fahéjjal, mákkal, mandulával, rétegezhetjük mazsolával, lekvárral, akár gyümölcsökkel is.

Az aranygaluska születésének konkrét körülményeit nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy a desszert készítése valamikor az 1800-as évek során jött divatba. Az 1862 és 1874 között megjelent, hat kötetes Czuczor-Fogarasi szótárban már szerepelt az aranygaluska, mint kifejezés, emellett Jókai Mór is említést tett róla egy 1862-ben megjelent cikkében a Vasárnapi Újságban. Jókai a tordai aranygaluskát emelte ki egy olyan ételként, ami után „a külföldre jutott magyar ember visszasohajtozik”.

Sokan nem tudják, de a magyar aranygaluska Amerikában is népszerű sütemény. Az 1900-as évek második felében Amerikába emigráló magyarok és magyar zsidók nyitotta pékségek kínálatában rendszeresen szerepelt az aranygaluska, így hamar népszerű desszertté vált külföldön is. A recept megjelent Betty Crocker híres szakácskönyvében is, egyszer pedig a Fehér Házban is felszolgálták a karácsonyi vacsorán, még Ronald Reagan elnök idejében, az 1980-as években.

Recept: Aranygaluska vaníliasodóval

Most pedig nézzük, hogyan készül az aranygaluska nagymamánk régi receptje szerint, könnyű kelt tésztával, igazi házi sodóval! Mi egy 20x30-as méretű fém tepsiben sütöttük meg, azonban nyugodtan készíthetjük kerek tortasütőformában, öntöttvas edényben, vagy akár kerámiatálban is. Fontos, hogy a sütőalkalmatosság legalább 5 cm mély legyen, hogy a kis tésztagombócokat egymás tetejére tudjuk halmozni, ugyanis ennek köszönhetjük a sütemény rusztikus megjelenését.

A kelt tészta hozzávalói

• 550 g búzafinomliszt
• 20 g friss élesztő
• 70 g vaj vagy margarin
• 3 dl tej
• 1 bio citrom héja (reszelve)
• 1 púpozott ek kristálycukor
• 2 db tojássárgája
• 1 csipet só
• + egy kevés margarin a tepsi kikenéséhez

A tésztagombócok forgatásához

• 250 g darált dió
• 120 g kristálycukor
• 150 g olvasztott vaj vagy margarin

A vaníliasodó hozzávalói

• 7 dl tej
• 4 db tojássárgája
• 1 vaníliarúd kikapart magja (vagy 2-3 ek vaníliaaroma)
• 70 g kristálycukor
• 2 ek liszt

A tészta elkészítése

Az aranygaluska tésztája egy hagyományos kelt tészta: először langyosítsuk meg a tejet, adjunk hozzá egy kevés cukrot, morzsoljuk el benne az élesztőt és hagyjuk 10-15 perc alatt felfutni. A felfuttatott élesztős tejet egy dagasztótálban adjuk hozzá a liszthez, az olvasztott, de nem forró vajhoz, a tojások sárgájához és a többi cukorhoz. Ízesítsük egy kezeletlen héjú citrom reszelt héjával és egy csipet sóval.

Dagasszuk ki kézzel vagy robotgéppel a tésztát jó alaposan (egy aránylag lágy, kissé ragacsos tésztát fogunk kapni végeredményül), majd egy konyharuhával letakarva kelesszük 1 órán keresztül langyos helyen. Amíg a tészta kel, kenjük ki a tepsit margarinnal, készítsük el a vaníliasodót és a diós keveréket.

A vaníliasodóhoz keverjük simára a tojások sárgáját a cukorral, illetve a liszttel. A tejet egy külön lábasban forraljuk fel, benne a vaníliarúd kikapart magjával vagy a vaníliaaromával. A forró tejet folyamatos kevergetés mellett, apránként öntsük hozzá a tojásos keverékhez, majd kezdjük el kis lángon főzni, tovább kevergetve. Főzzük addig, míg a sodó krémes sűrűségű nem lesz (sűrűnek, de folyékonynak kell lennie, nem pudingos állagúnak), majd zárjuk el a lángot.

A megkelt tésztát borítsuk ki lisztezett deszkára, nyújtsuk egy ujjnyi vastagságúra, majd egy kisebb méretű pogácsaszaggatóval szaggassuk vaskos kis korongokra. A maradékot gyúrjuk össze, nyújtsuk újra és addig szaggassuk, míg az összes tészta el nem fogy. A korongocskákat ezután mártsuk az olvasztott vajba, majd hempergessük meg a cukor és darált dió keverékében és sorakoztassuk őket a tepsibe össze-vissza, egymás tetejére (a mi tepsinkben 2 réteg jött ki ennyi tésztából).

Fedjük le a tepsit alufóliával, majd helyezzük 180°C-ra előmelegített sütőbe 45 percre, süssük hőlégkeveréses módban (a fóliára azért van szükség, mert a dió könnyen megég). Ha letelt a 45 perc, távolítsuk el a fóliát és süssük az aranygaluskát további 10-15 percig, egészen addig, míg szép aranybarna nem lesz. A kész aranygaluskát szedjük tányérokba (kanállal szokás szedni, nem késsel vágni), majd kínáljuk vaníliasodóval meglocsolva.

Tippek és tapasztalatok

Az aranygaluska tésztáját először 500 g liszttel készítettük, azonban úgy ítéltük meg, hogy a tészta ebben a formában annyira lágy, hogy mindenképp szükséges volt egy kevés liszttel szilárdítanunk (50 g nem sok, kb. 2 evőkanálnyi), hogy könnyebb legyen dolgozni vele. A megkelt tészta maga is nagyon-nagyon könnyed és puha volt, a szaggatásnál érdemes lisztezni, mert egy kicsit ragad. A végeredmény egy nagyon könnyed, légies sütemény lett, ami nagyon népszerű volt és pillanatok alatt elfogyott.

A sodónál arra figyeljünk oda, hogy ne érje azonnal magas hő a tojásos keveréket – mindenképpen apránként húzzuk fel a vaníliás tejjel és sűrűn kevergessük, különben a tojássárgája ahelyett, hogy besűríti a sodót, kicsapódik az edényben. Ha valaki nem szeretne a házi sodóval bajlódni, egyszerű vaníliapudinggal is helyettesítheti azt: folyékonyabb állagért főzzük másfélszer annyi tejjel, mint amennyit a puding tasakja ajánl.

Fotók: Tóth Viktória