Pénzcentrum • 2025. november 25. 19:29
Az MNB összesen 74,75 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki négy magánszeméllyel szemben és feljelentéseket tett a bennfentes kereskedelmet és bennfentes információ jogosulatlan közzétételét tiltó jogszabályok megsértése miatt. A magánszemélyek bennfentes információt szereztek az OPUS GLOBAL Nyrt. részvényvisszavásárlási bejelentése előtt, majd ezt felhasználva adtak tőzsdei megbízásokat. További két magánszemélynél szintén felmerült a bennfentes kereskedés gyanúja, azonban esetükben a jegybank a jelenlegi jogszabályi keretek között csak korlátozottan fért hozzá a bizonyításhoz szükséges információkhoz, így ez eljárást bizonyíthatóság hiányában lezárta. A jegybank a rendelkezésére álló bizonyítékokat átadta a szélesebb eszköztárral bíró nyomozóhatóságoknak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított több piacfelügyeleti eljárása során – egyebek mellett – azt vizsgálta, hogy több magánszemély tőzsdei megbízásai kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló rendelkezései. A piacfelügyeleti eljárások az OPUS GLOBAL Nyrt. (OPUS) 2023. július 21-én délután közzétett részvényvisszavásárlási bejelentését közvetlenül megelőző időszakot vizsgálták.
Az MNB vizsgálatában érintett magánszemélyek az OPUS bejelentésének napján, az azt néhány órával megelőzően elérhető árfolyamon vásároltak a tőzsdei kibocsátó részvényeiből, amelyeket pár nappal, héttel ezután kedvezőbb árfolyamon, nyereséggel értékesítettek.
A felügyelet megállapította, hogy négy vizsgált magánszemély az OPUS közzététele előtt tudomást szerzett a bennfentes információnak minősített részvényvisszavásárlási programról, majd ennek birtokában adtak tőzsdei megbízásokat, ami tiltott bennfentes kereskedelemnek minősült. Egy magánszemély a megbízások egy részét nem saját javára, hanem további személyek részére, azok finanszírozásával hajtotta végre, illetve másoknak is – annak kifejezett bizalmas jellegére is utalva – jogosulatlanul továbbadta a bennfentes információt.
Mindezek nyomán az MNB határozataiban a négy magánszemélynek 40 millió, 11 millió, 10 millió, illetve 3,75 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a bennfentes információk birtokában végzett kereskedés, illetve egyikük esetében további 10 millió forint bírságot rótt ki a bennfentes információk jogosulatlan közzététele miatt. A bírságösszegek meghatározásánál az MNB figyelembe vette, hogy a személyek tevékenysége alkalmas volt a pénzügyi rendszerbe vetett befektetői közbizalom veszélyeztetésére és a tőkepiac átláthatóságának a megsértésére.
További két magánszemély a vizsgált időszakban szintén oly módon kereskedett, amely a jogellenes magatartás gyanúját felvetette. Az MNB a piacfelügyeleti eljárás során a bizonyítás szempontjából kiemelt jelentőségű információkat (így például az adott időszakra vonatkozó híváslistákat) nem tudott megismerni a jelenlegi jogszabályi keretekre tekintettel, így azt a bizonyíthatóság hiányára tekintettel lezárta.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jegybank a bennfentes kereskedelem, illetve a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének gyanúja miatti megtette feljelentéseket, egyebekben minden releváns bizonyítékot a nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátott. Abban a kérdésben, hogy egy adott személy követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a közigazgatási eljárásban hozott döntés és az abban megállapított tényállás, hiszen az ügyek felderítésére szélesebb bizonyítási eszköztár áll a nyomozó hatóságok rendelkezésére.
Fotó:Róka László, MTI/MTVA