Pais-Horváth Szilvia • 2026. március 6. 06:57
Tavasz elején járunk: az olvadás és a nagyobb csapadék ellenére is rekordközeli alacsony a Balaton vízszintje, ami sokakban aggodalmat kelt. Mi történik a magyar tengerrel? Milyen hatással lehet mindez a nyári turizmusra, a hajózásra és a vízminőségre? Utánajártunk, mit mondanak a hazai szakemberek, és azt is megnéztük: egy friss kutatás szerint milyen jövőt képzelnek el a magyarok a Balatonnak.
Ahogy a HelloVidék is beszámolt róla, tavaly őszre a Balaton vízszintje riasztóan alacsonyra, 67–76 cm közé csökkent. Nem egy partszakaszon, ahol korábban még a tó vize hullámzott, homokpadokon sétálhattunk. A helyzet tavaszra se lett sokkal jobb, a Balaton vízszintje jelenleg is elmarad a sokéves átlagtól: a vízállás 88 cm körül mozog, ami a hírek szerint komoly aggodalmat kelt mind a szakmai, mind a turisztikai körökben. Természeti jelenség ez, a klímaváltozás, vagy más tényezők befolyásolták a helyzetet? Milyen hatással lehet mindez a nyári turizmusra, a hajózásra és a vízminőségre? Próbáltunk utánaérdeklődni, kérdéseinkre az Országos Vízügyi Főigazgatóság válaszolt, de igyekeztünk alaposan utánajárni a témának.
Ahogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság a HelloVidékkel közölte, "a Balaton vízgyűjtőjén 2025-ben a lehullott csapadék mennyisége területi átlagban mintegy 23%-kal maradt el a sokévi átlagtól." Ez az átlagosnál szárazabb vízháztartási helyzetet eredményezett, amely befolyásolta a jelenlegi vízállást. A tó esetében ugyanakkor – hangsúlyozták a vízügyi szakemberek – természetes jelenség az átlagvízállás változása, amely a száraz és nedves periódusok váltakozásához igazodik. A hosszú távú mérési adatok alapján a jelenlegi vízállás az esetek körülbelül 60%-ában magasabb volt az adott időszakban, tehát kissé elmarad az időszakra számított átlagtól.
Nincs a Balaton közvetlen kiszáradásveszélyben
A szakemberek szerint azonban a klímaváltozás hosszabb távon fenntarthatatlanná teheti a jelenlegi magas vízszintet, elsősorban a tartós csapadékhiány és a nagy párolgás miatt – a 2025-ös évben közel 300 millió köbméter víz hiányzott a természetes készletből. A negatív rekord 23 cm (1949 és 2003), így a mostani helyzet még messze van a történelmi minimumtól. A természetes vízkészlet-változás értéke alapján 2025 a második legkedvezőtlenebb év volt 1921 óta. A legmagasabb vízállást április 20. és május 9. között, 112 cm-nél mérték, míg a legalacsonyabb értéket október 21–25. között, 64 cm-nél.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint 2025-ben a tó átlagos vízállása 89 centiméter volt, a balatonakali és a tihanyrévi vízmérő állomások adatai alapján számítva. A hivatalos beszámoló szerint a Balatonból 2025-ben nem engedtek le vizet vízszabályozás céljából, mivel a vízállás végig a szabályozási szint alatt maradt. Az év folyamán a Sió belterületi szakaszának vízfrissítése és a rendszeres mederállapot-vizsgálatok céljából 731 058 m³ vizet vezettek le, ami a tó felületére vetítve mindössze 1,2 tómilliméter vízoszlopot jelentett, vízforgalmi szempontból nem számottevő mennyiség.
A legnagyobb gondot tavaly a szakemberek szerint az okozta, hogy a tóból 220 milliméterrel több víz párolgott el, mint amennyi csapadék formájában érkezett. Ez vezetett ahhoz, hogy az éves természetes vízkészlet-változás értéke ilyen súlyosan negatív tartományba került. Az elmúlt 25 évben tíz alkalommal fordult elő hasonló előjelű adat, ami tartós vízkészlet-csökkenésre utal.
Milyen hatással lehet a mostani vízszint a 2026-os év nyári turizmusára, hajózásra és a vízminőségre?
Ahogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei a HelloVidéknek elmondták, a tó feltöltődési időszaka a téli hidrológiai félév, amely idén is április 30-ig tart. „A tó vízkészletének további gyarapodása várható, így a jelenlegi alacsony vízállás várhatóan nem lesz negatív hatással a turizmusra és a hajózásra.” A vízminőséggel kapcsolatos aggodalmakra – a Balaton vízminőségét számos tényező befolyásolja – az Országos Vízügyi Főigazgatóság közölte: kizárólag a vízállásból nem lehet következtetni a nyári vízminőségre.
A Vízügytől még megtudtuk, hogy a jelenlegi hidrometeorológiai előrejelzések alapján nem várható, hogy a tó átlagvízállása a közeljövőben meghaladja a megengedhető maximumot. A rendelkezésre álló legfrissebb meteorológiai adatok szerint kis mértékben folytatódik a tó vízkészletének növekedése, így 2026 március elején 87–88 cm körül alakulhat az átlagvízállás.
A klímaváltozás és az algásodás azonban komoly kockázatot jelentenek
Az elmúlt években több aggasztó jelenség is felhívta a figyelmet a tó állapotára. Tavaly például műholdfelvételek járták be a sajtót arról, hogy a Balaton egyes medencéiben – a Keszthelyi-, a Szigligeti- és a Szemesi-medencében – nagy kiterjedésű algatömegek jelentek meg, ami sokakban azt a benyomást keltette, mintha „kettészakadt volna” a tó. „Nem fér kétség hozzá, hogy az éghajlatunk – és vele a Balaton – példa nélküli változásokon megy keresztül. Már rég nem egyszerű éghajlatváltozásról beszélünk” – nyilatkozta akkor a HelloVidéknek Dr. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
A szakember szerint a Balaton vízhőmérséklete az elmúlt mintegy 150 évben körülbelül 2,2 Celsius-fokkal emelkedett, ami első hallásra nem tűnik drámai változásnak. A gond azonban az, hogy a melegedés döntő része az elmúlt három évtizedben következett be: a ’80-as évek közepén egyértelmű töréspont jelent meg a trendben, és azóta a hőmérséklet-emelkedés üteme többszörösére gyorsult. A felmelegedés azonban több folyamatot is beindíthat a tóban. A szakemberek szerint az algásodás részben összefügghet azzal, hogy a melegebb vízben gyakrabban alakul ki oxigénhiányos állapot az üledék közelében, ami elősegíti a korábban felhalmozódott tápanyagok felszabadulását. Ezek a tápanyagok kedveznek az algák elszaporodásának.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a változások a parti élőhelyeket is érintik. Az elmúlt évtizedekben például lassan csökken a balatoni nádasok kiterjedése, miközben egyes helyeken a gyékény terjed. A nádasok ugyanakkor nemcsak ideális élőhelyet biztosítanak számos fajnak, hanem a vízminőség szempontjából is fontos szerepet játszanak. A limnológusok szerint az algásodás azért különösen problémás, mert ilyenkor egy-két algafaj extrém módon elszaporodhat, akár a teljes algaközösség döntő részét is adva. Az ilyen dominancia csökkenti az ökoszisztéma stabilitását, és sérülékenyebbé teszi a tavat.
A hosszabb távú kilátások sem feltétlenül megnyugtatók. A szakemberek szerint a melegedő éghajlat hatására a Balaton ökológiai működése egyre inkább a mediterrán tavakéhoz hasonlíthat, ahol az algavirágzások gyakoribbak.
A kutatók ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy a Balaton természetes rendszere hosszú időn át a vízszint jelentős ingadozásaihoz alkalmazkodott. A tó nagyjából 15 ezer éves, és történetének túlnyomó részében a vízszintet nem szabályozták. Az ember csak a 19. században avatkozott be jelentősen a folyamatokba, amikor megépült a Sió-zsilip, amely azóta is kulcsszerepet játszik a vízszint szabályozásában.
A Balaton nincs közvetlen veszélyben, de a háttérben zajló folyamatok hosszú távon komoly kihívásokat jelenthetnek
Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója több fórumon – köztük egy balatonfüredi előadáson – arról beszélt: a Balaton vízminősége összességében jelenleg jó, ugyanakkor
aggasztó folyamat a víz hőmérsékletének emelkedése és a sótartalom növekedése, mely már meghaladja a klasszikus édesvizek jellemzőit.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A megváltozott kémiai környezet a tóban nem őshonos, invazív fajok elterjedésének kedvez, ezek az élőlények rövid idő alatt kiszoríthatják a tó eredeti flóráját és faunáját, – és máris előállt egy jelentős ökológiai átalakulás, amelynek kimenetele kétes.
A valódi kérdés a szakember szerint az, hogy a klímaváltozás hatásai miként teszik próbára a sekélysége miatt amúgy is érzékeny Balatont. A korábbinál nagyobb vízpárolgás, a gyakoribb aszályos időszakok, a településekről érkező egyre nagyobb terhelés, a bizonytalan vízutánpótlás illetve a víz alatti rétegvizek megcsappanása mind komoly gondot okozhat. Ráadásul a modellek szerint a század közepére a vízháztartás kezelése jóval nehezebbé válhat, mint ma.
Utóbbi már meghaladja a klasszikus édesvizekre jellemző értékeket. A megváltozott kémiai környezet kedvezhet az invazív fajok terjedésének, amelyek kiszoríthatják az őshonos élőlényeket, jelentős ökológiai átalakulást idézve elő.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy a Balaton körül különböző érdekek ütköznek
A turizmus és az ingatlantulajdonosok jellemzően stabil, magas vízszintet szeretnének, míg az ökológusok inkább a tó természetes működésének helyreállítását tartják fontosnak. A vízügyi szakembereknek így egyre nehezebb feladat a két szempont közötti egyensúly megtalálása.
A szakmai javaslatok több irányba mutatnak. Az egyik legfontosabb feladat a Balaton tápanyagterhelésének csökkentése: elsősorban a mezőgazdaságból származó bemosódások mérséklése és a szennyvízkezelés további szigorítása. Emellett alkalmazkodni kell a nagyobb vízszint-ingadozásokhoz is: rugalmasabb part- és kikötőhasználatra, valamint több természetközeli partszakaszra lenne szükség. A szakemberek szerint a térségnek fel kell készülnie arra is, hogy a jövőben gyakoribbá válhatnak a szárazabb időszakok.
A jelenlegi adatok alapján a Balaton nincs közvetlen ökológiai válságban, ugyanakkor a klímaváltozás miatt a tó vízháztartása a következő évtizedekben várhatóan egyre érzékenyebbé válik.
Tényleg, milyen Balatont szeretnénk a jövőben?
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói nemrégiben azt vizsgálták, mit tartanak értékesnek az emberek a tóban és annak partján. Egy 1500 fő bevonásával készült felmérés – amelyben helyi lakosok, üdülőtulajdonosok és turisták is részt vettek – egyértelműen azt mutatta, hogy a többség természetesebb Balatont szeretne, hozzáférhető partokkal, megmaradó nádasokkal és visszafogott beépítéssel.
Bár a Balaton Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, egyben különösen érzékeny ökoszisztéma is. A kutatás szerint a válaszadók nemcsak a kikapcsolódást és a táj szépségét értékelik, hanem az olyan kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését is fontosnak tartják, mint a tiszta víz vagy a növény- és állatvilág élőhelyéül szolgáló, közel természetes partszakaszok.
A többség a természetközeli partszakaszokat részesíti előnyben, és határozottan elutasítja az erősen beépített strandokat, valamint a nyilvánosság elől elzárt magánüdülőket. A kutatók szerint a környezeti tudatosság bizonyult a preferenciákat legerősebben befolyásoló tényezőnek – még a jövedelmi helyzetnél, az iskolai végzettségnél vagy a turizmushoz való kötődésnél is fontosabbnak.
A megkérdezettek többsége a további intenzív fejlesztéseket sem támogatja:
- 58% nem támogat új szállodákat,
- 61% ellenzi új kikötők létesítését,
- 58% nem szeretné a jachtforgalom további növekedését.
Összességében tehát az üzenet világos: a legtöbben olyan jövőt képzelnek el a Balaton számára, amely a természetes állapot megőrzését, a közösségi hozzáférést és a hosszú távú ökológiai egyensúlyt helyezi előtérbe.