HelloVidék • 2026. március 10. 14:15
Éveken belül drámai változás következhet be a magyar szőlőültetvényekben: a fitoplazma okozta aranyszínű sárgaság gyors terjedése miatt Zalában szinte minden településen zárlati intézkedéseket vezettek be. A fertőzött tőkéket kötelező eltávolítani, a mulasztók milliós bírságra számíthatnak, miközben az ágazat szakértői szerint a hobbi szőlőtermesztés ideje gyakorlatilag lejárt.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma okozta járványhelyzet miatt gyakorlatilag növényegészségügyi zárlat alatt áll Zala vármegye szinte minden települése. A hatósági intézkedések és a fertőzés terjedése komoly változásokat hozhat a zalai hobbi‑ és kiskerti szőlőtermesztésben, miközben a fertőzött területeken ezrével kell kivágni a szőlőtőkéket a további terjedés megakadályozása érdekében – figyelmeztetnek szakemberek.
Ahogy a Zaol.hu írta, a zárlati intézkedéseket a Zala Vármegyei Kormányhivatal rendelte el, miután az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság fitoplazma szinte egész megyében megjelent, így több mint 220 településen érintett ültetvényekben a fertőzés megállítása.
A fitoplazma egy növényegészségügyi karanténbetegség, amelyet a “Grapevine flavescence dorée” kórokozó okoz. Ezt a kórokozót Európában és Magyarországon is regisztrálták, és a jelenlegi adatok szerint Magyarország 19 vármegyéjéből 18‑ban igazoltan jelen van, így Zalában továbbra is különösen súlyos a helyzet.
Mit mond a hatóság és a szakember?
Szabó Béla, a Zala Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának osztályvezetője elmondta: csak azokat a szőlőtőkéket kell kivágni, amelyeknél a hatóság fertőzöttként megjelölte őket. De azoknak a tulajdonosoknak is érdemes saját döntésből eltávolítani az enyhébb tüneteket mutató vagy gyanús tőkéket, akik még nem kaptak határozatot, mert így csökken a fertőzés kockázata. Emellett a hatóság a települések polgármestereit és jegyzőit is arra kérte, hogy a zárlati felhívásokat minél több helyen tegyék közzé, és segítsék a gazdákat a szükséges óvintézkedések megismerésében.
A szakember hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy valakinél még nem jelentkeztek tünetek, minden gazdának vannak teendői:
- a levágott vesszők és tőkerészek megfelelő megsemmisítése (pl. égetéssel);
- a tőkék törzsének és karjainak tisztítása;
- a rügypattanás előtti lemosó permetezés olajos szerekkel.
Emellett a vegetációs időszakban a hatóság további védekezési felhívásokat küld a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen. (A növényeket érintő felismeréshez és védekezéshez hiteles információk a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán érhetők el.)
Vége a hobbi szőlőtermesztésnek?
Szabó Béla kiemelte: a jelenlegi helyzet megköveteli a magas szintű szakmai felkészültséget. A hagyományos hobbi‑ vagy alkalmi szőlőtermesztés ideje Zalában gyakorlatilag lejárt, mivel csak a megfelelő gondozás és hatékony védekezés képes megállítani a gyorsan terjedő fitoplazmát. Azoknak, akik nem tudják biztosítani ezeket a feltételeket, érdemes lehet véglegesen felszámolni a birtokukat, hogy ne jelentsenek további fertőzési forrást mások számára.
A zárlati előírások megszegése súlyos következményekkel járhat:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- ha valaki nem semmisíti meg a hatóság által megjelölt fertőzött tőkéket,
- legalább 500 ezer forintos bírságra számíthat,
- a büntetés mértéke pedig akár több millió forintra is növekedhet a mulasztás körülményeitől és a terület nagyságától függően.
A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, amely ellen nincs egyszerű kémiai védekezés; a legfontosabb az alapos növényvédelmi gyakorlat, a gazdák és hatóságok együttműködése, valamint a fertőzött tőkékkel való gyors és radikális elszámolás. A szakemberek szerint a helyzet ha nem is reménytelen, de hosszú távú összefogást és fegyelmet igényel mind a hobbygazdáktól, mind a profi termelőktől.
Ha nem változik a helyzet: tíz éven belül szigetszerűen lesznek magyar szőlőültetvények
Az ágazat más szereplői még árnyaltabban beszélnek a problémáról. A Pénzcentrum közelmúltban készített interjújában több borász és szőlőszakértő is kiemelte, hogy a fitoplazma — a fertőzés terjedését lassító jelenlegi intézkedések ellenére — olyan gyorsan terjed, hogy akár évek alatt a magyar szőlőültetvények felét is elpusztíthatja. Szerintük az országos védekezésből hiányzik a központilag koordinált monitoring és stratégia, a birtokok széttagoltsága, az elhagyott ültetvények fertőzési gócként való működése, valamint a magas költségek és a munkaerőhiány egyaránt rontják a kilátásokat. Többen figyelmeztetnek, hogy ha nem történik gyors, összehangolt beavatkozás, tíz éven belül csak szigetszerűen maradhatnak fenn a magyar szőlőültetvények.
Ahogy Pflanzner Sándor, az Aranysörte kézműves Borászat vezetője is a riportban elmondta: a betegség jelenlétét már 2012-ben feltérképezték. „A növényvédelmi szakemberek akkor szóltak, hogy ebből óriási baj lesz. Tizenkét évig azonban semmi érdemi nem történt. Tavaly, az aszályos évben, amikor a kabóca robbanásszerűen elszaporodott, akkor kaptunk észbe, de addigra már késő volt” — emelte ki.
A szakember szerint a valódi megoldás az lenne, ha szüret környékén, amikor a tünetek a legjobban látszanak, országos felmérést végeznének. Agráregyetemisták és szakközépiskolások két hétig járnák a területeket, mobilalkalmazással fotóznák és jelölnék a gyanús tőkéket, majd laboros visszaigazolással építenék fel a nagy adatbázist, ami később akár 90%-os pontossággal segíthetne a fertőzés felismerésében.
Az aranyszínű sárgaság fitoplazmás tüneteit ugyanis rendkívül nehéz elkülöníteni: a levél vörösödhet tápanyaghiány, ESCA, bivalykabóca‑peték vagy más fitoplazmák miatt is. Pflanzner szerint a támogatási rendszernek erre kellene fókuszálnia, nem pedig az újratelepítési pénzekre: „Olyan ez, mintha egy fék nélküli autót törnél össze, és azt mondanák: semmi baj, kapsz másikat. A kabóca elleni védekezés csak akkor működik, ha mindenki egyszerre lép, és ha a felismerést, a mintavételt és a döntést modern eszközökkel támogatjuk. Hideg tél, egy kis hó nem fogja megoldani. Csak a szervezett, összehangolt munka segít.”