Nem csak a méhek számítanak: íme, ezek a csoda kis lények lettek az Év beporzói 2026-ban
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szavazásán a zengőlegyek nyerték el az Év beporzója címet 2026-ban.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szavazásán a zengőlegyek nyerték el az Év beporzója címet 2026-ban.
Február végén látványos mederkarbantartási munkálatok kezdődnek: indul a balatonberényi szabadstrand rehabilitációja.
A Balaton alacsony vízszintje sokakban kelt aggodalmat, a szakértők szerint azonban nem ez jelenti a legnagyobb kihívást.
A grönlandi jégtakaró, Nyugat-Antarktisz jege, valamint az állandóan fagyos talaj olvadása a legvalószínűbb billenőpont.
A hír ennyi: landolt az első gólya Magyarországon, a tél pedig kezdhet csomagolni.
A Balaton vízszintje tovább nő, de a szakemberek szerint a valódi veszélyt nem a kevés vagy sok víz jelenti, hanem a tó vízminőségének és ökológiai egyensúlyának változása.
Kertépítő Nívódíj Arany minősítést és zsűri különdíjat is kapott a balatonfüredi Écsy-villa kertje egy országos szakmai konferencián. Az elismerés a többéves, komplex tájépítészeti munka eredményét ismeri el.
Szomorú látvány fogadhatja a Balaton partján sétálókat: az elmúlt hetekben több part menti nádasban is elhullott hattyúkat találtak. A szakemberek vizsgálatai szerint az esetek hátterében madárinfluenza áll.
Nyílt levelet tett közzé Országos Erdészeti Egyesület elnöke, amelyben az erdőgazdálkodásról és az erdészek munkájáról szóló közbeszéd eldurvulására hívja fel a figyelmet.
Két vasi falu határában évek óta csak nőnek a használt autógumikból álló halmok. A több ezer tonnányi hulladék sorsa továbbra is rendezetlen.
Ha a globális felmelegedés folytatódik, olyan éghajlati billenési pontokat érhetünk el, amelyek láncreakciószerűen újabb billenési pontokat és visszacsatolási hurkokat indíthatnak el.
Összesen 141 kilogramm haltetemet emeltek ki a Holt-Marosból – közölte a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület. A tömeges pusztulást a januári, hosszan tartó hideg okozhatta.
Több balatoni településen az elmúlt hetekben elhullott hattyúkat találtak a part mentén és a nádasok közelében. Keszthely környékén is több esetet jelentettek a helyiek.
A fecskék védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), mivel az ezredfordulót követően több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány.
A kilövések mellett élvefogó csapdákat is alkalmaztak, az eltávolított példányok mintegy negyedét így fogták be.
Miközben a folyók lassan, de kitartóan változnak, ugyanaz a mérnöki beavatkozás eltérő következményekkel járhat különböző medertípusokon.
Bár a Balaton menti nádas természetes és fontos élőhely, kezelés nélkül elfoglalja a korábban fürdőzésre és pihenésre használt területeket. A nádvágás azonban összetett és engedélyhez kötött feladat, így sok helyen csak lassan történhet meg a beavatkozás.
Döbbenetes látlelet készült a hazai erdőkről! Tájegységnyi szinten szűnnek meg a természetes élőhelyek: a védett erdők fái az erőművekbe kerülnek.
Az emberi tevékenység nemcsak üvegházhatású gázokat bocsát ki, hanem apró, szilárd vagy cseppfolyós légszennyező ún. aeroszol-részecskéket is.
A Greenpeace közzétett jelentése szerint súlyos azbesztveszély lehet Magyarországon – játszóterek és közterületek is érintettek. A bozsoki polgármester viszont egészen mást állít.