Szánthó Péter • 2026. január 13. 10:04
Január 1-jétől 11 százalékkal emelkedett a minimálbér, ami nemcsak a fizetéseket, hanem a végrehajtási letiltások gyakorlatát is módosítja. A változás következtében nőtt az a bérösszeg, amelyet a törvény teljes mértékben megvéd a letiltástól, így az alacsonyabb keresetűeknél kevesebb pénz vonható le. Mindeközben a levonási arányok nem változtak, és a magasabb jövedelmeknél továbbra is széles körű a végrehajtás lehetősége. A módosulás különösen aktuális annak fényében, hogy a magyar háztartások hitelállománya gyorsan nő, miközben egyre többen élnek hitelből és hitelkártyából finanszírozott megoldásokkal.
2026. január 1-jétől 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra emelkedett a minimálbér, ami nemcsak a fizetéseket, hanem a végrehajtási letiltások szabályainak gyakorlati alkalmazását is érinti. A végrehajtási törvény szerint a munkabérből történő levonás alapja mindig a nettó összeg, vagyis az adók és járulékok levonása után fennmaradó bér, amelyből általános esetben legfeljebb 33, kivételesen 50 százalék vonható le.
A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy a nettó munkabér egy része teljes mértékben mentes a végrehajtás alól: ez az összeg a nettó minimálbér 60 százaléka. Mivel ez a határ közvetlenül a minimálbérhez kötött, a 2026-os emelés automatikusan növeli a védett jövedelmi szintet is.
2025-ben a bruttó 290 800 forintos minimálbér alapján a nettó védett összeg körülbelül 116 ezer forint volt. A Pénzcentrum számításai szerint a védett összeg kicsit több mint 128 ezer forintra emelkedett január elsejétől.
Fontos hangsúlyozni, hogy a levonási arányok nem változnak a minimálbér emelésével. A munkavállalói munkabérből továbbra is legfeljebb 33 százalék vonható le, míg tartásdíj, jogalap nélkül felvett munkabér vagy több letiltás esetén a felső korlát 50 százalék. A mentességi szabály alól kivételt jelent a gyermektartásdíj, amelynél a védett minimum nem alkalmazható.
A végrehajtási törvény egy további, fix határt is tartalmaz: a nettó munkabérnek az a része, amely meghaladja a havi 200 ezer forintot, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. Ez az összeg nem kapcsolódik a minimálbérhez, így a 2026-os emelés ezt a szabályt nem érinti. Ennek következtében a változás elsősorban az alsó jövedelmi sávban hoz könnyebbséget, míg a magasabb keresetűek esetében a levonási gyakorlat érdemben nem módosul.
Összességében a minimálbér növekedése nem írja át a végrehajtás jogi kereteit, de növeli azt az összeget, amelyet a törvény megvéd a letiltástól. Ez a gyakorlatban több tízezer munkavállalónál eredményezheti azt, hogy végrehajtás mellett is több pénz marad a havi megélhetésre.
Alacsony a nemteljesítő hitelek aránya, rengeteg kölcsönt veszünk fel
Korábban Banai Ádám, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgatója arra mutatott rá, hogy 2025 első felében hitelkockázatok mérsékelt szinten maradtak, a nemteljesítő hitelek aránya historikusan alacsony Magyarországon.
Ugyanakkor ezzel párhuzamosan döbbenetes tempóban adósodnak el a magyarok. A GKI Gazdaságkutató nemrég megjelent felmérése szerint a magyar háztartások hitelállománya 2017 és 2025 első negyedéve között rendkívül gyorsan, mintegy 118 százalékkal bővült. Különösen erős volt a növekedés 2024 és 2025 között, amikor éves alapon 11,7 százalékos emelkedést mértek, ami az Európai Unióban az ötödik legmagasabb érték. A folyamatot a jövedelmek emelkedése, a lakásárak drágulása, valamint a GKI szerint az Otthon Start hitelprogram is erősítheti.
A kutatás rámutat arra is, hogy miközben a hitelállomány évek óta nő, a hitelszerződések száma csökken. Ez arra utal, hogy egyre kevesebben, de egyre nagyobb összegű hiteleket vesznek fel, ami a törlesztőrészletek emelkedésével jár. A GKI adatai szerint 2012 óta a szerződések száma több mint 30 százalékkal visszaesett, miközben az állomány értéke jelentősen nőtt, nagyjából lépést tartva a jövedelmek bővülésével.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A növekvő hitelállomány egyre nagyobb terhet ró a háztartásokra: az éves hiteltörlesztések összege tíz év alatt közel megduplázódott, és 2024-ben már meghaladta a 3000 milliárd forintot. A törlesztés átlagosan a háztartások jövedelmének 15 százalékát viszi el, de egyes csoportoknál ennél jóval magasabb az arány. A GKI szerint ez érdemben szűkíti az elkölthető jövedelmet, és fékezi a fogyasztást, ami közvetve az állami bevételekre is hatással van.
A felmérések alapján a háztartások közel 40 százaléka rendelkezik valamilyen hitellel, leginkább a harmincas korosztály érintett. Kockázatot jelent, hogy a munkanélkülit is tartalmazó háztartásoknál magas a hitellel rendelkezők aránya, miközben náluk a törlesztés a jövedelem jelentős részét felemészti. A GKI összképe szerint a gyors hitelállomány-növekedés és a szűkülő hitelfelvevői kör együttese hosszabb távon is meghatározza a fogyasztás és a megtakarítások alakulását.
Rengetegen pörgetik a hitelkártyát
A magyarok hitelkártya-tartozása idén októberben 159,6 milliárd forintra emelkedett, ami közel nyolcéves csúcsot jelent a Bankmonitor elemzése szerint. Bár az összeg első látásra magas, a növekedés egy hosszabb, fokozatos trend része, és részben a fogyasztás bővülésével, valamint az online vásárlások terjedésével magyarázható.
A hitelkártyák megítélése továbbra is ellentmondásos: sokan a magas, akár 25-30 százalékos kamatok miatt kockázatos hitelnek tartják őket. Ugyanakkor tudatos használat mellett a hitelkártya akár kamatmentes finanszírozási eszköz is lehet, mivel a bankok türelmi időt biztosítanak, amely alatt a teljes visszafizetés esetén nem számítanak fel kamatot, sőt egyes konstrukciók pénzvisszatérítést is kínálnak.
Az adatok szerint egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel: októberben a kamatmentes időszakban lévő hitelkártya-tartozások értéke 80,8 milliárd forint volt, ami először haladta meg a kamatozó tartozások 78,8 milliárd forintos állományát. Ez arra utal, hogy a kártyabirtokosok növekvő arányban fizetik vissza időben a felhasznált összegeket.
A Bankmonitor ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kamatmentesség csak akkor érvényes, ha a teljes tartozást a türelmi idő végéig rendezik. Ellenkező esetben a teljes összeg visszamenőleg kamatozni kezd, a készpénzfelvétel pedig minden esetben azonnali és jelentős kamatterhet jelent.