A forint az egyik legnagyobb vesztese a közel-keleti konfliktusnak
A forint az elmúlt két napban a globális devizapiac egyik legnagyobb vesztese lett a közel-keleti háború kirobbanása után:
A forint az elmúlt két napban a globális devizapiac egyik legnagyobb vesztese lett a közel-keleti háború kirobbanása után:
Az elmúlt másfél évtizedben a hazai infláció üteme jelentősen meghaladta az eurózóna átlagát, amiben kulcsszerepet játszott a forint leértékelődése - mutat rá a GKI elemzése.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus súlyos következményekkel járhat a térségben. Az ING Bank friss elemzése szerint Magyarország az egyik legnagyobb vesztes lehet.
Az árfolyamokat meghatározó események közül lényeges, hogy a héten mindegyik vezető részvényre érkeztek céláremelések.
A jegybank adatai alapján az éves díjak növekedése mindössze 1,8 százalék volt, ami részben a lakásbiztosítási kampánynak és a biztosítók önkéntes díjkorlátozásának köszönhető.
A lépés nem okozott meglepetést, megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak.
A Mol álláspontja szerint tőzsdei kommunikációjuk, valamint vezető tisztségviselőik részvényügyletei minden tekintetben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak.
Varga Mihály szerint a kedvező adatok ismeretében lehetett úgy dönteni, hogy kamatot vágjon a Monetáris Tanács.
Bennfentes kereskedelem gyanúja miatt indított vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank a Mol részvényeivel összefüggő egyes tranzakciók ügyében.
2024 óta most először változott a jegybanki alapkamat, a Monetáris Tanács 6,25 százalékra vitte le az értéket.
Közel másfél év szünet után minden jel arra mutat, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden megkezdi a kamatcsökkentési ciklust.
Kamatdöntő ülést tart a jegybank, turisztikai, beruházási és munkaerőpiaci adatokat is közöl a KSH a jövő héten.
A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a módosítás nem befolyásolja az effektív monetáris kondíciókat.
A folyamatban lévő piacfelügyeleti vizsgálat során felmerült a gyanú, hogy a társaság felügyeleti engedély nélkül vásárolt követeléseket.
A külföldi pénzügyi eszközökben tartott lakossági vagyon 15 százalékkal bővült, ez új rekord a növekedésben.
Az államadósság 2025 végén 74,9%-ra emelkedett, kicsivel meghaladva a kormány előrejelzését.
A magyar deviza teljesítménye jelentősen felülmúlja a régiós versenytársakét, miközben a befektetők a gazdaságpolitikai fordulat lehetőségét mérlegelik.
Hónapok óta szokatlanul stabil pályán mozog a forint, miközben a globális pénzpiacokat továbbra is bizonytalanság, geopolitikai kockázatok és változó kamatvárakozások jellemzik.
Blochamps elemzése szerint az egymilliárdos „gazdag-küszöb” ma már nem a kivételes vagyont jelöli, sokkal inkább az elmúlt évtized inflációját és ingatlanár-robbanását tükrözi.
2026 márciusától a hitelintézetek kötelező tartalékrátája 8 százalékról 6 százalékra csökken.